Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-03 / 3. (2.) szám
2 SZOLNOKIMTEGYEI NÉPLAP ir*3 január 3. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvény er ejíi rendeleté az 1953. évi állami begyűjtésről A »Szabad Nép« január 1-i számában beszámolt arról, hogy megjelent a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről. A rendeletet az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. ALTALANOS RENDELKEZÉSEK A törvényerejű rendelet általános rendelkezéseiben megállapítja, hogy a szerződéses növénytermelést, az állattenyésztést és hizlalást, valamint a sertésvágások után kötelező zsírbeadást az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint kell teljesíteni. A gépállomás által elvégzett talajmunkák ellenértékét a termelőszövetkezetek és- III. típusú termelőszövetkezeti csoportok az összes területük után számított katasztrális' holdankinti 30 búzakilogrammig természetben, az ezt meghaladó részt szabad választásuk szerint természetben, vagy pénzben fizethetik. Beadásra az köteles, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik. A termelő több község, vagy város határában fekvő földterületeit a tetmelő lakóhelyén összesíteni kell, s a beadás kötelezettségét ennek alapján ott kell megállapítani. A beadás kötelezettségének megállapításánál az egész holdon felüli, 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni. A 400—1200 négyszögöl közötti területrészre a b°l" dankénti kötelezettség felét, 1200 négyszögölre vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettséget kell számítani. A botbeadásnál viszont minden négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső kötelezettség egynyolcad részét kell számítani. A törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek és a III. típusú tszcs-k beadási kötelezettségét közösen kell teljesíteni, s ezért — az elnök személyes felelőssége mellett — a tagok egyetemlegesen felelősek. Az I-es és Il-es típusú tszes-k tagjai, az egyénileg dolgozó parasztokra vonatkozó mennyiségben és szabályok szerint, egyénileg kötelezettek a beadásra. A beadás kötelezettségének teljesítése után fennmaradó termékből a termelő elsősorban az állami terménykölcsönt és a gépállomással szemben fennálló természetbeni tartozását köteles kiegyenlíteni. Köteles következő évi vetőmagszükségletét biztosítani s az általa kötött szerződéseket teljesíteni. Az ezekután fennmaradó termékekkel szabadon rendelkezik. A termelő kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó termékek szabadpiaci forgalmát és szabad szállítását engedélyező rendelkezések a gabonaféléket illetően 1953 június 15-ig, a kapásnövényekre és borra vonatkozóan 1953 augusztus 15-ig érvényesek és az 1953. évi begyűjtés előrehaladásától függően lépnek újból éleibe. A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik: 1. termény- 2. állat-, 3. tej-, 4. baromfi- és tojás-, 5. borbeadás. A rendelet a termény- és bérbeadás kötelezettségét az 1953—1954. gazdas'gi évre, a tej-, tojás- és a baromfibeadás kötelezettségét az 1953-as naptári évre. az állatheadás kötelezettségét 1953 má sodik félévére vonatkozóan állapítja meg. Az 1953-as" év első felében az 1952—1953-as gazdasági évre megállapított álíatbeadási kötelezettség hátralévő részét kell teljesíteni. TERMÉNYBEADASI KÖTELEZETTSÉG A terménybeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét és legelő együttes területe. Mentesek a termény-beadás kötelezettsége alól az egy katasztrális holdnál k’sebb háztáji és egyéb gazdaságok, a a községi vagv városi legeltetési bizottság egységes kezelésébe vont legelőterületek és mezővédő erdősávok, valamint azok a rizsterületek, amelyek után a termelő, rizsbeadást teljesít. Mentes a tsz-ek és a III-ss tíousú tszcs-k V geló’területének a szántóterület 12 százalékán felült része. A törvénverejű rendelet a terménybe adás mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat nyolc kataszteri csoportba és nyolc blrtokcsonortba sorolja. A tavalyi rendelkezéstől eltérően, a tsz-ck és a likas típusú tszcs-k s-ámára is nvolc kataszteri csoportot állapít meg. A rendelet búzakilogrammban írja elő a terménvbeadás kötelezettségét. Megszabja, hogy azokra a kulákokra, akiknek összes földterülete 25 katasztrális holdnál kisebb, a dolgozó parasztok terménvbeadási- kötelezettségének 110 százalékát kell kivetni. A nyolc holdon aluli termelők, akik tehenet nem tartanak, a rendeletben megállapított terménybeadási kötelezettségen felül, az eredeti takarmánybeadási kötelezettségük további 20 százalékát kötelesek helyettesítésül be- | adni. Az öt holdon aluli dolgozó parasztoknak az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holdra eső terménybeadási kötelezettségét el kell engedni. A termelési szerződésjel lekötött szántóterület, valamint a zöldségtermelésre használt öntözéses szántóterület után megállapított terménybeadási kötelezettséget — a minőségi vetőmagvak, a vetőburgonya és a szerződéses újburgonya kivételével, melyek a terménybeadási kötelezettség teljesítésébe beleszámítanak — a szerződés teljesítése esetén törölni kell. Ha elemi kár miatt a termelő földadóját csökkentik, vagy elengedik, mérsékelni kell a terménybeadás kötelezettségét is. A terménybeadás kötelezettségének 47 százalékát a kenyérgabona csoportba, 31- százalékát a takarmjnycsoportba, 15 százalékát a napraforgócsoportba, 7 százalékát a burgonyacsoportba tartozó terményekkel kell teljesíteni. A csoportok arányát a begyűjtési miniszter egyes járások területén a termelés helvi adottságainak megfelelően módosíthatja. A terménybeadás buzakilogrammra vonatkozik, s az egyes termények átszámításának kulcsa azonos a tavalyival. A kenyérgabona-csoportban előírt kötelezettséget a tényleges terményeredménynek megfelelő arányban búzával és rozzsal kell teljesíteni. Ha a termés erre nem eleegndő a fennmaradó részt elsősorban árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával és napraforgómaggal lehet helyettesíteni. A takarmánycsoportban a kötelezettség 30 százalékát árpával és zabbal, 55 százalékát kukoricával, a fennmaradó 15 százalékot szabad választás szerint árpával, zabbal, kukoricával és szálastakarmánnyal kell teljesíteni. Fejlett állattartással rendelkező tszcs-k és III. típusú termelőcsoportok a begyűjtési miniszter engedélye alapján a takarmánybeadást hízottsertés beadásával is teljesíthetik. A napraforgó-csoportba előírt kötelezettséget napraforgómaggal, ennek hiányában hízottsertéssel vagv sertészsírral kell teljesíteni. A kötelezettség teljesítése után fennmaradó napraforgómagot a megállapított "vám ellenében étolajra és darára cserélhetik át a termelők,. s ezzel szabadon rendelkeznek. A napraforgómagot szabadpiacon eladni nem lehet. A burgonya-csoportban előirt kötelezettséget burgonyával és hüvelyessel kell teljesíteni. A rizs vetésterülete után rizst keli beadni. A rizsbeadás mértéke: az ütemtervben, illetve termelési tervben előirányzott termésmennviség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a termelő, vám ellenében meghántoltathatia. s a hantolt rizzsel szabadon rendelkezik. Újonnan létesített, vagv kizápó!ag helyi vízzel öntözött rizstelepekre vonatkozóan a begyűjtési miniszter a beadás kötelezettségét mérsékelheti. A törvényerejű rendelet szerint a gabonaféléket a cséplőgéptől azonnal a kukoricát és a napraforgómagot a betakarítástól, a rizst a csépléstől számított öt napon belül, a burgonyát a szedéstől számított egy napon belül, a szénát és a hüvelyeseket legkésőbb 1953 szeptember 30-ig kell beadni. ALLATBEADASJ. KÖTELEZETTSÉG A törvényerejű rendelet 1953 második félévére az állatbeadás kötelezettségét élősúlykilogrammban állapítja meg. Az így megállapított kötelezettség — a megyei állatállomány arányaim __ sertés- és marhabeadási kötelezettségre oszlik: Az állatbeadás kötelezettségének alapja ugyanaz a terület, amely a terménybeadás alapjául szolgál. A mrménybeadás aló! mentes terüle'ek az ál- i latbeadás aló! is mentesek, kivéve a tsz-ek és a Ilfc típusú tszcs-k legelőterületének a szántóterület 12 százalékát meghaladó részét. A termelőszövetkezetek és a III. típusú tszcs-k. birtokcsoportra való tekintet nélkül a félévi állatbeadási kötelezettség fejében katasztrális holdankint 7.70 kiló, az egyénileg dolgozó parasztok és az T-es és II- es típusú tszcs-k tagjai 12.60 kiló, a kulákok 13 kiló búst kötélesek beadni. A sertésbeadás kötelezettségét a tss-ek, a III-as típusú tszcs k és a dol. gozó parasztok legalább 126 kiló. a kulákok pedig legalább 130 kiló élősúlyú hízottsertéssel, a m-.rh.'be-dás kötelezettségét a termelők legalább 280 kiló élősúlyú vágómarhával kötelesek teljesíteni. Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét- és legelőterülete a 14 holdat nem éri el. egy hízottsertést önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. Egv-egy hízottsertés beadására legfeljebb öt dolgozó paraszt vagy három kulák társulhat. A marhabeadás kötelezettségének teljesítésére — a földterület nagyságától függetlenül — legfeljebb 12 dolgozó paraszt, vágj’ 4 kulák társulhat. Mind a sertés-, mind a marhabeadásra a kulákok csak egymással társulhatnak. Akinek sertésbeadási kötelezettsége 20 kilónál nem több, kötelezettségét zsírbeadással teljesítheti. Ugyanez kötelező azokra a termelőkre, akiknek a hízottsertés beadása után fennmaradó hátralékuk 20 kilónál nem több. A sertés- és marhabeadási kötelezettségét a termelők egységesen sertésbeadással is teljesíthetik. 1953 második félévében az üsző-, tinó-, bikanevelésre, húsbika- és ürühizlalásra kötött szerződés alapján átadott állatokat, továbbá a vállalatok által megvett törzskonwezett sertés és szarvasmarha tenvészállatokat a kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. TEJBEADASI KÖTELEZETTSÉG A törvényerejű rendelet a tejbeadást az 1953-as naptári évre szabályozza. Nyele holdig minden tehenet tartó termelő a tehén urán; nyolc hold fölött kivétel nélkül minden termelő földterülete után köteles tejet beadni — akkor is, ha nem tart tehenet. A nyolc holdon aluli termelők, ha tehenet nem tartanak, több takarmányt kötelesek beadni. A törvényerejű rendelet a tejbeadás mértékének megáll’pítása szempontiából az országot négy tájegységre osztja. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek kedvezményt kapnak. Az egyénileg dolgozó parasztok kötelezettsége a második és a további tehenek után kevesebb, mint az első tehén után. Az egy tehén után járó tejbeadási kötelezettséget elengedik a szoptatás és a nevelés idejére, ha a termelő bikaborjú nevelésére szerződést köt. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszöveíkezett 1 kötött szerződésére is. A nyolc holdon aluli dolgozó parasztoknak, ha tehenük orvosilag igazoltan beteg és emiatt nem ad tejet, el kell engedni a tejbeadás kötelezettségét. A íej'oeadás kötelezettségét mérsékelni kell minden olyan tehéntartó gizdánái. akinek háztartásában négy, vagy ennél több 14 éven aluli gyermek, vagy tejjel való táplálkozásra szoruló beteg van; és azoknál a dolgozó parasztoknál, akik.tinó- vagy üszőborjú nevelésére szerződést kötöttek (a borjú szoptatásának és nevelésének idejére). Végül mérsékelni kell a tejbeadás kötelezettségét azoknál a tsz-tagoknál és egyénileg dolgozó parasztoknál, akik 1952 január 1 óta tehenet nem tartottak és előhasi ^iszőt állítanak be. A tejbeadás kötelezettségét naptári évenkint 270 napon át, folyamatosan, naponkint kell teljesíteni. A termelő köteles az egv-egy hónapra megállapított tejmennyiséget a hónap utolsó napjáig beadni. BAROMFI. ÉS TOJASBEADASI KÖTELEZETTSÉG A baromfi- és a tojásbeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét, legelő, kert és szőlő együttes területe. A háztáji gazdaságok nagyságukra való tekintet nélkül, az egyéni gazdaságok 800 négyszögöl, vagy, ennél nagyobb terület után kötelezettek baromfi- és tojásbeadásra. A tsz-ek és a III. típusú tszcs-k kötelezettsége a közös művelés alatt álló terület után holdankint 1.5 kiló' baromfi és 1.10 kiló (20 darab) tojás. Azok a tsz-ek és III. típusú tszcs-k, amelyek 1952 március 10 után alakultak, vagy területük azóta legalább háromszorosára emelkedett, katasztrális holdankint csak 1 kiló baromfit és 0.85 kiló (15 darab) tojást kötelesek beadni. A tsz-tagok beadási kötelezettsége a 800 négyszögölön aluli háztáji gazdaság után 1.25 kiló baromfi és 1.23 kiló (23 darab) tojás; 800 négyszögölnél nagyobb háztáji gazdaság után 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló tojás. A dolgozó parasztok és az I-es, Il-es típusú tsz-tagok kötelezettsége holdankint 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló (45 darab) tojás. A baromfibeadásnak legalább 40 százalékát hízottlibával és kacsával kell teljesíteni. A baromfibeadás kötelezettségét negyedévi és havi részletekre osztják. Március 31-ig teljesíteni kell a baromfibeadásnak legalább 15, a tojásbeadásnak 35 százalékát; június 30-ig a baromfibeadás 10, a tojásbeadás további 40 százalékát; szeptember 30-ig a baromfibeadás további 25, a tojásbeadási további 15 százalékát; végül a negyedik negyedévben december 31-ig a fennmaradó részt. BORBEADASI KÖTELEZETTSÉG A borbeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szőlőterület (egyszeresen számítva). A 400 négyszögölnél kisebb szőlőterületek után nem kell bort beadni. A borbe adás kötelezettsége mértékének szempontjából az ország öt tájegységre oszlik. A borbeadás mértékét literekben állapítja meg a rendelet. Az így megállapított kötelezettség 11.5 maügándfokos borra vonatkozik. A négy évnél fiatalabb telepítésű szőlőterületek után a borbeadás kötelezettségét törölni kell. Ugyanez vonatkozik a szerződéssel lekötött szőlőterületre, ha a termelő a szerződésben vállalt kötelezettséget teljesítette, s ezt igazolja. Földadó elengedése es?tén (elemi kár miatt) a borbeadás kötelezettségét azonos százalékos arányban mérsékelni kell. A rendelet a továbbiakban részletesen felsorolja, milyen felételekkel lehet <t borbeadást musttal, borszőlővel, csemegeszőlővel teljesíteni. Az előző évi termény- és állatbegyüjtés átvételi árai változatlanul érvényesek. A rendelet kimondja, hogy a termelők beadási kötelezettségének megállapításáért, valamint a begyűjtés terveinek teljesítéséért az illetékes tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, illetve annak elnöke felelős. A begyü)tés versenyében legjobb megyék, járások, községek, városok, tsz-ek, tszcs-k és dolgozó parasztok, továbbá begyűjtővállalatok és földművesszövetkezetek pénzjutalmat, elismerő oklevelet és vándorzászlót kapnak. Minden termelő számára beadási kötelezettségéről beadási könyvet kell kiállítani, s ezt legkésőbb 1953 március 31-ig a termelőnek meg kell kapnia. A kötelezettség mértéke ellen a könyv átvételétől számított nyolc napon belül a termelő a tanács végrehajtó bizottságánál felszólalhat. A végrehajtó bizottság határozata ellen az átvételtől számított 15 napon belül a felettes tanácshoz kell fellebbezni. A tej-, a baromfi- és a tojásbeadást a beadási könyv elkészültétől függetlenül, január 1-től kezdődően folyamatosan teljesíteni kell. A törvényerejű rendelet előírja, hogy a hátralékos mennyiség 10 százalékával fel kell emelni annak a termelőnek a kötelezettségét, aki a beadást határidőre nem teljesíti. Ezután a hátralékos termelőt a helyszínen el kell számoltatni, illetve kártérítés fizetésére kell kötelezni, A törvényerejű rendelet zárórendelkezése megállapítja, hogy a beadásra kötelezettek hátralékukat az 1953-as naptári évben kötelesek teljesíteni. A tej-, a tojás- és a baromfibeadás hátralékait az év első negyedében kell beadni. A hátralékok beadása nem mentesít a beadás késedelmes teljesítésének következményei alól. • Serkentse a pártszervezet tanulásra a tagságot Megyénkben a pártoktatás a Központi Vezetőség 1952 október 23-i határozatának megfelelően fejlődésnek indult. Meg kell azonban állapíta.i:i, hogy ez a javulás nem mindenütt következett ,be és több helyen nagymérvű lemorzsolódás mutatkozik. A szolnoki 62/1. számú építőipari Vállalatnál' folyó másodéves politikai iskolán 24 hallgatóból mindössze tizenketten jelölitek meg. Ezek közül kettő tudtál távolmara. dúsát igazolni. Mindjárt? érthető ez a hiányosság, ha tudjuk, hogy a politikai iskolának nincs helyettes vezetője és az utóbbi időben az iskolavezető is változott. AZ ALAPSZERVEZET VEZETŐSÉGE SEM ADOTT ELEG SEGÍTSÉGET az iskola részére és elhanyagolta az oktatás jelentőségének tudatosítását.. Pedig az oktatásra rendszeresen eljáró 'elvtársak igen szépen haladnak a tanulással. Bonnvai Gyula iskolavezető igen sokat segít nekik. Az anyagból alaposan felkészül és igen jól vezeti a szemináriumot. A legutóbbi anyagnál is látszott, hogy a hallgatók a XIX. kongreszszus anyagának tanulmányozásába komolyan elmélyedtek. A szovjet ötéves terv cgy-ogy adatát saját munkájukkal is összekapcsolják. Pl. a termelékenység emelkedésénél helyesen mutatót rá Szabó Pál kőműves: — Nálunk is gyorsul a munka a sztabanov módszerrel, a gépesítés és a téli építkezés idényjellegű volt. Ami keveset építettek, azt nyáron is el tudták végezni, A tőkésnek nem volt fontos a munkáslakás, iskolaépítés. Ma fejlett építési technikával dolgozunk és soha ennyit nem építettek hazánkban, mint most. Simon Ferenc elvtárs pedig elmondta, hogy évi tervüket már december 10-én befejezték. Ebben a munkában nagy segítség volt a Szovjetunió tapasztalatainak átvétele. Az előregyártott épületelemek és egyéb újítások bevezetése munkájukat gyorsította. . Csényi Józsefné ugyanakkor rámutatott, hogy hiányosságok is vannak a vállalat építkezéseinél. Az SzTK új rendelőintézet építésénél’Sztálin elvtárs születésnapjára nem tettek felajánlást a dolgozók. Mnnkaverseny sincs, a munkavezetők nem veszik fel a munkát és laza a munkafegyelem. A Szovjetunióban a munka termelékenységét jobb szervezettséggel, a gépek kihasználásával, a dolgozók politikai nevelésével tudják biztosítani. Kö. vesük mi is ezt a példát, akkor még jobb eredményeket érünk el. A hallgatók hozzászólásaikban megtárgyalták a Szovjetunió és hazánk ipari fejlődését, — kohászat, szén-, olaj-, gépesítés és egyéb vonatkozásban. Magyar viszonylatban GERO ELVTARS BESZEDET TANULMÁNYOZTAK, ami érthetőbbé tette az anyagot számukra. Hozzászólásaikkal kitün. Szovjet IDÉN IJJABR NÉGY SZOVJET SZÉNKOM ItAJNT KAPNAK BA. NY ÁSZAINK A bányászok körében nagy népszerűségnek örvendenek a híres Dombasszkombájnok, amelyeket Szovietunió kül dött a magyar bányászoknak. A megnövekeclett feladatok sikeres végrehajtása érdekében ebben az évben a Szovjetuniótól újabb négy szénkombájnt kapnak bányászaink. Az első kombájn előreláthatólag áprilisban már megkezdi munkáját. Egy-egy ilyen gép huszonnégy óra alatt huszonkét vagon szenet is kitermel. Ezeknek a gépeknek segítségével több bányaüzemben már teljesen kiküszöbölik a kézi erővel végzett munkát, s így a bányászoknál« csudán az ácsolást kell majd elvégezniük. A SZOVJETUNIÓ KÉT HÉT ALATT 7100 TONNA VAJAT SZÁLLÍT A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGNAK Berlin (MTI). A Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaság körtei Papp Lajos, Sonkoly János, Sasvári Lászlóné elvtársak. Viszont Gál Ferenc elvtárs előtt még az olyan alapvető fogalmak sem tisztázódtak, mint a kapitalizmus megdöntésének ideje Oroszországban. A politikai iskola elég színvonalas és tartalmas volt. Hiányosságként a szervezési munkát kell fel. hozni. Sem a jelenlévő párttitkár, sem az iskolavezető nem foglalkozott a lemorzsolódás elleni küzdelem kérdésével. Ebbe a harcba a hallgatókat is be kell vonni. Beszéljenek egy-egy elmaradó elvtár. sunkkal és győzzék meg őket a tanulás fontosságáról. A Pártvezetőség pedig vonja felelősségre az clmaradozókat. Népnevelő, és pártcsoportbizalmi hálózattal, az egyéni meggyőzés fegyverével akadályozza meg a lemorzsolódást, serkentse a tagokat a tanulásra. segítség mányinak kérésére december utolsó é< január első hetében 7100 tonna vajat szállít a Német Demokratikus Köztár saság lakosságának. A német demokratikus sajtó a szovjet vajszállítmánnyal kapcsolatban rámutat a béketábor országai közötti gazdasági egyiittmükb dés nagy jelentőségére. 1 1953-BAN A SZOVJETUNIÓ KIELÉGÍTI AUSZTRIA EGÉSZ KŐOLAJTERMÉK SZÜKSÉGLETÉT Bécs (TASZSZ). A szovjet tájé koztató szolgálat jelenti, hogy a.: ausztriai szövetséges ellenőrző tanáé szovjet tagja, Kraszkevics vezérőrnagy 1952 december 24-én levelet intézett Ausztria szövetségi kancellárjához, hogy a szovjet kőolajipari főigazgatóság 1953-ra 1040.500 tonna kőolajtól méket biztosít Ausztria számára. Az osztrák kormány kérését teljesítve a Szovjetunió, így teljesen kielégíti Ausztria 1953. évi kőolajtermékszükségletét. (MTI) Szovjet segítség
