Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-22 / 19. szám

1953 ianuár 22. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP a szoirwltmeguel „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?u A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számán. A pályázatok beküldésinek határideje 1953 február 10, egyre jobban közeledik. Máreddig is igen sok dolgozó küldte be pá­lyázatát. Ezek közül mai számunkban és a pályázat határidejéig is, azokat, amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöl­jük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő letelte előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdíjak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra. hogy a jutalmak egyikét-másiká' elnyelik. így az 500 forintos első, a 300 forin­tos második, a 200 forintos harmadik dijat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Barna Józsefné elv­­társnőnek, a töröhmiklósi tanács építési állandó bizottsága tagjának Írását kö­zöljük. Helyes tráayakezeléssel a magasabb terméshozamért A TEL FOLYAMÁN lehetőség nyílik arra, hogy termelőszövetkeze, teink trágyázással gondoskodjanak földjeik talajerő-utánpótlásáról. Kákosi eltvárs parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy milyen nagy je­lentősége van a trágyázásnak, a he­lyes trágyakezelésnek: „. . . egyedül a helyes trágyázás következtében — amelynek végrehajtása úgyszólván semmi befektetést, vagy munkatöbb­letet nem igényel — 25-30 százalék­kal meg tudnók emelni terméshoza­munkat“ — mondotta. Kákosi elvtárs útmutatását kell minden termelőszövetkezetnek követ­nie. A jó terméseredmények elérése érdekében meg kell teremteni a he­lyes trágyakezelés lehetőségét, meg kell tanítani a termelőszövetkezeti tagokat ennek a fontos feladatnak jó elvégzésére. A legfontosabb feladat a helyes trágyakezelés lehetőségének megte. remtése. Állandóan figyelemmel kisé­rem termelőszövetkezeteink építke­zéseit. Azt tapasztaltam, hogy a ló-, tehén- és sőre-istállók építésénél nem gondoskodnak már előre a trágya sorsáról. Ez akkor is megtörténik, ha az istállót épen típustervek szerint állami vállalat építi. MILYENNEK KELL LENNI a jó istállónak a tisztaság, a helyes trá­­gyakezelés szempontjából? Az istál­lót úgy kell megépíteni, hogy az állat-állások — legyen az döngölt föld, vagy salak, tégla, vagy cement, az állat a mellső lábától a hátsóig lejtsenek. Ugyanekkor az állások végén az istálló hosszában csatornát kell építeni, felül 8 cm. szélességben teknőszerií mélyedéssel. Ezt a csa­tornát feltétlenül cementtel öntjük ki, mivel így biztosíthatjuk legjob­ban a trágyalé elvezetését. A csatornának szintén legyen esé­se, mégpedig az istálló közepe felé.' ahol lefolyót építünk, amit ráccsal látunk el. A lefolyót és a kivezető csatornát egy könyök csővel kötjük össze. A lefolyón és a kivezető csator­nán keresztül a trágyalének a trá­gyadombig kell jutnia, s elég nagy távolságra. A trágyát ellepő rovarok ugyanis nyáron bántalmazzák az ál­latokat, zavarják nyugalmukat, így gátolják fejlődésükben, hozamuk nö. velősében. A TRAGYADOMBOT 50 méterre az istálló hátamögött helyezzük el, lehetőleg olyan részen, amerröl az istálló felé nincsen széljárás. A ki­vezető csatornát eddig folyóméteren­ként 2 cm-es eséssel építjük meg, mégpedig téglából, amelyet habarcs körüldöngölünk. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a csatorna esése folyama­tos legyen, s hogy minden tégla kös. sön, hiszen az a cél, hogy az eddig kárbament trágyalevet megőrizzük. A trágyadomb mellett építsünk egy legalább 3 méter mély, esetleg mé­lyebb kutat, amit szintén kitéglá­­zur.k, A csatornán keresztül ebbe a kútba folyik majd a trágyalé. A KUTAT LASSÚK EL szivattyú­val, ha podig ez nem áll rendelke­zésünkre, akkor egyszerű gémmel és vödörrel. Az összegyűlt t-rágyalével pedig rétegenként öntözzük a trá­gyadombra kihordott trágyát, melyet az agrotechnikai szabálynak megfe. lelően kezelünk egyébként. Az Sgy, rétegenként trágyalével megöntözött trágya jobban beérik és alkalmasabb lesz földjeink talajerejének pótlásá­ra. Rákosi elvtárs a helyes trágyake­­etdésről szólva a Német Demokra­tikus Köztársaság küldötteinek meg­állapítását idézte. A Német Demo­kratikus Köztársaságban, ahol a ta­lajerő szegényebb, mint hazánkban általában, a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban szinte mindenütt meg lehet találni a trá­­gyalé-kutat. Nem tudom, hogy me­gyénkben hány termelőszövetkezet­ben, vagy állami gazdaságban van trágyalé-kut, úgygondolom, csak el­vétve akad egy-kettő. EZEET a helyes trágyakezelés alapvető feltételének tartom a tyá­­gyalé-kutak megépítését. A munka nem kerül sokba. Bontási anyagokból el lehet készíteni, s csak a cementes habarcs kerül a termelőszövetkezet­nek pénzbe. Ugyanakkor a termelő­­szövetkezet jobb minőségű trágyára tesz szert vele. A trágya ilyen gon­dos kezelésével pótolhatjuk földjeink szinte évtizedes trágya-hiányát, egy­úttal pedig istállóinkat mindig tisz­tán tarthatjuk, hiszen a lefolyó csatorna és a kút megteremti a le­hetőségét annak is, hogy az istállót rendszeresen felmoshassuk, ha az állások és a padlózat betonból, vagy téglából készült. Barna József né Törökiniklós I«merd meg a világ élenjáró technikáját ÜVEGCSA VAROK Az üveget, melynek ké­szítését már az ősidőkben megtanulták az emberek, a Szovjetunióban az utóbbi években szinte újra felfe­dezték. Egyre gyakrabban alkalmazzák az eddig is­mert felhasználási területe­ken kívül építkezéseknél, sőt a gépiparban is. A moszkvai tudományos kutatóintézet laboratóriu­mának útmutatása nyomán ma mar az üveget ugyan­olyan könnyen esztergál­ják, fúrják, mint a fémet. Közönséges kemény fém­­lapkás késsel munkálják meg az üveget, csupán a szerszámok alakja tér el a 1amegmunkáló kések eddig ismert alakjától. Az üveg­megmunkáló kések, szer­számok köszörülését Fedő­­tői’, a technikai tudomá­nyok kanditátusa és segí­tőtársai oldották meg. Miután felfedezték e kemény és törékeny anyag megmunkálásának módját, megindult a szovjet ipar­ban az üvegalkatrészek gyártása. Az üvegből készült munkadarabok között ma már nem ritkaság a nagy pontossággal készült és igen tetszetős üvegcsavar sem. As 58 eres Kuruc Antal is tanul Nemcsak a nagy jö­vedelem a mi egyedüli hasznunk, hanem az is. hogy képezhetjük magun­kat, tanulhatunk. ín az egyik szeminá­rium vezetője vagyok. Legjobb hallgatóim közé tartozik az 58 éves Kuruc Antal elvtárs. Azt akarja pótolni, amit 50 évig a régi rendszerben nem volt módja. Tudásszomja lelke­síti a fiatalabbakat is. Szeles Sándor, Szalóki Er­zsébet, Türki Rozália, Gye­­nes György még fiatalok, de tudják: a tanulásra nagy szükségük van. Így élünk most mi volt cselé­dek, akik a felszabadulás előtt sötétségre voltunk kárhoztatva. Bodnár Mihály Vörös Csillag tsz Cibakháza HAMBURGERRÉ TMiAkíÍV<*.eZÖ ,rást .Gá.bor Andor a napokban elhunyt kiváló író írta. Félévszázadig luunkassaffa szüntelen harc volt a haladásért több mint ságXt, r'bétéért. Xon,m"n,SU Páft SOra,ban „épüníf'ízabad.4 cnbA “ rá?,.ób:*n maró eónnyal leplezte le a nép elDnsé-'elt ^ tapasztalataival és példamuUtfsívai *at ?s újságírókat!6 meffvédesére> tanította a magyar író­retéi ”.íí?nmte7é‘‘ ,°,ÍmŰ lr*? 1919- » <”<■"# Tanácsköztársaság leve­rj. Á-?íriÓlt„'l,fk.kor „a,í <0r.. * leffvadabbul tombolt a fehér minőinimávÍ|Ó irt. It 'mseroségével és a mélyenérzfl ember hu. Horthy uYalmá %«ní la"E°Iu Ta'ilratot a böllérbicskás tiszti uralom, tUkAát."HambUrSern6'‘ iráS részlctót a “Bécsi levelek“ kötetból vet­iszo-Jeno JUti tqu ti hegyeskörmü nyattal markol belém Hajnal könyve, s ahogy az asztalon fekszik élőt tcm. azt várom, hogy a belőle ücsörgő kin-, mocsok- és borzalom keverék átégeu az asztalterítőt és a padlóra csepegve kénköves lánggal önti el szobámat. Pe­dig a könyv diszkrét, Hamburgerné elő­adása. ha részletes is: futólagos. A meg­gyötört asszony nem áll meg, nem tud megállni az emlékek legpiszkosabb po­csolyáinál, női szemérme ösztönösen to­vábbkergeti kimarjult memóriáját onnan, ahol ha időznie kellene, a korbáccsal ki nem kínozott életlehetőség pusztulna ki belőle, az emberfeletti szenvedettből, aki azonban csak ember, élni akar hát, nem engedheti megfojtani magát emlé­keinek a múltból rázuhanó moslék- Niagarájától. UCa.pnal Qeno- könyvének dereka Hamburgerné följegyzéseit adja. Gyorsí­tott film sebességével sietnek előliem az események. Jön a spicli, Hamburgerné férjének bécsi levelével. A spicli gyanú­san viselkedik ugyan, de Hamburgerné, egy jóhiszemű ember unszolására, ahe­lyett, hogy hanyatt-homlok menekülne, beugrik, magához kéret néhány ismerőst. Sefcsik, a hires Sefcsik György, meg­jelenik nyolc detektívi el, vinni akarják Hamburgernél, aki beteg gyermekei mel­lett akar maradni. „Kuss, büdös bolseviki ringyi!" __ mondják neki a Nemzeti Hadsereg tiszt­jei. Viszik autón Kelenföldre. Öt és azokat az ismerőseit, akiket magához~ké­­retett. De két olyan embert is, akinek még csak ennyi köze sincs Hamburgerné sorsához. Egy Horváth Sándor nevűt, aki azért megy fel a szerencsétlen időpont­ban Hamburgerekhez, hogy megkapja azt a húsz koronáját, ami cigaretta-dohány jelvágásáért még akkorról jár neki. ami­kor Hamuhrger Sándor odahaza volt. Es Neumann Béla, aki arra a hírre néz fel régi barátja lakására, hogy a kislányok betegek. S éppen Neumann az, aki a pokoli történet legförtelmesebb részletébe kerül bele, s életével fizeti meg a haj­meresztő véletlenek egymásutánját... HXihaUgafás a kelenföldi kaszár­nyában. Szennyes szavak áradata. Héjjas Iván, Magyarország Vezére, kezében re­volverrel, bemutatkozik: „Meghalsz, te büdös cafat, ha nem vallasz!" Hambur­gerné nem tud, mert nincs mit vallania. Cellába viszik, kemény tél van. fázik. Nem hagyják megfagyni, viszik már új kihallgatásra. Kezdik. Egy fiatal tiszt kétszer pofonveri. Csak úgy, ok nélkül, mert Héjjas elrendelte, hogy „csinálja­nak jó estét Hamburgernénak". Ezért ven kétszer pofon az a férfi ezt a nőt. (Részlet Andrássy Gyula multszombati LEVELÜK a termeíőszevelkezeti mípbzbíé íiriliíog életéről A kisújszállási termelőszövetkezetek 1953 évi terveiket készítik A mezőgazdasági nagyüze­mekben fontos a tervszerű munka. Az idei tervet felbontás után a kisújszállási szövetkeze­tek tagsága csoportgy ülésen vitatta meg és hagyta jóvá. hogy az valamennyi tagra nézve törvény legyem. Az Ady és a Petőfi termelő­­szövetkezetek tervkészítő kol­lektívája Rákosi elvtárs parla­menti beszédének útmutatása nyomán, megfontolt és alapos munkát végzett. — A terv, amely a tagság felemelkedését és jó­létét szolgálja, nem sok idő múlva életté válik. A földeken szorgalmas csoporttagok jelen­nek meg, akik szervezetten har­colnak a magasabb termésered­ményekért. Tudják, az állam iránti kötelességet könnyem tel­jesíthetik és jólétük egy esz­tendő múlva még magasabbra emelkedik. BEDÖK ISTVÁN Kisújszállás, Tanács. Ünnepi taggyűlés a tűrhevei Táncsics tsz-ben — Nagyon szép a mi életünk. Ezt a párttól kaptuk, a mi szeretett Rákosi elvlársunklól — mondotta Szabó István elv­társ. szövetkezetünk párliitkára az ünnepi taggyűlésen, amikor megkaptuk új tagkönyvünket. Nagy ünnep volt ez valameny­­nyiünk számára. A taggyűlésen Kovács JulisJca a ,,Párttagsági könyv“ c­­verset szavalta. A vers minden sora éreztette velünk, hogy milyen nagy tisztesség kommunistának lenni■ A tagsági könyv átvételénél Mihály Tiborné, Balogh János, ifj. Ábrám István. Vas Imre elvtársak és a többiek mind megfogadták, becsülete­sen dolgoznak országunk erősítésén■ Szavukban bízni lehet. Mert éij úton járunk, új fajta emberek vagyunk — kommunis­ták. termelőszövetkezeti tagok. SUGAR MATE Túrbeve. Faz2"í3S Mihály liszaföldvári dolgozó paraszt csoportlag lett Büszkén kell megállapítani, hogy községünk dolgozó parasztjai egyre szélesebb látókörű emberekké váll­­aak. Különösen nagy a változás a nagyüzemi gazdálkodást választó dolgozó parasztok életében. Tekinte­tük előrelátó, a jövőt építik. A szövetkezet élete most már ér­dekli a kívül álló dolgozó paraszto­kat is. Szívesen járnak el egy-egy csoport gyűlésre. Fazekas Mihály 5 holdas dolgozó paraszt tavasszal egy­szer kíváncsiságból elment végig­hallgatni egy ilyen gyűlést. Ott hallott először a kukorica négyzetes vetéséről, a pótheporzás­­ről, a terméshozam növeléséről, a jószág gondozás új módjairól. Hitet­lenkedve csóválta akkor a fejőt. Jó gr.zdac-mber volt világ életéhen, de ilyen dolgok nem jutottak eszébe. A betakarítás után látta: az új módszerek alkalmazása sikerrel járt. Ott volt a zárszámadáson is, ahol meggyőződött róla, hogy mennyi min­dent kaptak a jőí dolgozó csoport­tagok. így került mindig közelebb a termelőszövetkezethez. A múlt hé­ten elhatározta, ő is belép a cso­portba. Elhatározását tett követte. Azóta a Lenin termelőszövetkezet tagja. BODI IMRE Tiszaföldvár Szövetkezetünkben mindenki megtalálja a maga munkáját A mezőtúri Gorkij tsz tagja vagyok. 1952-ben családommal együtt 1200 munkaegységet szereztünk. Ebből saját magam, mint éjjeliőr, 500-at. A nyári nagy dologidőben láttam, szük­ség van minden épkézláb emberre- Tavasszal, a vetés idején kimentem a vetőgéphez farosnak, nyáron pedig a tejet hord­tam. Tudtam, csak úgy boldogulunk, ha mindnyájan megfog­juk a dolog végét Most, az új esztendő megkezdésekor nagyon boldogok va­gyunk, mert mindenünk vám: 18 mázsa búzát 7 mázsa árpát, 12,600 forit készpénzt és még sok egyéb részesedést kaptunk. Egyéni gazdálkodóként ilyen aszályos- esztendőben nem tud­tam volna ennyi tiszta jövedelemre szert tenni­id. ERDŐS IMRE Mezőtúr, Gorkij t«z. parlamenti beszédéből: „A Nemzeti Had. sereget minden kritika fölé kell emelni".) Elrendelik, hogy Hamburgerné levetkőz­zék. Nem akar. Három tiszt, a Nemzeti Hadsereg lisztjei, lovaglóostorral ütni kezdi. Addig ütik, amíg már nem ellen­kezik. Letépik ruháját. Mezítelen. Szét­feszítik a combját, a lovaglóostort meg­mártják és megforgatják benne. (Részlet Andrássy Gyula gróf mullszombati be­szédéből: „Szeretnünk kell tehát a Nem­zeti Hadsereget".) Ufa m h urgent ét, ak 'hői ömlik a vér, visszaviszik a cellába. Már nem is fázik. De azt akarják, hogy melege legyen. Újra viszik egy másik szobába. Tiszt urak árja verik, mezítelenre verik újra. a véres sebeit verik, korbácssziijal és drótostorral. Most Héjjas is jelen van. A tisztek ritmikus éneket kezdenek. Hamburgerné táncoljon. Nem akar. Ve­rik. Táncol. Verik. Zihál. Verik. Meg­áll. Verik. Leroskad. Hideg vizet önte­nek rá. Eelhozatják Neumann Bélát, Neumann elképed, mikor meglátja a mezítelen, táncoló Hamburgernél. Nincs sok ideje az elképedésre. M.ár kapja a parancsot: „Ess neki ennek a ringyónak és .. ." Neumann tiltakozik. A tisztek ütni kez­dik. Leteperik. Egyik, harapófogóval, tördeli Neumann fogait, betörik az orra csontját. „Gyáva gazemberek!" ordítja Neumann. Erre egyik tiszt zsebkést vesz ki, kasztrálja a földre nyomott Neu­mann!, a másik a kályha tüzes hamuját önti a friss sebre. Neumann él még, el­ájul. magához tér, hasra fektetik, fel­nyalatják vele a vérét. (Részlet Andrássy Gyula gróf multszombati parlamenti be­szédéből: „Óvakodjunk, mint Nemzet­gyűlés, a Nemzeti Hadsereg belső ügyeibe avatkozni a nagy nyilvánosság előtt”.) UCfílttfiutgtrjtét a hideg rázza az iszonyattól. „Ültessétek a kályhára, ha fázik" — adja ki a parancsot Héjjas Iván. A mezítelen nq átöleli a tisztek lábát, úgy könyörög. A tisztek jó embe­rek, a szivük megesik Uamburgernén, nem ültetik a tüzes kályhára, inkább mást csinálnak vele. A szoba sarkából ki­húzkodnak két félig agyonvert embert. Micsurek Tibor pesti droguista az egyik. Ezzel megetetik, amit Naumannból ki­vágtak ... Hamburgerné felöltözhet.- Viszik a le­génységi szobába. Száznál több köz­legény. Ruhát le. Ének. Táncolni kell. Felhoznak egy Kohtt nevű foglyot. Héj­jas parancsa: „Kohn úr, csináljon egy kis Kohnt!" Kohn nem tud, annyira össze van verve. Felhoznak egy Wcisz nevű mészárost. Rákorbácsolják Hambut­­gernéra. De az az ember is meg van csonkítva: nem tehet eleget a parancs­nak. Most a legénység kapja a felszólí­tási. Es van bőven jelentkező. Már dob­ják le a zubbonyukat. De egy főhad­nagy lép be a szobába, Hamburgerné el­ájul, a film elszakad ... JJlost négy. hét köoelkezik a kelenföldi laktanyában. Ismerkedés a halálgyár üzemével. „Innen senki még élve ki nem került*' mondják a ba­kák. S csakugyan, minden éjjel kettesé­vel, hármasával viszik a foglyokat „éj­jeli munkára". Autón a Dunába. Az éj­jeli munkáról senki haza nem kerül. Előttünk cuppan a Dunába a két Vadas­gyerek, egy Stcrkák nevű szocialista, egy Vitriol nevű zsidó sakter, Szűcs építési rajzoló, az osztrák területről elrabolt Kohn Gábor, azután az előbb említett másik Kohn és Weisz, a mészáros és Schwarcz vörösörparancsnok és egy Eii­­sitöné nevű munkásasszony, aki viccből azt mondta, hogy a választáson kommu­nistára fog szavazni. Hamburgerné dol­gozik a kaszárnyában: söpör, súrol, mo­sogat. Megismerkedik a cellák halál­­jelöltjeivel és lát, lát, lát, (eltér loout lát, amin Horthy lovagol, akt a kelenföldi kaszárnyába jár ki, hogy paripára üljön s áldozzon a ne­mes sportszenvedélynek. Hadsegédével jön mindennap, aki végiglátogatja a cel­lákat. Magasházynak hívják a hadsegé­det. Hamburgerné lát egy vörös autót is, amit a kaszárnya udvarán szerelnek. Hirtelen fordulás. Nagy kapkodás a ka­szárnyában. A tisztek szaladgálnak, ide­gesek, vitatkoznak. A foglyok megtudják egy újságból, hogy Somogyi Bélát meg­­ölték. Egy vörös autó vitte Dunakeszire. A kelenföldi fogház kiürül. Aki még él. átviszik a Markó-ulcába, Hamburge­­rékat nem. őket nem akarják kiereszteni, mert az történt velük, ami történt, ok­vetlenül el akarják pusztítani őket. De a kaszárnyában nem merik. DCeeikemélte. viszik őket autón, hogy ott végezzenek velük. De már nem lehet. Az antant missziók fel vannak lár­mázva. A kecskeméti hatóságoknak mu­száj beleszólni és az öt gyilkosságot megakadályozni. Hiába ajánlkozik egyik tiszt a szomszéd szobában: „En trágya alatt kiviszem őket". Muszáj visszavinni Hamburgerékat Pestre. A markóutcai fogház következik. Váry Albert szent humanitása. \ Váry mindössze tizenegy­hétig tartja börtönében a halállal vias­kodó nőt. Akkor kieresztik. Nincs bizo­nyíték ellene. Igaz, hogy vád sent volt. No de mindegy ... Itt vege Hajnal Jenő lélek-kavaró, szivpaskoló, agyvakaró könyvének ... Ufmlltg május 22-én a nHollandsch Nietes bureau: budapesti tudósítójának ezt mondta: „Nyomatékosan hangsúlyo­zom, hogy Magyarországon semmiféle kivételes hatalom nincsen és hogy az or­szágban kizárólag régi alkotmányunk élelmében történik a bíráskodás, köz­­igazgatás és minden közhatalom gyakor­lása". Ezt mondta. Ugyanaz a Horthy, akinek a hadsegédje Magasházy. S ugyan­az a Horthy, aki a kelenföldi laktanyába járt ki lovagolni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents