Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-21 / 18. szám
1953 ianuár 21. SZOLNUKMlAiifc.1 NÉPLAP 3 AzoinoKjpeggel ___ a..................—— NÉPLAP ! NAGY PÁLYÁZATA „Milyen módon erősíthetjük termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázatok beküldésének határideje, 1953 február 10, egyre jobban közeledik. Már eddig is igen sok dolgozó küldte be pályázatát. Ezek közül mai számunkban, s a pályázat határidejéig is, azokat amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöljük a Szolnoimegyei Néplapban. A pályázatok határidő letelte előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdijak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra, hogy a jutalmak egyikét-másikát elnyerik, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezeti pályázatok közül mai számunkban Tőrös István elvtársnak, a kisújszállási Uj Elet tsz tagjának írását közöljük. A Rákosi és Gero elvtárs mutatta úton kell haladnunk Termelőszövetkezetünkben és a többi kisújszállási termelőszövetkezetben is tapasztaltam, hogy a tagok egy része ilyenkor télidőben valahogyan ellustul, nem szívesen megy munkába. Ezek között akadnak, akik azt tartják, hogy „a tél kényszerű pihenő a parasztember számára“, akadnak azonban olyanok is akik ezt megtoldva így vélekednék: ;,a tél természetes pihenő a parasztembernek“. Nálunk, a kisújszállási Uj Elet termelőszövetkezetben is találkozhat az ember ilyen tagokkal. Példának álljon az alábbi jelenség. Állatállományunk jé és veszteségmentes átteleltetése érdekében szövetkezetünk vezetősége elhatározta, hogy megfelelő mennyiségű silótakarmányt kell készíteni. A silózás nem nehéz munka. A rövid téli napokon azonban nem lehet ebben a munkában 2-3 munkaegységhez jutni. Ezért már többen otthagyták és inkább nem csinálnak semmit. Kérdezem: ha mindnyájan így tennénk, mi lenne állatállományunkkal? Nem mindnyájan teszünk azonban így. En és öt társam Ígéretet tettünk, hogy minden h'éten egy 80 köbméteres gödröt töltünk meg silótakarmánnyal, s csak azt kérjük, hogy a silózásra szánt takarmányt la brigádvezető szállíttassa a gödörhöz. A gondosságnak és a felelőtlenségnek az ellentéte a vezetők között is megtalálható. Herceg Endre, egyik növénytermelési brigádvezetőnk a multévben, a novemberi első fagyok alkalmával kézbe fogta a brigádtagokat, s tető alá helyezte a szerszámokat. A javítani valókat beszállították a műhelybe. Kiss Kálmán növénytermelési brigádvezető területén ezzel szemben még most is kint hevernek a szerszámok a szabad ég alatt, ott eszi őket az idő, a rozsda. Ugyanakkor pedig a szín, ^melybe a szerszámokat kellene elhelyezni, mindenféle lim-lommmal, trágyával van tele. Mindehhez még azt is el kell mondanom, hogy pártszervezetünk és a szövetkezet vezetői Kiss Kálmán elvtársat tavaly brigádvezetői iskolára küldték. Jó munkájáért részesült ebben a kitüntetésben. Most éppen ezért többet várunk tőle. Kiss Kálmán elvtárs azonban nem képezi magát, s még az olyan fontos értekezletről is, mint a tervismertető értekezlet, elpárolgott, mint a dngőnélküli üvegből a benzin. A tervismertető értekezleten pedig olyan dolgokról hallott volna, amelyek egész ,évi munkáját határozzák meg minden tagnak, s megmutatják az új gazdasági évben célul kitűzött felemelkedés útját, Az új évben rizstelepeinket ötven holddal növeljük. A trágyát a trägyatelepekre hordjuk még most, a ott szakszerűen kezeljük, majd kihordjuk a földekre és ott időben beszántjuk. Rákosi elvtárs mondotta el parlamenti beszédében, hogy a hazánkban járt német küldöttek megállapították: jobb trűgyakezeléssol 20-30 százalékkal növelhetnénk földjeink termőképességét. Erre nálunk is szükség van, hiszen erősödni, gazdagodni akarunk. Fontos feladatunk a szakmai képzés, az új agro- és zootechnikai módszerek elsajátítása, mert csak akkor érünk el kiváló eredményeket, ha mindannyian tisztában leszünk azzal, hogy a nagy eredményekhez milyen út vezet. „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ Éppen ezért hibáztatom termelőszövetkezetünk vezetőségét. A tervísmertétő értekezlet előtt munkacsapat és brigád értekezleteken; népnevelőkön keresztül már ismertetni kellett volna a tagokkal a tervet, hogy a tagok annak végrehajtásához javaslatokat tudtak volna adni. Emiatt nem esett sző aztán éppen az egyik legfontosabb tennivalóról, a tagok téli foglalkoztatásáról. Pedig ezen a téren is sok lehetőségünk van a gazdagodásra: kaskötés, zsákok foltozása, lószerszámok és a kézi munkaeszközök házi javítása, ami mind megtakarítást jelent és jövedelmet. Még egy kérdésről szeretnék írni. A területek munkacsapatokon belül egyénekre történő felbontásáról. Aki a termelőszövetkezetben már hosszabb időt eltöltött és arra törekszik, bogy a szövetkezet jól működjön, az mind helyesli az egyéni felelősség kiterjesztését ebben a tormában. A területek felbontása terén azonban eddig anarchia uralkodott. A szövetkezeti tag nem volt felelős a vetéstől a betakarításig a neki kijelölt területért. így aztán gondatlanul dolgoztak. Magam két éven át megfigyeltem, s szóvá is tettem, hogy egyesek a kapásnövények egyelésénél ötöthatot meghagynak, mikor csak egyet kellene, vagy kivágják, amit meg kellene hagyni, vagy egyeletlen hagynak egész sort is. Ha a betakarításig egy ember dolgozik ugyanazon a területen, s ezt a tagot a jő termésért valóban jutalomban részesítik, akkor a területek egyéni felbontása valóban eredményes lesz, s előrescgíti . termelőszövetkezetünket a megerősödés és a gazdagodás útján. Végig tanulmányoztam Gerő elvtárs november 29-én; a párt Központi Vezetőségének ülésén tartott beszámolóját és Rákosi elvtárs parlamenti beszédét. Azt tartom, hogy — ha termelőszövetkezetünket valóban erősíteni és gazdagítani akarjuk, ha mi, szövetkezeti tagok is gazdagodni akarunk, akkor azon az úton kell haladnunk, amelyet Rákosi és Gerő elvtárs, amelyet a párt mutat. Toros István Kisújszállás, Uj Elet termelőszövetkezet. Iz állatbeadási kötelezettség teljesítését könnyíti meg a társulás Az új begyűjtési rendelet is híven kifejezi azt a változást, mely a felszabaduláskor köszöntött népünkre. Dolgozó parasztságunkat rávezeti a nagyobb terméshozam, több állati és növényi termék biztosítását jelentő szovjet agro- és zootechnikaikai módszerek alkalmazására. Bagi Mihály rákiczifalvai dolgozó paraszt elmondotta. — Már felkészült ezévi beadási kötelezettségének teljesítésére. Határidőre elvetett, a mélyszántással sem késlekedett. Kukoricáját négyzetesen veti tavasszal. Kihasználja a téli napokat és minden szerszámot megjavít hogy amikorra a földre rá lehet menni. elvégezze a simítózást. minél több nedvességet őrizzen meg a talajban. A tavaszi vetőmagvakat gondosan előkészíti és termésének legjavát használja vetőmagként. Mindezekkel magasabb terméseredményeket biztosít. Az elmúlt esztendőben; ha valamelyik dolgozó parasztnak 80 kilogramm élősertés volt a kötelezettsége, 130 kg-os sertést kellett beadni és a 80 kg-on felüli mennyiséget szabad árban fizették ki neki. Ebben az évben a rendelet szerint azok a termelők, akiknek az együttes szántó, kert rét és legelő területe a 14 holdat nem haladja meg egy hizottsertés közös teljesítésére társulhatnak. Különösen nagy segtíséget ’nyújt a rendeletnek az a része a kisparaszti gazdaságoknak, ahol a múlt évi gyengébb takarmánytermés miatt nehézségek vannak az állattartásban. Egy hízott sertés beadására 5 dolgozó paraszt társulhat, míg kulák csak három. A sertésbeadási kötelezettség teljesítésének ilyen irányú könnyítése elősegíti a többtermelést. A beadási kötelezettség teljesítésén felül jelentős mennyiség marad a saját szükségletére és a szabad piacra is. További könnyítést jelent a rendelet a 3 holdat meg nem haladó kisparaszti gazdaságok számára. Amenynyiben sertésbeadási, kötelezettségük a 20 >g-ot nem haladja meg, zsírral is eleget tehetnek. Ebben az esetben (10 dkg. zsír egy kg. élősertés súlynak felel meg. A fentiekből is kitűnik, mennyire a dolgozó parasztság érdekeit szolgálja a rendelet. Hasonló a helyzet a vágómarha beadásánál is. Az elmúlt esztendőben vágómarha beadás teljesítésére nem lehetett társulni. Ebben az évben, függetlenül földterületük nagyságától, 12 dolgozó paraszt is társulhat. Az ellenség elleni harcot, a népünk békéje és boldogulása ellen törő kuláksá'g visszaszorítását szolgálja ezzel szemben a rendeletnek az a része, hogy vágómarha beadásra legfeljebb 4 kulák társulhat. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a kulákság minden lehetőséget kihasznál a szabotáiásra. Mesterségesen lecsölfkonti állatállományát, hogy aztán később arra hivatkozhassék nincs mivel teljesítenie. A beadási kötelezettség teljesítése tör. vény. Tavaly gyakran előfordult — éppen a kulákok ilyen irányú szabótálásai miatt — hogy egyes község; tanácsok a dolgozó parasztokkal adatták be azt a mennyiséget, amely a kulákokat terhelte. Idejében nem vonták felelősségre a szabotálókat és miattuk a dolgozó parasztok szenvedtek hátrányt. . Ebben az évben máris több olyan kulákot ítéltek el súlyosan, akik éppen a beadás szabotálása érdekében túladtak jószágaikon. A beadásra kerülő vágómarhának legalább 280 kg súlyúnak kell lennie. Éppen azért igen fontos, hogy megyénk valamennyi beadásra kötelezett termelője máris megkeresse azokat, akikkel a vágómarhabeadáshoz társul. Ezt jelentse be a községi, vagy városi tanácsnál. Ugyanez vonatkozik az élősertés beadására is. Dolgozó parasztságunk a jelenlegi takarmányozási nehézségek mellett is igy tud megoldást nyerni élőállatbeadási tervének teljesítésére. így tud becsülettel eleget tenni állam iránti kötelezettségének. Á szolnoki vágóhíd felkészült a Ibf egyéni legnagyobb húsfeldolgozójában, a Vágóhídon a vágótermek csigáiról „felhentelve" lógnak a kettéhasított tehenek, sertések. Az egészséges színű friss húsok majdnem a földig érnek a menyezettöl, s az egymást követő sorok megtöltik a nagy csarnokot. Habfehér köpenyes húsibari munkások foglalatoskodnak a csigákra akasztott, levágott állatokkal. I i e lássuk előbb, hogyan is jut el idáig a vágóállat. *7 A Vágóhídra érkezett jószágokat lemázsálják, s koplalás után vágják csak le. A sertést a „szúróba" vezetik, villanykábítót nyomnak a fejére, r ezután vágják át a torkát. A leszúrt malacról letépik a sörtét, r a rácsos asztalon dolgozzák fel tovább. A marhavágás már nagyobb felkészültségei kíván. A nagy jószágokat taglóval kábítják el. ezután következhet csak az ölés. ügyes kéz hell a vágáshoz, gyakorlott mészáros. A levágott marhát lábánál fogva csigára húzzák s ezután borotvaéles késsel látnak hozzá a nyúzáshoz. Bedehovics Imre ménövekvő igények kielégítésére száros is itt dolgozik. Mindig a legjobb teljesítők kozott szerepel a neve. A legutóbbi értékelés alapján 125 százalékot teljesített. lD-tpp Sándor sem cserélné fel egykönnyen a kést mát szerszámmal. Fiatal még, de már több éve dolgoz k a Vágóhídon. Marhabőrványoló s gyakran haladja meg teljesítménye a 115 százalékot. A Vágóhíd külön üzemrészlege a húsfeldolgozó. Itt gyártják az ízes felvágottakat. Kolbász', debrecenit, pástétomot, présellhúst, stb. A feldolgozó csaknem az egész megyét el tudja látni felvágottal. Az új esztendőben 500 mázsa felvágottat készítettek a multéri 213 mázsával szemben. Ez évben új műszaki berendezésekkel bővül a Vágóhíd. A fiiitŐlS fatüzelését gázra állítják át. Külön büszkesége lesz a Vágóhídnak a felállított fagyasztó. Hosszabb időre lehet így majd húst tárolni. A szolnoki Vágóhíd felkészült az új esztendőre, biztosítja városunk és a megye húsellátását. LEVELEK a termelőszövetkezeti dolgozók boldog életéről 1386 munkaegység jutalma A Vörös Csillag tsz szomszédságában terül el városunk egyik legjobb szövetkezete, a Farkas Mihály tsz. 385 tagjának 3200 hold földje van. Mint a Vörös Csillag tagja, látom, hogyan dolgoznak. A tavalyi esztendőt jól kihasználták. Állandóan a földeken lehetett látni a tagságot. Évi munkájuk befejezése után jutott is valamennyi szorgos tagnak sok termény és pénz. Balogh Lajos és családja 1386 munkaegységet teljesített. 30 mázsa búzát, 14 mázsa tengerit kaptak. Ezenkívül a háztáji gazdaságukban is termett 15 mázsa búza és 10 mázsa árpa. Az apróbb juttatások is számottevőek. Elég a 14 kg mákot és a 14 liter olajat megemlíteni. Készpénzben 7 és félezer forintot kaptak eddig készhez és még ennyi jár nekik. Az egész család be. ruházkodott. Jól élnek. Megfogadták, hogy jövőre még becsületesebben dolgoznak. A Farkas Mihály termelőszövetkezetben nem „fehér holló" Balogh Lajos és családja. Sokan vannak ilyenek. Balogh Sándor 492, Németh Kálmán 527, Túri Sándor 487, Kelemen Sándor 449, Csótó Mihály 697 munkaegysége után szintén szép jövedelemre tett szert. Boldogok ők is, mint valamennyien azok közül, akik becsületes munkával egész évben helytálltak. Az l. típusú csoportokból eredményeik láttán ősz óta 27 család 87 holddal lépett a Farkas Mihály tsz-be. CSÓTÓ GÉZA Túrkeve, Vörös Csillag tsz Tavalyi munkám után 20 ezer forint értéket kaptam A mezőtúri Gorkij termelőszövetkezet dolgozója vagyok 1949 november 9. óta. Nem vagyok íráshoz szokva, de úgy érzem, kötelességem családom szép életéi a Szoluokmegyei Néplapon keresztül megyénk valamennyi dolgozójával közölni. 25 esztendeig cselédeskedtem. Aki élt ebben a sorsban, tudja, mit jelent egy hétig is cselédnek lenni. A régi életemről írom, ügy gondolom; elég. Most 51 éves vagyok. Három család apja, a Gorkij tsz becsületes dolgozója. Ott voltam már akkor, amikor szövetkezetünket megalakítottuk. A rámbízott munkát azóta Is rendjén, hiány nélkül elvégzem. Kötelességem is, hiszen magamnak dolgozok. Megvan mindenem, ami biztos megélhetésünkhöz kell. , A súlyos aszályos esztendő ellenére nagy jövedelemben részesültem. Családommal együtt 677 munkaegységünk volt. Egy munkaegységre 10.69 forint készpénz jutott. Ezenkívül természetben 15 mázsa búzát, 135 kg hántolt rizst 4 mázsa árpát, tflzrevalőt és még sok más egyebet kaptam. Az összes juttatás pénzben átszámolva 20,000 forintra tehető. Ennyi volt a tavalyi munkánk tiszta eredménye. Bár István fiam huzamosabb ideig katona volt, 81, Teréz lányom 180 munkaegységet teljesített, naponta pénzben átszámolva 70 forintot kerestünk. Köszönjük pártunknak, hogy bennünket erre az útra vezetett. Ezt azzal háláljuk meg, hogy jövőre még többet, még becsületesebben dolgozunk. FEKETE ISTVÁN, Gorkij tsz tagja, Mezőtúr. Termelőcsoportunk asszonyai az idén résztvesznek a közös munkában Földes Lajosné elvtársnő január 1-én cikket írt a Szolnokmegyei Néplapba. En mint termelőszövetkezeti dolgozó szeretnék cikkéhez hozzászólni. Helyeslem Földes Lajosné elvtársnő felvetését, amikor elmondja, hogy a termelőszövetkezetben az asszonyoknak is helyt kell állni. Tavaly sok helyütt nagy gondot okozott a családtagok bevonása a munkába. Szerintem ennek egyrészt sok férj is oka. Sok családfő úgy gondolja, megkeresi ő maga is, ami a családnak szükséges, nem kell az asszonynak dolgozni. Ez helytelen dolog. Termelőcsoportunk asszonyai ez évben kiveszik részüket a munkából. Feladataink megnövekedtek. Szükség van szorgos női' kezekre. A szocializmus építésénél egyenrangú harcostársai vagyunk férjeinknek. A múltban sok megaláztatásban volt részünk. Nem feledjük el, hogy a felszabadulás előtt városunkban a piactéren az „embervásár'* tele volt munkanélküli családapákkal. A kulákok, mint az állatokat, úgy válogatták olcsó munkán azt, aki egy kicsit jobb húsban volt. Ez a világ megszűnt. Most magunknak dolgozunk. Mi, asszonyok is építhetjük ezt a szép hazát, családunk jövőjét. Dolgozhatunk — és a Táncsics termelőszövetkezet nőtagjai megmutatják megyénk valamennyi termelőszövetkezetének, hogy dolgoznak is. Marinov Georgiánné Táncsics tsz, Kisújszállás Szép az életünk, mióta A zárszámadás már meg volt nálunk és valamennyien megkaptuk becsületes munkánk gyümölcsét- Most télen sem henyélünk. Gazdaságunk minden részében lázas munka folyik- Nagy harcot vívunk a természettel. — Búzaföldjeinkről leeresztjük n vizet- Most ez n legfontosabb munkánk. Konylinkcrtészctilnkbfil tavasszal korán akarunk salátát ás más zöldségfélét piacra vinni. A melegágyakat ezért már készítjük- Az asszonyok és az idősebbek most is itt találnak munkát. A gépek, szerszámok javícsoporttagok vagyunk tárót ugyancsak most végezzük. Nagyüzemi gazdálkodásunkat eddig zavarta földjeink széttagoltsága. Őszre a szétaprózott földterületeket 3 nagy táblába vonjuk össze-. A tagság azt akarja, hogy boldog életlinket a kívülállók Is mégismerjék. Felkeressük az egyéni gazdálkodókat és mindazt, amit leírtam, elmondjuk nékik. Elmondjuk, hogy esténkint tanulunk. rádiót hallgatunk, művelődünk. Szép a mi életünk, mióta csoporttagok vagyunk. GOJSZA JANOS Jászapáti, Velemi tsz-Becsületes munkám jutalmául Párádon üdültem 64 éves dolgozó paraszt vagyok. Életemnek nagyrészét az átkos Horthy-rendszerb&n éltem. Egy voltam, a sokmillió nyomorultból. Nem tartott bennünket senki számon■ Ez a világ megszűnt. Megváltozott új életemet eddig úgy háláltam meg a pártnak és az államnak, hogy beadási kötelezettségem minden esztendőben, nemcsak teljesítettem, hanem mindenből tiíleljesítettem• Midig arra gondoltam, kötelességem a béke frontján helytállni. Nem azért csináltam ezt igy• hogy jutalmat kapjak, mégis nagyon boldog voltam, amikor államunk 2 hetes ingyenes üdülésre Parád-fürdőre küldött. — Életem most már még szebb, még boldogabb. Tagja lettem a III. típusú Mámán Kató termelőcsoportnak. Az idő eljárt felettem, mégsem érzem magam öregnek. Sőt úgy érzem megfiatalodtam. ÁGÓCS JENŐ tsz tag, Tiszafüred. Rendezik a laelyi iparvállalatok műszaki dolgozóinak fizetését A minisztertanács határozata értelmében megváltozik a műszaki vezetők fizetésrendszere. A régi 1949.-i kollektív szerződés már elavult és nem fejezte ki a műszaki vezetők iránt tanúsított megbecsülést. A minisztertanács határozata a műszaki vezetők fizetésének rendezéséről újabb beszédes bizonyítéka annak, hogy államunk megbecsüli a termelés parancsnokainak, a műszaki kádereknek munkáját. A régi kollektív szerződés szerint sokszor nagyobb felelősséggel járó irányító munkáért kevesebb fizetést kaptak egyes üzemekben, vállalatoknál. A megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalatok vezetőinek rendezik a fizetését. A fizetések iparáganként változnak, Népgazdaságilag fontosabb ipari iizomekben magasabb lesz a műszaki vezetők fize. tése. A fizetéseknél figyelembe veszik egyes vezetők szakképzettségét, tudását is. Az új bérrendszer tovább emeli a műszaki vezetők bizalmát, a haza; a nép ügye, az ötéves terv sikeres megvalósítása iránt. A szolnoki váqóhíd felkészült a növekvő igények kielégítésére
