Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-21 / 18. szám

1953 ianuár 21. SZOLNUKMlAiifc.1 NÉPLAP 3 AzoinoKjpeggel ___ a..................—— NÉPLAP ! NAGY PÁLYÁZATA „Milyen módon erősíthetjük termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázatok beküldésének határideje, 1953 február 10, egyre jobban közeledik. Már eddig is igen sok dolgozó küldte be pályázatát. Ezek közül mai számunkban, s a pályázat határidejéig is, azokat amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteink­nek, közöljük a Szolnoimegyei Néplapban. A pályázatok határidő letelte előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdijak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra, hogy a jutalmak egyikét-másikát elnyerik, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezeti pályázatok közül mai számunkban Tőrös István elv­társnak, a kisújszállási Uj Elet tsz tagjának írását közöljük. A Rákosi és Gero elvtárs mutatta úton kell haladnunk Termelőszövetkezetünkben és a többi kisújszállási termelőszövet­kezetben is tapasztaltam, hogy a tagok egy része ilyenkor télidőben valahogyan ellustul, nem szívesen megy munkába. Ezek között akad­­nak, akik azt tartják, hogy „a tél kényszerű pihenő a parasztember számára“, akadnak azonban olyanok is akik ezt megtoldva így véleked­nék: ;,a tél természetes pihenő a parasztembernek“. Nálunk, a kisújszállási Uj Elet termelőszövetkezetben is találkozhat az ember ilyen tagokkal. Példának álljon az alábbi jelenség. Állatállományunk jé és veszteség­mentes átteleltetése érdekében szö­vetkezetünk vezetősége elhatározta, hogy megfelelő mennyiségű silótakar­­mányt kell készíteni. A silózás nem nehéz munka. A rövid téli napokon azonban nem lehet ebben a munká­ban 2-3 munkaegységhez jutni. Ezért már többen otthagyták és inkább nem csinálnak semmit. Kérdezem: ha mindnyájan így ten­nénk, mi lenne állatállományunkkal? Nem mindnyájan teszünk azonban így. En és öt társam Ígéretet tet­tünk, hogy minden h'éten egy 80 köbméteres gödröt töltünk meg siló­­takarmánnyal, s csak azt kérjük, hogy a silózásra szánt takarmányt la brigádvezető szállíttassa a gödör­höz. A gondosságnak és a felelőtlenség­nek az ellentéte a vezetők között is megtalálható. Herceg Endre, egyik növénytermelési brigádvezetőnk a multévben, a novemberi első fagyok alkalmával kézbe fogta a brigádta­gokat, s tető alá helyezte a szerszá­mokat. A javítani valókat beszállí­tották a műhelybe. Kiss Kálmán nö­vénytermelési brigádvezető területén ezzel szemben még most is kint he­vernek a szerszámok a szabad ég alatt, ott eszi őket az idő, a rozsda. Ugyanakkor pedig a szín, ^melybe a szerszámokat kellene elhelyezni, min­denféle lim-lommmal, trágyával van tele. Mindehhez még azt is el kell mondanom, hogy pártszervezetünk és a szövetkezet vezetői Kiss Kálmán elvtársat tavaly brigádvezetői isko­lára küldték. Jó munkájáért része­sült ebben a kitüntetésben. Most éppen ezért többet várunk tőle. Kiss Kálmán elvtárs azonban nem képezi magát, s még az olyan fontos érte­kezletről is, mint a tervismertető ér­tekezlet, elpárolgott, mint a dngő­­nélküli üvegből a benzin. A tervismertető értekezleten pedig olyan dolgokról hallott volna, ame­lyek egész ,évi munkáját határozzák meg minden tagnak, s megmutatják az új gazdasági évben célul kitűzött felemelkedés útját, Az új évben rizstelepeinket ötven holddal növeljük. A trágyát a trä­­gyatelepekre hordjuk még most, a ott szakszerűen kezeljük, majd ki­hordjuk a földekre és ott időben beszántjuk. Rákosi elvtárs mondotta el parlamenti beszédében, hogy a ha­zánkban járt német küldöttek meg­állapították: jobb trűgyakezeléssol 20-30 százalékkal növelhetnénk föld­jeink termőképességét. Erre nálunk is szükség van, hiszen erősödni, gazdagodni akarunk. Fontos feladatunk a szakmai kép­zés, az új agro- és zootechnikai mód­szerek elsajátítása, mert csak akkor érünk el kiváló eredményeket, ha mindannyian tisztában leszünk azzal, hogy a nagy eredményekhez milyen út vezet. „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ Éppen ezért hibáztatom termelő­szövetkezetünk vezetőségét. A terv­­ísmertétő értekezlet előtt munka­csapat és brigád értekezleteken; nép­nevelőkön keresztül már ismertetni kellett volna a tagokkal a tervet, hogy a tagok annak végrehajtásához javaslatokat tudtak volna adni. Emiatt nem esett sző aztán éppen az egyik legfontosabb tennivalóról, a tagok téli foglalkoztatásáról. Pedig ezen a téren is sok lehetőségünk van a gazdagodásra: kaskötés, zsá­kok foltozása, lószerszámok és a kézi munkaeszközök házi javítása, ami mind megtakarítást jelent és jöve­delmet. Még egy kérdésről szeretnék írni. A területek munkacsapatokon belül egyénekre történő felbontásáról. Aki a termelőszövetkezetben már hosszabb időt eltöltött és arra törek­szik, bogy a szövetkezet jól működ­jön, az mind helyesli az egyéni fele­lősség kiterjesztését ebben a tor­mában. A területek felbontása terén azonban eddig anarchia uralkodott. A szövetkezeti tag nem volt felelős a vetéstől a betakarításig a neki kijelölt területért. így aztán gondatlanul dolgoztak. Magam két éven át megfigyel­tem, s szóvá is tettem, hogy egyesek a kapásnövények egyelésénél ötöt­hatot meghagynak, mikor csak egyet kellene, vagy kivágják, amit meg kellene hagyni, vagy egyeletlen hagynak egész sort is. Ha a betaka­rításig egy ember dolgozik ugyan­azon a területen, s ezt a tagot a jő termésért valóban jutalomban része­sítik, akkor a területek egyéni fel­bontása valóban eredményes lesz, s előrescgíti . termelőszövetkezetünket a megerősödés és a gazdagodás út­­ján. Végig tanulmányoztam Gerő elv­­társ november 29-én; a párt Köz­ponti Vezetőségének ülésén tartott beszámolóját és Rákosi elvtárs par­lamenti beszédét. Azt tartom, hogy — ha termelőszövetkezetünket való­ban erősíteni és gazdagítani akar­juk, ha mi, szövetkezeti tagok is gazdagodni akarunk, akkor azon az úton kell haladnunk, amelyet Rákosi és Gerő elvtárs, amelyet a párt mu­tat. Toros István Kisújszállás, Uj Elet termelőszövet­kezet. Iz állatbeadási kötelezettség teljesítését könnyíti meg a társulás Az új begyűjtési rendelet is híven kifejezi azt a változást, mely a felszabaduláskor köszöntött népünk­re. Dolgozó parasztságunkat rávezeti a nagyobb terméshozam, több állati és növényi termék bizto­sítását jelentő szovjet agro- és zoo­­technikaikai módszerek alkalmazá­sára. Bagi Mihály rákiczifalvai dolgo­zó paraszt elmondotta. — Már felkészült ezévi beadási kötele­zettségének teljesítésére. Határ­időre elvetett, a mélyszántással sem késlekedett. Kukoricáját négyzetesen veti tavasszal. Ki­használja a téli napokat és min­den szerszámot megjavít hogy amikorra a földre rá lehet men­ni. elvégezze a simítózást. mi­nél több nedvességet őrizzen meg a talajban. A tavaszi vetőmagvakat gondosan előkészíti és termésének legjavát használja vetőmagként. Mindezekkel magasabb terméseredményeket biz­tosít. Az elmúlt esztendőben; ha vala­melyik dolgozó parasztnak 80 kilo­gramm élősertés volt a kötelezettsége, 130 kg-os sertést kellett beadni és a 80 kg-on felüli mennyiséget szabad árban fizették ki neki. Ebben az évben a rendelet sze­rint azok a termelők, akiknek az együttes szántó, kert rét és legelő területe a 14 holdat nem haladja meg egy hizottsertés közös teljesítésére társulhatnak. Különösen nagy segtíséget ’nyújt a rendeletnek az a része a kis­paraszti gazdaságoknak, ahol a múlt évi gyengébb takarmány­termés miatt nehézségek vannak az állattartásban. Egy hízott sertés beadására 5 dolgozó pa­raszt társulhat, míg kulák csak három. A sertésbeadási kötelezettség tel­jesítésének ilyen irányú könnyítése elősegíti a többtermelést. A beadási kötelezettség teljesítésén felül jelen­tős mennyiség marad a saját szük­ségletére és a szabad piacra is. További könnyítést jelent a ren­delet a 3 holdat meg nem haladó kis­paraszti gazdaságok számára. Ameny­­nyiben sertésbeadási, kötelezettségük a 20 >g-ot nem haladja meg, zsír­ral is eleget tehetnek. Ebben az eset­ben (10 dkg. zsír egy kg. élősertés súlynak felel meg. A fentiekből is kitűnik, mennyire a dolgozó parasztság érdekeit szol­gálja a rendelet. Hasonló a helyzet a vágómarha beadásánál is. Az elmúlt esztendőben vágó­marha beadás teljesítésére nem lehetett társulni. Ebben az év­ben, függetlenül földterületük nagyságától, 12 dolgozó paraszt is társulhat. Az ellenség elleni harcot, a népünk békéje és bol­dogulása ellen törő kuláksá'g visszaszorítását szolgálja ezzel szemben a rendeletnek az a ré­sze, hogy vágómarha beadásra legfeljebb 4 kulák társulhat. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a kulákság minden lehetőséget kihasznál a szabotáiásra. Mestersé­gesen lecsölfkonti állatállományát, hogy aztán később arra hivatkoz­­hassék nincs mivel teljesítenie. A beadási kötelezettség teljesítése tör. vény. Tavaly gyakran előfordult — éppen a kulákok ilyen irányú szabó­­tálásai miatt — hogy egyes község; tanácsok a dolgozó parasztokkal adatták be azt a mennyiséget, amely a kulákokat terhelte. Idejében nem vonták felelősségre a szabotálókat és miattuk a dolgozó parasztok szen­vedtek hátrányt. . Ebben az évben máris több olyan kulákot ítéltek el súlyosan, akik ép­pen a beadás szabotálása érdekében túladtak jószágaikon. A beadásra kerülő vágómarhának legalább 280 kg súlyúnak kell len­nie. Éppen azért igen fontos, hogy megyénk valamennyi be­adásra kötelezett termelője máris megkeresse azokat, akikkel a vágómarhabeadáshoz társul. Ezt jelentse be a községi, vagy vá­rosi tanácsnál. Ugyanez vonatkozik az élősertés beadására is. Dolgozó parasztságunk a jelenlegi takarmányozási nehézségek mellett is igy tud megoldást nyerni élőállat­­beadási tervének teljesítésére. így tud becsülettel eleget tenni állam iránti kötelezettségének. Á szolnoki vágóhíd felkészült a Ibf egyéni legnagyobb húsfeldolgozójában, a Vágóhídon a vágótermek csigáiról „felhentelve" lógnak a ketté­hasított tehenek, sertések. Az egészséges színű friss húsok majdnem a földig érnek a menyezettöl, s az egymást követő sorok megtöltik a nagy csarnokot. Habfehér köpenyes hús­­ibari munkások foglalatoskodnak a csigákra akasztott, levá­gott állatokkal. I i e lássuk előbb, hogyan is jut el idáig a vágóállat. *7 A Vágóhídra érkezett jószágokat lemázsálják, s kop­lalás után vágják csak le. A sertést a „szúróba" vezetik, vil­lanykábítót nyomnak a fejére, r ezután vágják át a torkát. A leszúrt malacról letépik a sörtét, r a rácsos asztalon dol­gozzák fel tovább. A marhavágás már nagyobb felkészültségei kíván. A nagy jószágokat taglóval kábítják el. ezután következhet csak az ölés. ügyes kéz hell a vágáshoz, gyakorlott mészáros. A le­vágott marhát lábánál fogva csigára húzzák s ezután borotva­­éles késsel látnak hozzá a nyúzáshoz. Bedehovics Imre mé­növekvő igények kielégítésére száros is itt dolgozik. Mindig a legjobb teljesítők kozott szerepel a neve. A legutóbbi értékelés alapján 125 százalé­kot teljesített. lD-tpp Sándor sem cserélné fel egykönnyen a kést mát szerszámmal. Fiatal még, de már több éve dolgoz k a Vágóhídon. Marhabőrványoló s gyakran haladja meg tel­jesítménye a 115 százalékot. A Vágóhíd külön üzemrészlege a húsfeldolgozó. Itt gyártják az ízes felvágottakat. Kolbász', debrecenit, pástéto­mot, présellhúst, stb. A feldolgozó csaknem az egész megyét el tudja látni felvágottal. Az új esztendőben 500 mázsa fel­vágottat készítettek a multéri 213 mázsával szemben. Ez évben új műszaki berendezésekkel bővül a Vágóhíd. A fiiitŐlS fatüzelését gázra állítják át. Külön büszkesége lesz a Vágóhídnak a felállított fagyasztó. Hosszabb időre lehet így majd húst tárolni. A szolnoki Vágóhíd felkészült az új esztendőre, bizto­sítja városunk és a megye húsellátását. LEVELEK a termelőszövetkezeti dolgozók boldog életéről 1386 munkaegység jutalma A Vörös Csillag tsz szomszédságában terül el városunk egyik legjobb szövetkezete, a Farkas Mi­hály tsz. 385 tagjának 3200 hold földje van. Mint a Vörös Csillag tagja, látom, hogyan dol­goznak. A tavalyi eszten­dőt jól kihasználták. Ál­landóan a földeken lehe­tett látni a tagságot. Évi munkájuk befejezése után jutott is valamennyi szor­gos tagnak sok termény és pénz. Balogh Lajos és családja 1386 munkaegységet telje­sített. 30 mázsa búzát, 14 mázsa tengerit kaptak. Ezenkívül a háztáji gazda­ságukban is termett 15 mázsa búza és 10 mázsa árpa. Az apróbb juttatá­sok is számottevőek. Elég a 14 kg mákot és a 14 li­ter olajat megemlíteni. Készpénzben 7 és félezer forintot kaptak eddig kész­hez és még ennyi jár ne­kik. Az egész család be. ruházkodott. Jól élnek. Megfogadták, hogy jövőre még becsületesebben dol­goznak. A Farkas Mihály ter­melőszövetkezetben nem „fehér holló" Balogh La­jos és családja. Sokan van­nak ilyenek. Balogh Sán­dor 492, Németh Kálmán 527, Túri Sándor 487, Ke­lemen Sándor 449, Csótó Mihály 697 munkaegysége után szintén szép jövede­lemre tett szert. Boldogok ők is, mint valamennyien azok közül, akik becsületes munkával egész évben helytálltak. Az l. típusú csoportokból eredményeik láttán ősz óta 27 család 87 holddal lé­pett a Farkas Mihály tsz-be. CSÓTÓ GÉZA Túrkeve, Vörös Csillag tsz Tavalyi munkám után 20 ezer forint értéket kaptam A mezőtúri Gorkij termelőszövetkezet dolgozója vagyok 1949 novem­ber 9. óta. Nem vagyok íráshoz szokva, de úgy érzem, kötelességem csa­ládom szép életéi a Szoluokmegyei Néplapon keresztül megyénk vala­mennyi dolgozójával közölni. 25 esztendeig cselédeskedtem. Aki élt ebben a sorsban, tudja, mit je­lent egy hétig is cselédnek lenni. A régi életemről írom, ügy gondolom; elég. Most 51 éves vagyok. Három család apja, a Gorkij tsz becsületes dol­gozója. Ott voltam már akkor, amikor szövetkezetünket megalakítottuk. A rámbízott munkát azóta Is rendjén, hiány nélkül elvégzem. Kötelessé­gem is, hiszen magamnak dolgozok. Megvan mindenem, ami biztos meg­élhetésünkhöz kell. , A súlyos aszályos esztendő ellenére nagy jövedelemben részesültem. Családommal együtt 677 munkaegységünk volt. Egy munkaegységre 10.69 forint készpénz jutott. Ezenkívül természetben 15 mázsa búzát, 135 kg hántolt rizst 4 mázsa árpát, tflzrevalőt és még sok más egyebet kaptam. Az összes juttatás pénzben átszámolva 20,000 forintra tehető. Ennyi volt a tavalyi munkánk tiszta eredménye. Bár István fiam huzamosabb ideig katona volt, 81, Teréz lányom 180 munkaegységet teljesített, naponta pénzben átszámolva 70 forintot kerestünk. Köszönjük pártunknak, hogy bennünket erre az útra vezetett. Ezt azzal háláljuk meg, hogy jövőre még többet, még becsületesebben dolgozunk. FEKETE ISTVÁN, Gorkij tsz tagja, Mezőtúr. Termelőcsoportunk asszonyai az idén résztvesznek a közös munkában Földes Lajosné elvtársnő ja­nuár 1-én cikket írt a Szolnokmegyei Néplapba. En mint termelőszövetkezeti dolgozó szeretnék cikkéhez hozzászólni. Helyeslem Földes Lajosné elvtársnő fel­vetését, amikor elmondja, hogy a ter­melőszövetkezetben az asszonyoknak is helyt kell állni. Tavaly sok helyütt nagy gondot okozott a családtagok bevonása a munkába. Szerintem ennek egyrészt sok férj is oka. Sok családfő úgy gon­dolja, megkeresi ő maga is, ami a csa­ládnak szükséges, nem kell az asszony­nak dolgozni. Ez helytelen dolog. Termelőcsoportunk asszonyai ez évben kiveszik részüket a munkából. Felada­taink megnövekedtek. Szükség van szor­gos női' kezekre. A szocializmus építésé­nél egyenrangú harcostársai vagyunk fér­jeinknek. A múltban sok megaláztatásban volt részünk. Nem feledjük el, hogy a fel­­szabadulás előtt városunkban a piactéren az „embervásár'* tele volt munkanélküli családapákkal. A kulákok, mint az álla­tokat, úgy válogatták olcsó munkán azt, aki egy kicsit jobb húsban volt. Ez a világ megszűnt. Most magunk­nak dolgozunk. Mi, asszonyok is építhet­jük ezt a szép hazát, családunk jövőjét. Dolgozhatunk — és a Táncsics termelő­­szövetkezet nőtagjai megmutatják me­gyénk valamennyi termelőszövetkezeté­nek, hogy dolgoznak is. Marinov Georgiánné Táncsics tsz, Kisújszállás Szép az életünk, mióta A zárszámadás már meg volt nálunk és valamennyien meg­kaptuk becsületes munkánk gyümölcsét- Most télen sem he­nyélünk. Gazdaságunk minden részében lázas munka folyik- Nagy harcot vívunk a termé­szettel. — Búzaföldjeinkről le­eresztjük n vizet- Most ez n leg­fontosabb munkánk. Konylinkcrtészctilnkbfil tavasszal korán akarunk salátát ás más zöld­ségfélét piacra vinni. A melegágyakat ezért már ké­szítjük- Az asszonyok és az idő­sebbek most is itt találnak mun­kát. A gépek, szerszámok javí­csoporttagok vagyunk tárót ugyancsak most végezzük. Nagyüzemi gazdálkodásunkat eddig zavarta földjeink szétta­goltsága. Őszre a szétaprózott földterületeket 3 nagy táblába vonjuk össze-. A tagság azt akarja, hogy boldog életlinket a kívülállók Is mégis­­merjék. Felkeressük az egyéni gazdálkodókat és mindazt, amit leírtam, elmondjuk nékik. Elmondjuk, hogy esténkint ta­nulunk. rádiót hallgatunk, mű­velődünk. Szép a mi életünk, mióta csoporttagok vagyunk. GOJSZA JANOS Jászapáti, Velemi tsz-Becsületes munkám jutalmául Párádon üdültem 64 éves dolgozó paraszt va­gyok. Életemnek nagyrészét az átkos Horthy-rendszerb&n él­tem. Egy voltam, a sokmillió nyomorultból. Nem tartott ben­nünket senki számon■ Ez a vi­lág megszűnt. Megváltozott új életemet ed­dig úgy háláltam meg a párt­nak és az államnak, hogy be­adási kötelezettségem minden esztendőben, nemcsak teljesítet­tem, hanem mindenből tiíleljesí­­tettem• Midig arra gondoltam, kötelességem a béke frontján helytállni. Nem azért csináltam ezt igy• hogy jutalmat kapjak, mégis nagyon boldog voltam, amikor államunk 2 hetes ingyenes üdü­lésre Parád-fürdőre küldött. — Életem most már még szebb, még boldogabb. Tagja lettem a III. típusú Mámán Kató ter­melőcsoportnak. Az idő eljárt felettem, mégsem érzem ma­gam öregnek. Sőt úgy érzem megfiatalodtam. ÁGÓCS JENŐ tsz tag, Tiszafüred. Rendezik a laelyi iparvállalatok műszaki dolgozóinak fizetését A minisztertanács határozata ér­telmében megváltozik a műszaki ve­zetők fizetésrendszere. A régi 1949.-i kollektív szerződés már elavult és nem fejezte ki a műszaki vezetők iránt tanúsított megbecsülést. A minisztertanács határozata a műszaki vezetők fizetésének rendezé­séről újabb beszédes bizonyítéka annak, hogy államunk megbecsüli a termelés parancsnokainak, a műszaki kádereknek munkáját. A régi kol­lektív szerződés szerint sokszor na­gyobb felelősséggel járó irányító munkáért kevesebb fizetést kaptak egyes üzemekben, vállalatoknál. A megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalatok vezetőinek ren­dezik a fizetését. A fizetések ipar­áganként változnak, Népgazdasági­­lag fontosabb ipari iizomekben ma­gasabb lesz a műszaki vezetők fize. tése. A fizetéseknél figyelembe ve­szik egyes vezetők szakképzettségét, tudását is. Az új bérrendszer tovább emeli a műszaki vezetők bizalmát, a haza; a nép ügye, az ötéves terv sikeres megvalósítása iránt. A szolnoki váqóhíd felkészült a növekvő igények kielégítésére

Next

/
Thumbnails
Contents