Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-20 / 17. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 január 20. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952 évi eredményeiről Á népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális szín-1 P A gyáripar 1952 évi teljes termelési tervét 100.7 százalékra, ezen belül a nehézipar 99.8 százalékra, a könnyűipar 101.4 százalékra, az élelmiszeripar 103.1 százalékra teljesítette. ■ A gyáripar 1952-ben 23.6 százalékkal termelt többet mint 1951-ben. A nehézipar termelése 33.3 százalékkal, a köny•nyüiparé 10.5 százalékkal, az élelmiszer'jpáré 16.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 25 százalék, a kohászatnál 20.1 százalék, az építőanyagiparnál 19.6 százalék, a könnyűiparon 'belül a textiliparnál 8.6 százalék, a ruházait iparnál 17.9 százalék volt. Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok az 1952 évi ipari termelési tervüket a következőképpen teljesítették. 1952 évi tervteljesítés százalékabánya- és energiaügyi minisztérium 101.2, kohó- és gépipari minisztérium 100.6, középgépipari minisztérium 91-9, könnyűipari minisztérium 101.4 élelmiszeripari minisztérum 103.—, építőanyagipari minisztérium 101.8, közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 99.4, helyi ipar minisztériuma 105.4. A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok termelési tervüket 104.3 százalékra teljesítették, 93.8 százalékkal termeltek többet mint az előző évben.-Az ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 109-1 százalékra teljesítették — termelésük az 1951. évinek 211.2 százaléka. A fontosabb iparcikkek termetese 1952. évben 1951. évhez képest a következőképpen alakult: 1952. évi termelés az 1951. évi termelés százalékában: szén 122.8, villamosenergia 119-3, acél 113-1, vasöntvény 126.7, hengerelt rúdacél 125.6, hengerelt idomacél 113, esztergagépek 108.4, mozdony 91, vasúti teherkocsi 112.6, tehergépkocsi 166.3, Dieselmotor 129.4, gépolaj- és motorolaj 130.7, tehergépkccsiabroncs-köpeny 134.8, tégla 126.9, mész 113.3, cement 111.5, tüzállóanyag 120.1, motorkerékpár 106.1, kerékpár 117.8, rádióvevőkészülék 128.8, varrógép 110.8, pamutszövet 104.8, lenes kenderszövet 107.4, bőrcipő 115.2, liszt 106.3, nyershúsok, zsír- és szalonna 128.2, édesipari készítmények 119.1, szappan 106.1, cigaretta 121.8. Terven felül 1952-ben jelentős menyvonalának emelkedését 1952-ben a következő adatok jellemzik. a r nyiségű durvalemezt, szalagacélt, gőzturbinát, gyorségésű gépkocsimotort, gyalugépet, fúrógépet, növényvédőszert, téglát, égetett meszet, öntöttüveget, kartonkészárut, flanellt, selyemszövetet, szalonnafélét, kolbászárut és száraztésztát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás volt az egyes hengerelt acélgyártmányok, a gőzmozdony, a traktor, a csúcseszterga, a teher- és személygépkocsiköpeny s néhány más termék termelésében. Közel három és félmillió tonnával több szenet termeltek mint a múlt évben, ezzel az éves tervet 1.3 százalékkal túlteljesítettük. A népgazdaság egyre növekvő szükségletei __ e nagy eredmények ellenére __ egyes időszakokban csak nehezen voltak fedezhetők — részben, mert a termelés még egyenlőtlen volt és mert a szén minősége sem volt megfelelő. A gyáripar 1952. évben az új technika bevezetése terén jelentős eredményeket ért el. Több új gyártmány üzemszerű termelését kezdték meg. A gépgyártás számára újtípusú revolveresztergapadokat, a mezőgazdaság számára újtípusú, nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat és négyzetes kukoricavetőgépeket, a személyforgalom megjavítására trolleybuszokat és újtípusú autóbuszokat gyártottak. Ezenkívül több új gyártmány -— pl. exkavátor és az egyetemes marógépek — prototípusa készült el. Szélesebb körben alkalmazták az iparban az új technológiai eljárásokat: a gépgyártásban az indukciós edzést, a bőriparban az üveglapon történő szárítást és egyéb új eljárásokat. A millszekundos robbantással jövesztett szén aránya az 1952. év egészére nézve magasabb volt mint az előző évben, azonban ez az arány a második félév folyamán csökkent. A munkaigényes és nehéz munkafolya matok gépesítése 1952. év folyamán — főképpen a szénbányászatban — folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a fejtőgépek, a rakodógépek, a szénkombájnok és a kaparószalagok száma — de a fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gépeket nem használják ki eléggé. A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952 ben — előzetes számítások szerint — az előző évhez képest 4.2 százalékkal csökkent, de a csökkenés nem érte el a tervben előírt mértéket. Mezőgazdaság 1952-hen a mezőgazdaság szocialista szektora erőteljesen fejlődött. Míg 1951 végén az ország szántóterületének huszonöt százaléka tartozott a szocialista szektorhoz, 1952 végére a szocialista szektor részesedése elérte a 35 százalékot. 1952-ben hatvanezer család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a termelőszövetkezeti családok száma az év végén elérte a kétszáznyolcvanezret. A termelőszövetkezetekbe belépett középparasztok szúrna az év folyamán több mint másfélszeresére emelkedett. A termelőszövetkezetek tagjai átlag ötvon százalékkal több munkaegységet szereztek; mint 1951-ben. A szocialista szektorban a jelentős eredmények mellett, amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisüzemi gazdasággal szemben, — még számos hiányosság van. Sok termelőszövetkezet, sőt állami gazdaság egy sor fontos növénynél az országos átlagnál alacsonyabb holdankénti termésátlagot ért” el, az állatok elhullás! aránya számos állami gazdaságban meg mindig magas volt, az állati termékek hozama sokhelyütt alacsony. A gazdálkodásban nem mindenütt érvényesült kellő takarékosság: a termékek önköltsége magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kezelték a takarmányokat, sok helyütt nagy volt a betakarítási veszteség. Az 1952. évi őszi mezőgazdasági munkák végzésében a szocialista szektor megelőzte az egyéni gazdálkodókat. Egészében azonban a tervhez képest az őszi mélyszántás és vetés terén elmaradás van; melynek megszüntetése az 1953. évi megnövekedett tavaszi munkák gondosabb, szervezett megvalósítását teszi szükségessé. A földművelés belterjessége 1952- ben nagyobb volt, mint a korábbi években. Tovább nőt az ipari növények; különösen a rostnövények és az új kultúrák vetésterülete, ugyanakkor azonban csökkent a legfontosabb olajos növény, a napraforgó ve. tápterülete. Az öntözéssel müveit te-Ér rület 32 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, de az 1952. évi aszály következményei azt mutatják, hogy az öntözőberendezések építését még nagyobb mértékben kell növelni. Az 1952. év terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály és az erősen csapadékos ősz. A rossz időjárás káros hatását a mezőgazdasági dolgozók munkájával részben sikerült kiküszöbölni, de a fontos terményekből a betakarított termés kisebb volt, mint az előző esztendőkben. 1952-ben a mezőgazdaság gépesítése tovább fokozódott: a kombájnok száma az 1951. évinek háromszorosára nőtt, a géppel aratott terület kétszeresére emelkedett. A gépállomások 1932-ben a termelőszövetkeze, tek részére másfélszer annyi talajmunkát végeztek, mint az előző évben. Bár a gépek kihasználása 1952. ben jobb volt, mint 1951-ben, a gépesítés adta lehetőségeket nem aknázzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő a munka minősége, ami a termelőszövetkezetek terméseredményeit kedvezőtlenül be. folyásolta. Az állatállomány jelentősen emel. feedett: a sertésállomány 19 százalékkal. a szarvasmarhaállomány 9.5 százalékkal. Ezt elsősorban az állami szervek széleskörű állattenyésztési és hízlalási akciói és új takarmányozási eljárások bevezetése tette lehetővé. Különösen jelentős az állatállomány növekedése a szocialista szektorban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállománya az ország egész állatállományé, nak mintegy 25 százalékát érte cl, az előző évi 13 százalékkal szemben. Hozzájárult a növekedéséhez az 1951. évi jó takarmánytermés, viszont az 1952-es kedvezőtlen takarmánytermés az állatállomány növekedését hátrányosan érinti. Az állami erdőgazdaságok fakitermelési tervüket 100.3 százalékra teljesítették, közel 5000 holddal több erdőt telepítettek, mint az elmúlt évbens ■ - -*• * *-j-wiefe»» Közlekedés K vasutak 1952. évi teherszállítási tervüket 102.2 százalékra teljesítették, 1951-hez képest a teherszállítás 26 százalékkal, a személyszállítás 1.8 százalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkek közöl szénből 30 százalékkal, vasércből 44.7 százalékkal; hengerelt acélból 67.3 ' százalékkal, őriemé: yckből 31 százalékkal szállítottak többet, mirt 1951-ben. Az egv teherkocsira eső átlagos terhelés 1951-hez képest 5.2 százalékkal emelkedett, a száz elegytonna kilométerre eső szénfogyasztás 7.5 százalékkal csökkent. A teherkocsik forduló-ideje a csúcsforgalom időszakában a kitűzött normát nem érte el. A vízi közlekedés teherszállítási tervét 109.3 százalékra teljesítette. A tehergépkocsik teherszállítása — részben a kocsiállomány 29.4 százalékos emelkedése következtében — egy év alatt 42.9 százalékkal emelkedett. A villamosvasutak személyforgalma 1952-ben 5.7 százalékkal, a városi autóbuszoké 25.7 százalékkal, a távolsági autóbuszoké 29.6 százalékkal haladta meg az előző évit. A posta forgalma 1951-hez képest 18.3 százalékkal nőtt. Áruforgalom Az árak és hérek rendezéséről valamint a jegyrendszer megszüntetéséről szóló 1951 december 1-i pártós kormányhatározat eredményeként 1952. év folyamán jelentősen megjavult a lakosság élelmiszer- és iparcikk ellátása. Az év folyamán a kiskereskedelem húsból 17.9 százalékkal, kenyérből 24.6 százalékkal, cukorból 2.3 százalékkal, édesipari cikkekből 27.3 százalékkal, férfi cipőből 8.6 százalékkal, női cipőből 13.1 százalékkal, gyermekcipőből 28 százalékkal, bútorból 37,8 százalékkal, motorkerékpárból 59.6 százalékkal, rádióból 35.4 százalékkal többet adott el, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kiskereskedelmi bolthálózat 3819 üzlettel, a szövetkezeti hálózat 990 üzlettel bővült. 1952 decemberében a szocialista kiskereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból 99 százalékra emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat munkájában a lakosság áruellátása terén még voltak hiányosságok: az áruk területi elosztása nem mindig volt megfelelő, több helyen rosszul szervezték meg a vásárlók kiszolgálását, nem vették kellőképpen figyelembe a dolgozók igényeit. A kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének dolgozó parasztságunk alapjában eleget tett. A begyűjtött menynyiség biztosítja a lakosság zavartalan ellátását a legfontosabb élelmiszerekből. A munkások és alkalmazottak számának emelkedése és a munkatermelékenység alakulása A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaságban 1952. év végén 2,295,000 volt; 203 ezerrel több. mint 1951 végén. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak szánta egy év alatt mintegy 117.000 fővel emelkedett. Az 1952. évi munkabéralap az egész népgazdaságban — nem számítva az 1951 december 1-i béremelést ■— 23.5 százalékkal volt több, mint 1951-ben. Az egy főre eső termelés a gyáriparban 1952-ben 10.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányászatban 11.1 százalék, ezenfelül a szénbányászatban 10 százalék, a kohászatban 10.9 százalék, a gépgyártásban 19 százalék, a textiliparban 4.4 százalék, a ruházati iparban 2.1 százalék. A munkafegyelem a gyáriparban 1952. év folyamán általában javult, bár még nem kielégítő mértékben’. Az igazolatlan mulasztások aránya egy év alatt 50 százalékkal csökkenj de az igazolt mulasztások aránya emelkedett. Csökkent a vállalatoktól önkényesen kilépettek száma, a munkacrőhullámzás azonban még mindig jelentős. Beruházások 1952-ben a beruházásokra folyósított összeg 23.2 százalékkal haladta meg az 1951. évit. Az építőipar termelése 1952-ben az előzetes számítások szerint — 19.5 százalékkal volt magasabb, mint 1951-ben, ezenbelül az építésügyi minisztérium építőipari vállatainak termelése mintegy 8.5 százalékkal, a közlekedésügyi minisztérium vállalatainak termelése 29 százalékkal, a helyi építőipari vállalatoké 17.5 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedéséhez hozzájárult az építőipar fokozódó gépesítése: a földmunkák 37 százalékát, a betonkeverés 80 százalékát gépi erővel végezték. Ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működését. Számos gyárat, üzemrészleget bővítettek, illetve korszerűsítettek, üzembe helyeztek a tiszanienti vegyiműveket, a mályi téglagyárat, a sztúlinvárosi tűzálló téglagyárat, a hajdúsági gyógyszergyárat, ’ a szolnoki tejüzemet és több más jelentős üzemet. Számos gyárat korszerűsítettek és bővítettek. Uzenibehelyezték a komlói és oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit, a balinkai mintabánya új aknáját, a diósgyőri kohászati üzemeknél az ország legnagyobb vaskohóját és egy nagyteljesítményű trió buga-hengersort. Átadták rendeltetésének a Rákosi Mátyás-müvek durva hengerművének negyedik állványsorát, az új csőgyár pilgerhengersorának második állványát, az ózdi kohászati üzemekben egy új hűtőtornyot, a Ganz-vagongyárban °gy új vagon-szereidét, az esztergomi szerszámgépgyár új szerelőcsarnokát, a Vörös Csillag traktorgyár új dumper-szereldéjét. Az EMAG új kombájn-szerelőcsarnokát, a kábel- és műanyaggyár új műanyag és szigetelő üzemét. Ezenkívül a November 7. erőmű további gépegységekkel, a kiskunfélegyházi bányászati berendezések gyára új szerelő- és műhelycsarnokkal, az építőanyagipari üzemelj számos új kemencével és műszántóval, a kaposvári fonoda négy. venezer, a kőbányai fonógyár tizenhatezer, a lőrinci fonóipar tizenötezer új fonóorsóval bővült. A mezőgazdaság 1700 traktort, 500 kombájnt s mintegy 25.000 egyébb erő- és munkagépet kapott. Villamosítottunk 96 falut, 58 állami gazdaságot, 62 termelőszövetkezetet és 22 gépállomást. Az év folyamán megtörtént valamennyi önálló tanáccsal rendelkező község bekapcsolása a távbeszélőhálózatba. Elkészült számos új híd, felüljáró, út- és vasútvonal. Megindult a forgalom a budapesti Petőfi-hídon, a lakitelek— kunszentmártoni új vasútvonalon, bővítették a budapest—ferencvárosi, a miskolci és egyéb pályaudvarokat. _ 1952-ben számos új iskola, kutatóintézet, kultúrház, rendelőintézet és bölcsőde épült, a dolgozóknak átadott úi lakások összterülete meghaladja a 600 ezer négyzetmétert, nem számítva a magánépítkezéseket. Átadták rendeltetésinek a várpalotai rendelőintézetet, a Lászlókórház uj elkülönítő pavilion iát, a debreceni TBC-sebészetet és több más egészségügyi intézményt. Elkészült a veszprémi nehézvegyipari kutatóintézet, az ásványolaj- és földgázkísérleti intézet, az építéstudományi intézet. A miskolci Rákosi Mátyás Műegyetem új épületekkel bővült. A jelentős eredmények mellett az 1952. évi beruházási tervet, nem minden területen és nem minden vonatkozásában teljesítették, a munkaerőt, az anyagi- és pénzeszközöket nem összpontosították kellőképpen a fontos beruházások megvalósítására, az építkezéseknél — különösen a magasépítőiparban — nem hajtották végre a pártnak és kormánynak az építési költségek csökkentésére vonatkozó határozatát, az építkezések költségei a múlt évhez képest emelkedtek, különösen magasak a rezsiköltségek. Az év folyamán az építőipari vállalatok több, a népgazdaság szempontjából fontos építményt nem adtak át határidőre rendeltetésüknek. A tervfeladatoknak időben való kiadása terén és az építkezéseknek műszaki tervekkel és költségvetésekkel való ellátása terén továbbra is hiányosságok vannak, melyek hozzájárultak az építkezésekre és a beruházásokra vonatkozó tervek hiányos teljesítéséhez, a költségek emelkedéséhez. Kulturális és szociális eredmények 1952-ben a kulturális élet minden területén számottevővé vált a fejlődés. Az év folyamán a kinyomtatott könyvek / Átnyújtotta megbízólevelét Argentína új moszkvai nagykövete Moszkva. (TASZSZ). N. M. Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, január 16-án fogadta L. Bravót, Argentína rendkívüli ée meghatalmazott nagy. követét. A nagykövet átnyújtotta megbízólevelét. A nagykövetet a nagykövetség több munkatársa kísérte. (MTI). Amerikai légikalózok barbár támadásai Koreában PIIENJAN (TASZSZ). Január 18-ra virradó éiiel amerikai legikalózok ismét vadul bombázták Pheniant. A két órán át tartó terrortámadás folyamán számos nő és gyermek elpusztult. Egy másik támadás alkalmával amerikai repülőerődök bombázták Csonhva megyét. Itt a légikalózok parasztházakra debtak le bombákat. Sek a halott és sebesült. és egyéb művek száma 18 százalékkal volt több mint 1951-ben. 1952. év augusztusában az országban 8500 nyilvános tömegkönyvtár működött, 4.3 millió kötettel, az év folyamán több mint 400 új népkönyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállománya az előző évinek másfélszeresére emelkedett. 1952-ben a színházakban 4.7 millió, az operaelőadásoknak 1.1 millió látogatója volt, 27 százalékkal, illetve 55 százalékkal több mint 1951-ben. A falvakban az állami faluszínház 510 ezer néző előtt több mint kétezerkétszáz előadást tartott. A mozgóképszínházak látogatóinak száma egy év alatt csaknem 10 százalékkal emelkedett. 1952. év végén a rádióelőfizetők száma 887.000 volt, 26 százalékkal több mint 1951 végén. Öt új műsorszóró rádióállomás kezdte meg működését. A dolgozók egészségügyi helyzete tovább javult. A halálozások száma és arányszáma esett, a csecsemőhalandóság arányszáma egy év alatt csaknem 17 százalékkal csökkent. Az ország lakosainak száma mát 1952 július hónapban meghaladta a 9.5 millió főt. 1952-ben az egészségügyi hálózat 1100 új kórházi ággyal, több új rendelőintézettel, egészségügyi intézettel, új kórházi osztályokkal és több mint negyven városi körzeti orvosi rendelővel bővült. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma az előző évhez képest 24 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 30 százalékkal nőtt. 1952 ben közel 800 orvos végzett. Hazánkban ma 10.000 lakosra tizenkét orvos jut. A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére a bölcsődei hálózat 1952- ben közel 5000 férőhellyel bővült. Az állandó bölcsődéken kívül a nyári hónapokban 3500 férőhellyel idénybölcsődék működtek. E jelentős fejlődés ellenére a területi bölcsődék férőhelyeinek száma nem érte el a tervezettet. 1952-ben az előző évhez viszonyítva a gyógyszertermelés 50 százalékkal növekedett. A hazai gyógyszergyárak megkezdték több új gyógyszer előállítását. A szakszervezeti társadalombiztosítás az év végén az összlakosságnak közel 60 százalékára terjedt ki. Az év folyamán több mint 180.000 dolgozó részesült kedvezményes és 80.000 fiatal ingyenes üdültetésben. Nemzeti jövedelem Az 1952. évi nemzeti jövedelem a népgazdaság, elsősorban az ipari termelés fejlődésének eredményeképpen 4.7 százalékkal meghaladta az 1951. évit, bár a mezőgazdaság gyenge terméseredménye következtében a tervezettnél kisebb volt. Az egyes népgazdasági ágak közül az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 19.4 százalékkal, az építőiparé 16.6 százalékkal, a közlekedésé 22.7 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság hozzájárulása alacsonyabb volt az 1951. évinél. A nemzeti jövedelem kétharmad részét az ipar és az építőipar adta. A szocialista szektor növekvő súlyát mutatja, hogy 1952 ben az állami vállalatok és a szövetkezetek részaránya a nemzeti jövedelem termelésében 86.6 volt, az előző évi 76.5 százalékkal szemben, ugyanakkor a tőkés szektor részesedése az 1951. évi 5 százalékról 1952- ben 1.7 százalékra csökkent. 1952-ben a nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed része a lakosság személyes szükségleteinek kielégítésére, szociális és kulturális juttatások fedezésére, valamint egyéb társadalmi szükségletek kielégítésére, egynegyed része a termelés bővítésére szolgált. (MTI) • . A békeharc hírei PEKING (Uj Kína). Vietnamból érkezett jelentések szerint az ország lakosságának majdnem fele, több mint tízmillió ember — írta alá eddig az öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő felhívást. KÖM A (TASZSZ). Lap jelentés szerint január 17-én Rómá' ban értekezletet tartottak az olasz békemozgalom vezetői és azok a személyiségek, akik nem tartoznak a mozgalomhoz, de résztvetteik a népek bécsi békekongresszusán. Széleskörű vita után elhatározták, hogy új intézkedések végrehajtásával fokozzák a bókeharcot. OTTAWA (TASZSZ). Január 17-én megnyílt Ottawában a kanadai békebizottság béketanácsának országos értekezlete, Az értekezlet a népek békék cmg-resszusának határozatait tárgyalja meg. ]
