Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-17 / 15. szám

1953 jarmar 17. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Távolítsák el az ellenséget a kunhegyes! Vörös Október tsz-ből |A KUNHEGYES! | „Vörös Októ­­bér“ tsz tagjai 4009 hold földön gazdálkodnak. Az 1952-es gazdasági évben gazdagodott a csoport. A ve­zetőség jól hajtotta végre a párt és kormány kétéves állattenyésztési fej­lesztéséről szóló határozatában foglal­takat. 212 szarvasmarha, 60 tehén, 106 ló, 927 sertés, 530 juh és 400 baromfi képezi a közös állat állo­mányt. Ez az 1951 évihez viszonyít­va kétszeres növekedést mutat. A növénytermesztésben is vannak ered­mények. 120 holdon rizst termeltek, melyen 24 mázsás terméseredményt értek el. 30 hold öntözéses kertészetük szintén szép jövedelemét biztosított a csoportnak. Az eredmények mellett azonban jelentős hibák is mutatkoztak az 1952-es gazdasági évben. Egyes bri­gádokban igen laza volt a munka­fegyelem, Czégény András és Dudás Lajos brigádjában igen sok volt az indokolatlan hiányzók száma. Nem alkamazt'ák kellő mértékben a szö­vetkezetben az élenjáró szovjet agro. technikai módszereket, így gátolták a magasabb terméseredmények eléré­sét. A 991 hold búzából csupán 67 holdat vetettek keresztsorosan. Az 1260 hold mélyszántási tervükből csupán 950 holdat végeztek el. |ELTOMPULT | a tsz-ben az éber- Bég. A vezetőség nem vette észre a beépült osztályellenséget, pedig van szép számmal. A befurakodott kulá­­kok nyugodtan végezhették romboló tevékenységüket. Ty. Szabó Lajos kocsis, igyekezett jó munkát végezni, de a többi tagok között szította az elégedetlenséget. A vezetőség ismerte múltját, mégsem leplezte le a kár­tevő ellenséget. A múltban 29 hold saját és még jelentős nagyságú bérelt földön gazdálkodott. Földjét cseléd­jeivel munkáltatta, a dolgozók verej­tékén gazdagodott. Cselédei nem ma­radtak meg nála; egy évben 3-4 is váltotta egymást. A felszabadulás »tán igyekezett megváltozni“, de Csak szánleg. Belülről még ádázabb gyűlölet forrt benne a megváltozott élet, a dolgozó nép iránt. Sikerült beférkőznie a ;,Vörös Október“ tsz­­be, ahol mind a mai napig is végző romboló munkáját. Minden cseleke­detéből kiviláglik, hogy esküdt ellen­"sóge a szövetkezeti gazdálkodásnak. A tsz tanyáján lakik, saját szánkó­ját a fészer alá helyezte, de a cso­port szerszámait; a közös tulajdont, a legnagyobb gondatlansággal a sza. badban hagyta az időjárás viszon­tagságainak kitéve. A csoport veze­tősége ezt eddig még mind eltűrte. |NEM TY. SZABÓ JÁNOS] az egyetlen a tsz-ben, aki bomlasztja a csoport egysegét, gátolja felemelke­dését. Méltó társa Kristó Béla agro­­nómus. Nevezett a múltban Kridig Lajos birtokán volt intéző. Igyek. szik gátolni mindazt, ami új, ami a haladást szolgálja. O a fő részese annak, hogy tavaly csak 67 hold > --------------------­koresztsoros bűzavetése volt a cso­portnak, hogy nem alkalmazták a kukoricánál és napraforgónál a pót­­beporzást. Kristó Béla az őszi kalá­szosok vetésénél is igyekezett gátolni a keresztsoros 'vetést. Szerinte ;,az nem hozza meg a magasabb termést“. A vezetőség nem látta meg ellen­séges tevékenységét. |A SZÖVETKEZET; irodájában is megtalálható az osztályellenség Józsa István könyvelő személyében. A tagság a volt községi elöljáróság­nál dolgozó „Józsa tekintetes urat“ látja ma i benne, aki az adófizetés, nél szípolyozta ki a munkásokat. Neki sem szívügye a szövetkezet va­gyonának növelése. A nyári terménybetakarítási kam. pány alatt 12.000 forint zsákkölcsön díjat fizettek ki. Sem Kristó Béla agronómusnak, sem Józsa István könyvelőnek nem volt szívügye, hogy minél hamarább kiürüljenek a köl­­csönzsákok. Az indokolatlanul kido­bott kölcsöndíjakból 400 darab új szákot vásárolhattak volna. Meddig tűri még a vezetőség, hogy ezek az ellenséges elemek garázdál­kodjanak a csoportban. A vezetőség a becsületes dolgo­zók segítségével sürgősen söpörje ki a tsz-ből az osztályellenséget. Lássák meg végre, hogy van tiszto­gatni való a csoportban. Tartsa szem előtt a „Vörös Október“ tsz vezető­sége, hogy a megszilárdítás döntő előfeltétele az osztály ellen ség eltá­volítása a csoportból. Qtóttt UaJdo-kUlának TAVASSZAL JÓ GÉPEKKEL KÉZ. DÜNK A NAGYOBB DARAB KE­NYÉRÉRT FOLYÓ HARCHOZ Olvastam Gerő elvtárs november 29-i beszédét. Megértettem belőle, hogy ránk, gépállomási dolgozókra is fokozott feladatok hárulnak ebben az esztendőben. Sokkal gondosabb és határidőre elvégzett munkával kell segíteni a termelőcsoportokat. Most télidőben kell felkészülnünk tehát a tavaszi nagy munkára, hogy nyugod­tan munkába állhassunk. Ha mi el­maradunk tervünk teljesítésével, ma­gunkkal rántjuk a termelőcsoporto­kat is. Ok sem tudják határidőre el­végezni munkájukat. Azért tanultunk az iskolán, hogy odahaza sokkal na­gyobb szaktudással, alaposabban el­láthassuk feladatunkat. Erre törek­szünk már most a téli gépjavításnál is, hogy tavasszal jő gépekkel kezd­jünk hozzá a nagyobb darab Kenyé­rért folyó harchoz. BUZSI ARPADNE,. kunhegyes! gépállomás. ÉLTÜNK AZ ALKOTMÁNYUNK­BAN BIZTOSÍTOTT NŐI EGYEN. JOGUSAGGAL Rákosi elvtárs már töSbízben mon­dotta, milyen fontos, hogy a fiatalok minél nagyobb számban menjenek trak­toristáknak is. Hiszen a gépállomások munkáján múlik a termelőcsoportok, vagy egyéni dolgozó parasztok maga­sabb terméseredménye. A jó gépi mű­velés fokozza a talaj termőképességét, különösen akkor, ha ehhez a gondos trá­gyázás sem hiányzik. Nekünk, traktoristáknak pedig foko­zottabb munkával kell eleget tennünk ötéves tervünk által a népünk életszín­vonalának emelkedése érdekében meg­állapított gépállomási tervteljesítésnek. Nekünk, női traktoristáknak meg kell mutatnunk, hogy a traktoron is megáll­juk a helyünket, és élünk Alkotmányunk­ban biztosított női egyenjogúsággal. FODOR MARIA Csépa NEM RIADOK VISSZA A KEZ­DETI NEHÉZSÉGEKTŐL A törökmiklósi gépállomásról kerül­tem el a kisújszállási traktorista iskolára. Már az előző évben is cséplőgépnél dol­goztam, ahol igen megkedveltem ezt a munkát. Mindig azon törtem a fejem, hogyan tanulhatnám meg a gépkezelést. Elhatároztam, traktorista leszek. Bár sokan le akartak beszélni róla, nem hallgattam rájuk. Most már látom, helyesen tettem. Tavasszal már büszkén ülök a traktoron. A törökmiklósi, meg a környékbeli termelőcsoportok és egyéni dolgozó parasztok földjét munkálom. Nem riadok vissza a kezdeti nehézségek­től, erre kötelez DISZ-tagságom is. Illés Magdolna törökmiklósi gépállomás AZT AKAROM, HOGY A MI GÉP­ÁLLOMÁSUNK IS AZ ELSŐK KÖ­ZÖTT LEGYEN A mi gépállomásunk az elmúlt évben bizony alaposan elmaradt a tervteljesi­­tésben. Köszönhettük ezt a rossz vezetés­nek és a beépült ellenségnek. Az ellen­­séget kirekesztettük soraink közül. 17; vezetője van a gépállomásnak, aki erős kézzel fogott a hibák kijavításához. Most rajtunk a sor. Meg kell mutatnunk, nem hiába fordított államunk olyan nagy ösz­­szeget a mi taníttatásunkra. Nagy lendülettel fogtam a téli gép­­javítást munkához és az iskolán tanulta­kat hasznosítom a termelésben. Azt aka­rom, bogy a' mi gépállomásunk is az elsők között legyen és segítsük a mező­túri termelőszövetkezeteket jó gépi mun­kával is a magasabb terméshozam eléré­sében. Nem lesz könnyű feladat, de megold­­juk. Nem vagyunk egyedül, segít bennün­ket a párt. P. SZABÓ RÓZA Mezőtúr, AMG A túrkevei Farkas Mihály tsz tagjai a munkafegyelem megszilárdításával erősítik szövetkezetüket A túrkevei Farkas Mihály tsz a zár­­számadási közgyűlésén megmutatkozott: a tagok átérzik, hogy gazdái szövetkeze­tüknek. Tudják, mit jelent, hogy már nem a Kenézek, az Acs Tiborok, Haj­dúk és Hercegek bitorolják a túrkevei határt. Nem azok gazdagodnak, a dol­gozó paraszt verejtékes munkáján. Vilá­gosan látják a tsz tagjai, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás a szebb és boldo­gabb élet útja. Ez csendült ki a beszá­molóból, de a tagok hozzászólásaiból is. A közgyűlés megmutatta az utat a hibák kijavításához. Kelemen Pál elnök beszámolójában rá­mutatott, miként is gyarapodott szövet­kezetük egy év alatt: Az épületek értéke a múlt év végén 7000 forint volj, ez évben már 114.643 forintra emelkedett. A gépek értékének növekedése 8892 fo­rint, az állatállományé 289.246 forint, mely a multévihez viszonyítva 246.672 forint gyarapodást jelent. A szövetkezeti alap növekedése összesen 459.296 forint, így MINDEN TAGRA 1515 FORINT ESIK A SZÖVETKEZETI ALAPBÓL Ez ís mutatja, mennyire jövedelmező a nagyüzemi gazdálkodás. Búzából, 9.3 mázsa átlaggal 5455 mázsa termésük lett. Árpából 10.70 mázsa tervezett át­­lagterméssel szemben 12.20 átlagtermést értek el. Ezenbelül ősziárpából az első és második brigád területén 16 mázsás átlagtermés. Ezek a brigádok magas ered­ményüket keresztsoros vetéssel biztosí­tották. A beszámoló további részében a hiá­nyosságokra tért rá az elnök. A gazda­sági év kezdetén kialakították az állandó brigadterületet és az állandó brigádlét­számot. Ev végén lemérhették, milyen hiba volt a brigádtagok változtatása. El­sikkadt az egyéni felelősség. A tagság nem bírálta a vezetőséget és így nem kerültek a hibák felszínre. Igen sokan becsülettel kivették részü­ket a munkából, mint ifj. Takács István, Debreczeni Sándorné, Pethő Mihály, Né­meth Kálmán, Balogh Sándorné, Balogh Lajos, Fodor Lajosáé, Papp István, Ta­kács Istvánná, Deák Ferenc és id. Cson­tos Lajos. De még sokat fel lehetne sorolni, akik hasonló jó munkát végez­tek. Külön ki kell emelni L. Nagy Ist­ván sertésgondozót, a megyei mezőgaz­dasági osztály szorgalmas munkájáért elismerő oklevéllel tüntette ki. Az 1953. évi munka megjavítása ér­dekében határozati javaslatot terjesztett az elnök a tagság elé, melyet az nagy lelkesedéssel elfogadott. A határozati javaslat alapján a tavaszi munkák sikeres végrehajtása érdekében A TALAJMŰVELŐ ESZKÖZÖK KI JAVÍTÁSÁT FEBRUAR 20.IG EL­VÉGZIK. a vetömagtisztítással, csávázással együtt. A jövedelmezőség növelése érdekében 30 hold konyhakertészetet és 100 hold rizs­telepet létesítenek. Újjászervezik és meg­szilárdítják a brigádokat. Pozsonyi István elvtárs hozzászólásá­ban felvetette, hogy a terméseredmények fokozásának egyik alapja a jó talaj­munka. Hiba, hogy még jelentős terület van felszántatlanul, mert a traktorok nem használtak ki a jó időt. Javasolta, bogy a gazdasági szerszámokat és foga­tokat el kell osztani a brigádok között, akkor azok karbantartásáért felelősségre is lehet vonni őket. Ireuk elvtárs, a gépállomás politikai vezetője elmondotta, hogy a gépállomás és a tsz kötött ugyan szerződéseket, de azok végrehajtását egyik részről sem el­lenőrizték. A szövetkezet igazgatóságá­nak és a gépállomás vezetőségének a jövőben közösen kell ellenőrizni a szer­ződések betartását és az egész tagság követelje meg a feladatok végrehajtását. így akarja a Farkas Mihály tsz veze­tősége, a tagsággal karöltve az 1953-as évben a szövetkezetei megszilárdítani. Jegyzetek a megyéből Kenyér - cigarettával A tiszasülyi földművesszövetkezet a napokban meglepő, szenzációs újítással lepte meg a vásárlóközönséget. Pékmű­helyében olyan újítást vezetett be. amely­től minden szenvedélyes dohányos em­ber nagyot csettint a nyelvével. Nem egyébről van szó, mint arról, hogy a tiszasülyi földművesszövetkezet pékkemencéjében olyan kenyeret sütöttek a napokban, amelyben cigaretta is volt. Talán azért, hogy aki megveszi, az evés­utáni rágyújtáshoz a cigarettát is meg­kaphassa, hogy ne kelljen a dohányos­boltba fáradnia. (Gyufa nem volt mel­lette!) Nem tudjuk, hogy ezen ötletes újítás­nak ki volt a kezdeményezője, annyi azonban bizonyos, hogy érdemes volna jól megrázni a kezét, mellyel a cigaretta­véget a kenyérbe beledagasztotta. A tiszasülyi földművesszövetkezet pék­üzemében jóízű kenyeret sütnek. ]óhír­nevét csupán az rontja mostanában, hogy többször találtak már a kenyérben kóc­­darabokat (valószínűleg a lisztcszsákból), szénrögöket, egyéb szemetet. Mindez azt bizonyítja, hogy a péküzem dolgozói nem fordítanak valami nagy gondot a tiszta­ságra. A tiszasülyi földművesszövetkezet és a tanács igen hasznos dolgot cselekedhetne a dolgozó nép javára, ha az ottani pék­üzemben alaposan körülnézne, s a tiszta­ságra különös súlyt helyezve, szigorú el­eit enőrzést gyakorolnak a kenyértészta dagasztása és megs ütése alkalmával, hogy hasonló kellemetlen meglepetés ne érje a kenyeret fogyasztó dogozókat. EGYED. JANOS Komoly tanulságokat kell nekünk ís levonnunk a terrorista orvoscsoport leleplezéséből A szovjet állambiztomsági szervek terrorista orvoscsoportot leplez-* tek le. A terrorista csoport többsége az amerikai kémszolgálat által léte­sített "„Joint“-al, a nemzetközi zsidó-burzsoá-nacionalista szervezettel volt kapcsolatban. Más tagjai az angol kémszolgálat régi ügynökei voltak; akiket a hazug szavak elvakítottak. Különösein visszataszító, hogy orvosok, akiknek élethivatásuk az élet megmentése lett volna, gyilkolásra, szovjet vezető személyiségek elpusz­títására vetemedtek. A betegségükkel ellentétes életrend előírásával ezek okozták a haladó emberiség két kimagasló alakjának. A, A. Zsdanov­­nak és A. Sz. Scserbakovnak korai halálát. Most ők maguk is beismer« ték, — mint a TASZSZ közleménye mondja, —:. hogy bűnösök, hogy „sár. batiporták a tudomány szent zászlaját és bemocskolták a tudomány mű­velőinek becsületét,“ A Szovjetunióban a terrorista orvoscsoport leleplezése .még jobban megvilágította azt, hogy az imperialisták gaz terveiben milyen szerepe van a „Joint“-nek, a cionistáknak, a zsidó-burzsoá-nacionalistáknak. Ez a szervezet minden országban emberbaráti álarccal leplezi tévé« kenységét, s valóságban, — mint a TASZSZ közleménye megállapítja: „az amerikai kémszolgálat irányításával széleskörű kémkedési, terrorista és egyéb felforgató tevékenységet fejt ki több országban, köztük a Szovjetunióban is.“ Á békeszerető emberiség, közte a mi népünk is tudja; hogy a világ, uralom megszállottjai terveik akadályát a Szovjetunióban látják. De tudják a népek azt is, hogy a Szovjetunió elleni merénylet min­dem becsületes ember ellen irányul. Ezért tekinti minden békeszerető ember hatalmas csapásnak, saját győzelmének is a kártevő orvoscsoport leleplezését. Az amerikai és angol imperialisták gyújtogató tevékenységé­nek újabb területe tárult fel előttük, s ez még keményebb helytállásra} a béke legszigorúbb őrzésére ösztönzi őket. Komoly tanulságokat kell e leleplezésből nekünk is levonni. Nálunk még vannak ellenséges osztálymaradványok. A burzsoá befolyás, az em­berek gondolkodásában a múlt maradványai hasonlíthatatlanul erősebbek, mint a Szovjetunióban, s nagyobb az ellenséges aknamunka veszélye és lehetősége. A „Joint“-ot pl. kitiltottuk hazánkból, de ez nem jelentheti szá­munkra azt, hogy nyomait is eltüntettük. A „Joint“-nak a gyilkos banda irányában betöltött szerepe arra tanít, hogy kérlelhetetlenül lép­jünk fel a burzsoá-nacionalizmus, a zsidó kispolgári nacionalista moz­galom minden árnyalata ellen, mert ezek az ellenséges tevékenység fő fészked. A „Pravda“ január 13-i számában megállapítja, mi a feladat. -...Ahhoz, hogy felszámolhassuk a kártevést, véget kell vetnünk a so­rainkban meglévő szájtátiságnak.“ S az emberek szájtátiságát a másik ellenségnek nevezi. A mi országunkban ez az ellenség még sokkal veszé­lyesebb, mint a Szovjetunióban. Nekünk még égetőbb feladatunk, hogy ezt az ellenséget kiirtsuk sorainkból. Egy pillanatra som téveszthetjük szemelől, hogy előrehaladásunk egyre vadabbá, elvetemültebbé teszi az ellenséget, s mindenkor életünkre tör. A terrorista orvoscsoport leleplezése, a gyilkos kezének lekötése szítsa magasra forradalmi éberségünket, soraink szorosra zárásával ad­juk meg a választ a béke és függetlenség ellen törő imperialistáknak. Ezzel új győzelmek feltételeit teremtjük meg. Kitüntetést kaptak a hős szuhakállói bányászok és megmentőik A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szuhakállói bányában vízbeömlés miatt föld alatt maradt, példaadóan fegyelmezett magatartást tanúsító bányászokat, valamint a mentési munkálatokban résztvevők közül ki« emelkedőén lelkes munkát végzőket a Magyar Munka Érdemrend ás a Magyar Népköztársasági Érdemérem különböző fokozataival kitüntette. — így „törődnek“ a szolnoki Egészségházban a dolgozók egészségével ct gondolja az ember, ha bemegy egy egészségházba, ott rendet, tisz­taságot talál. Hogy ez mennyire nem így van minden esetben, a szolnoki Egészségház ékesen „példázza". Csarnok-u. 20. szám. íme az Egészség. ház. Lépjünk be. mintha egyike lennénk azoknak a betegeknek, akik panasszal, vagy tanácsért keresik fel az Egészség­házat. Az, ami a látogatót fogadja, el­szomorító. Sivár udvarról jut az ember a várakozóhelyiségbe, ha ezt a helyiséget annak lehet nevezni. Hogyan is néz ki ez a váróhelyiség? Szűk, kicsi. Ez azonban még nem volna baj. Az a tény azonban, hogy piszkos, an­nál inkább. Aki csak enny i lát az Egész­ségházból. el sem hiszi, hogy Egészség­házban jár. A gyógyulást kereső betegek itt vá­­rakoznak. Ülőhely nincsen egy árva pádon kívül, amit a betegek nem valami szívesen vesznek igénybe, nem azért, mert nem esne jól nekik leülni, vagy jobb állva várakozni, hanem azért, mert a váróhelyiség egy keskeny, üvege­zett folyosó, ahol talán még hidegebb van, mint az udvaron. Ezt a hideget pe­dig tetézi még a kitört ablakszemek he­lyén beáramló hideg levegő. így hát a betegek toporognak a kőkockákon, s igy melegednek. Csodálkozunk azon, hogy a rendelő vezetőorvosa elnézi ezt a tűrhetetlen ál­lapotot. ügy gondoljuk, hogy__ ha neki kellene kint várakoznia, bizonyára meg­csináltatná az ablakot legalább, s gon­doskodna ülőhelyről is. Csodálkozunk azon is, hogy a városi tanács egészségügyi osztálya, amelynek elsőrendű kötelessége lenne mindezen hibáknak az észrevétele és fel­számolása. nem vesz észre semmit és nem számol fel semmit. Az Egészségházat hetente többszáz dol­gozó keresi fel. Vájjon az orvosi etika nem írja elő, hogy a betegekkel embersé­gesen kell bánni? Ehhez az emberséges bánásmódhoz hozzátartozik a tiszta és meleg váróhelyiség. A beteg dolgozók, akik az Egészség­­házat felkeresik, joggal elvárják ezt a legelemibb gondoskodást! „elsősegély” A szolnoki Tüdökórház színjátszócsoportja nagy si­kerrel szerepelt, a csoport Tagjai által írt „Elsőse­­gély‘‘ című színdarabbal a legutóbbi kultúrbe mutatón. Képünkön a színdarab egyik jelenete látható.

Next

/
Thumbnails
Contents