Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-15 / 13. szám

Szoliw km egyei Az Aprítógépgyárban nem hajtják végre a balesetbiztonsági szemlék határozatait. Az egyedüli helyes út a nagyüzemi gazdálkodás útja! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG é-S A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam. 13. szám * Ára: 50 fillér 1933 január 13, csütörtök TANÁCSAINK FELADATA TERMELŐSZÖVETKEZETEINK MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE TERÉN R ákosi elvtárs december 15-én tartott parlamenti beszédébent Gerö elvtárs pártunk Központi Ve­zetőségének ülésén megmutatta az utat tanácsainknak is mezőgazda­ságunk további fejlesztésére. Rákosi elvtárs és Gerö elvtárs feladatul tűzte elénk termelőszövetkezeteink megszilárdítását és további fejlesz­tését. Az elmúlt esztendő eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, ter­melőszövetkezeteink többsége ered. ményesen küzdött az 1952-es év ne­hézségeivel. Különösen azok állták a kemény harcot, melyek támasz­kodtak a szovjet agro- és zootech­­uikára. Gyarapodásukat a közös vagyon növekedésében is lemérhet, jük. A megye termelőszövetkezetei­nek és tsz-einek közös vagyona 79 millió forint volt az elmúlt évben, amely 1953 január elsejével már 220 millió forintra növekedett. Mindebből nyilvánvaló, a nagy­üzemi, társas gazdálkodás hatalmas fölénye az egyéni kisparcellákkal szemben. A jó munka eredményeképpen termelöcsoportjaink tovább gyarapodtak. Növekedett a tagok ltészáma is. A nyár folyamán újabb SÓ22 család 3259 taggal lépett a jobb életet jelentő szövetkezeti gazdálkodás útjára. 20.000 hold földdel. A nyár folyamán több köz. ségünk vált termelőszövetkezeti községgé, közöttük Kunmárton és Kunmadaras. Sokat hivalkodtunk azzal, hogy megyénk első a ter­melőszövetkezeti mozgalom verse­nyében. Ez a siker azonban alapo­san fejünkbe szállt. Szabolcs me­gye megelőzött az országos verseny­ben bennünket, mivel elhanyagol­tuk termelőszövetkezeteink megszi­lárdítását és fejleszését. T anácsaink ott követték el a legnagyobb hibát, hogy nem harcoltak következetesen a termelő­­szövetkezetekbe befurakodott ősz. tályellenség ellen. így történhetett meg olyan eset. mint a mesterszál. lási Úttörő tsz-ben, ahol még a ta­gok is síkraszálltak a kulákok ki­zárása ellen, mondván, hogy ,,azok csendes, szerény emberek, legjob­ban dolgoznak.“ Nem tanulták meg termelő szövetkezeti vezetőink 'Sztálin elvtársinak azt a tanítását, hogy a kulák ma nem agvaras, va dászpuskás elem, aki nvíltan izgat termelőszövetkezetek ellen, hanem igyekszik magát a termelőszövet­kezeti mozgalom apostolának fel­tüntetni, s közben ahol csak lehet, kárt tesz. A kulákok aknamunkájának kö­­következtében lépett fel egyes ter­melőcsoportjainkban a 8 órai munka kérdése, éppen a legégetőbb nyári teendők idején, s a kulákok akna­munkájának következtében marad, tünk él a vetéssel. A megyei tanács és járási tanácsaink hosszú időn keresztül nem fordítottak gondot erre a kérdésre. Megalkuvó módon kezeltük mindaddig, míg a Megyei Pártbizottság fel nem hívta erre figyelmünket. Persze, az elmulasz­tottakat ma már nehéz pótolni. Ak­kori nagyfokú nemtörődömségnek tudható be, hogy télvíz idején még mindig az őszi búza vetésével, ku­koricatöréssel és répaszedésscl baj­lódtunk, holott ha idejében éber szemmel figyeljük az ellenség akna. munkáját, eltávolítjuk őket ter­­melőszövetkezeteinkböl, vagy egyes gazdasági funkciókból, akkor ezek a problémák nem állnak előttünk. A mezőtúri Haladás termelőszö­vetkezet tagsága nem jó szemmel nézte a kulákok garázdál­kodását a szövetkezetben. De a ve. zetőség opportunizmusa miatt nem tettek semmit. A városi mezőgazda­sági osztály nem nyújtott nekik se­gítséget, hogy a k?t ökrös kulákot és társaikat mielőbb eltávolítsák. Bár a termelőszövetkezet sokat gya­rapodott ebben az évben, a kulákok kártevése miatt nem fejlődtek meg. felelő mértékben. E hibák ellenére bátran elmond­hatjuk, termelőszövetkezeteink a rossz esztendő ellenére, kiváló ered. ményeket értek el, legfőképpen azok, melyek alkalmazták a Szov­jetuniótól kapott agro- és zootech­­nikai eljárásokat. Elég megemlíteni a Zalka Máté tsz 23 mázsás őszi­árpa termését, a kőteleki Ezüst Kalász tszcs 11 mázsás búzatermő, sét. Ez utóbbinál a zárszámadás al­kalmával munkaegységenként 7 kg búzát, 50 dkg árpát, 1 kg 50 dkg kukoricát, 12 dkg cukrot és 8.90 forintot osztott ki tagjainak munka- Pgl'ségenként. A csépai Harcos termelőszövet­­kezeiben Gortva Mihály, aki tavasszal lépett termelőszövetkezetbe és 300 munkaegységet teljesített, több mint 6 mázsa búzát és árpát, ISO liter bort, 360 kg almát, 18 kg mákot, 72 kg szilvát. 11 liter pá­linkát, 4 kg szappant és 5220 forin­tot kapott. A Korponai család szin­tén tavasszal lett csoporttag. 10.26 mázsa búzát, 130 kg árpát, 285 liter bort, 570 kg almát, 28 és fél kg mákot, 114 kg burgonyát, ugyan­ennyi szilvát, -1.3 bter pálinkát, 6 kg szappant és 8.265 forintot kap­tak 570 munkaegységükre. A 'cibakházi Vörös Csillag tszcs, ben László Sándor állatgondozónak 505 munkaegysége után 8 mázsa 30 kg búza, 190 kg árpa, 11 kg mák, 50 liter bor és 7.171 forint jutott. Szabó Antal sertésgondozó a terrné szetbeni járandóságokon felül két családjával együtt IS.275 forintot kapott részesedésként. Mindezek a példák és megyénk többi termelőcsoportjainak eredményei bizonyítják, mezőgazda, ságunk fejlődésének egyetlen útja a nagyüzemi szocialista mezőgazda­ság. a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése. Éppen ezért járási, vá­rosi és községi tanácsainknak, de a megyei tanácsnak és legfőképnen a mezőgazdasásri osztálynak egyik leg­fontosabb feladata termelőszövet, kezeteink további megszilárdítását és fejlesztését elősegíteni. Ehhez azonban alaposan meg kell ismerni tennivalóinkat. Ehhez nyúit segít­séget pártunk és államunk támo­gatása. Valamennyi tanács dolgozó ismé­telten, alaposan tanulmányozza át Rákosi és Gerő elvtársnak beszédét. Különösen a termelőszövetkezetek megszilárdítására és mezőgazdasági termelésünk hozamának emelésére vonatkozó részét. Valamennyi ta­nács és ez alól a megyei tanács sem kivétel, számolja fel az önelé­gültséget, harcoljon kíméletlenül a kulákság ellen. A téli oktatási munka színvonalát sokkal maga­sabbra kell emelni, a már meglevő 99 szakkör mellé valamennyi szö­vetkezetben újabb szakköröket kell szervezni. Tanácselnökeink, osztály, vezetőink, agronómusaink tartsanak minél több előadást. A Szabad Föld Téli Estéket is használják fel a fejlesztés érdekében. Gépállomá­saink eddigi nemtörődömségüket felszámolva, politikailag is segítsék szövetkezeteinket. Tanácsaink és államjó bizottságaink szélesítsék aktlvfthálózntukat. Igyekezzenek mi. nél több tagot toborozni a maga­sabb terméshozamot, szebb életet jelentő társas gazdálkodás számára. Csőtő István, a megyei tanács elnökhelyettese. „Munkánknak komoly jelentősége van a líékeliarclian64 Kedd este- A megyei tanács épülettömbje villanyfényben ragyog- Ünneplőruhás embe­rek mennek fej a széles lépcső­kön- egyenruhás ipari tanulók sorfala között a nagyterembe, melynek ajtaja fölött hófehér betűk fényleinek: „Szeretettel köszöntjük a békenagygyűlés résztvevőit-“ A szelíd boltívű teremben, a virággal díszített emelvény mögött Lenin. Sztálin és Rákosi elvtársak arcképed. A padokban csendesen beszél­gető öregek és fiatalok moraja tölti be a helyiséget-Egyszerre csend lesz-JÓZSA FERENCNÉ BÉKEVILAGKONGRESSZUSI KÜLDÖTT megkezdi beszámolóját a népek békekongTesiszusáról. Nagy fi­gyelemmel hallgatják a szem­üveges, egyszerű előadót, aki nyugodt- tisztáncsengő hangjá­val arról a munkáról beszél, amelyet a bécsi békekongresz" szus végzett. A résztvevők ér­zik, hogy miinden evves elmon­dott szó vérré válik az erük­ben, gyorsában dobog a szívük, erősebbek lesznek, amikor Jó­zsuáé elvtársnő a feledhetetfen élmények emlékeitől szenvedé­lyes hangját hallják: — Élményeink között a le­győzhetetlen erő érzése volt az uralkodó. A mi kezünk is egybe­fonódott a többi ország küldöt­teinek n kezével. Nincs kard, amely szét tudná vágni a test­véri karok összefonódását■ Has­son át bennünket az a tudat, hogy munkánknak — legyen az kicsi, vagy nagy —, komoly je­len! ősege van a békeharcban. Vegyük fel a harcot a béke el­lenségeivel, s ugyanakkor üzen­jünk hadni min(!rn lazaságnak, mert a kötelességmulasztás né­pünk ellenségeit segíti. A résztvevők igazolják fel­szólalásaikkal, hogy tisztában vannak munkájuk jelentőségé­vel- Id- Demjén Ferenc 9 hol­das szandaszöllősi paraszt eze­ket mondja: — Beadási kötelezettségemet mindenből teljesítettem, vagy túlteljesítenem. Községünk is — a burgonya és a namaforaó kivételével — teljesítette, vagy túlteljesítette beadását- Megfo­gadtuk, hogy ebben a begyűj­tési évben valamennyi kötele­zettségünket teljesíjük. Ha a békét meg akarjuk védeni, ak­kor követnünk kell a munká­sokat, akik nap, mint nap ere­jük legjavát, állítják a béke és népünk boldogságának szolgá­latába. Felzúg a taps. amikor mind­nyájuk tiltakozását juttatta ki­fejezésre: — Tiltakozunk a Rosenberg­házaspár halálraítélése ellen és követeljük szabadonbocsá­­tását. Bagi Mihály 6 holdas rákóczi­­falvai dolgozó paraszt is a dol­gozó parasztság b-ékeakaratát tolmácsolja: —Az 1952-es beadásomat 200 0!«-ra teljesítettem. Ugyanakkor eleget tettem az 1953-as baromfi és tojásbeadási kötelezettsé­gemnek is. Tudom, hogy fejlő­désünk attól függ, hogyan tel­jesítjük kötelezettségeinket. Utána egy fiatalasszony állt fel. Farkas Bélámé a szanda­szöllősi Vörös Mező termelő­­csoport dolgozója: — Termelőcsoportunk 1950 augusztusában nadrág szí jpar­­ccllákból tevődött össze. Ma már nagyüzemi gazdálkodáshoz méltó eredményeket erünk el. A zárszámadáskor csak a fel nem osztható, szövetkezeti va­gyon meghaladja az egymillió 200 ezer forintot. A tagok kö­zött részesedésként 172-000 Ft készpénzt, 620 mázsa szemes­­terményt és egyéb természet­benit osztottak ki. Ezek az eredmények bizonyítják békeakaratunkat. Tanulva a multév tapasztala­tain kezdtünk 'az új évben a munkához, hogy még nagyobb eredményt érjünk el-A Közlekedési Műszaki Egye­tem 400 diákja és tanári kara nevében Németh János orosz lektor szólalt fel: — A tanulók tudják, hogy a tanulással kincsünket, a békét védik. Ez megmutatkozik a mosani vizsgákon is. A tanul­mányi eredmény a tavalyihoz képest sokat javult. Sok tanuló átérzi munkájának a jelentő­ségét: Bajzáik Lajos „Rákosi ösztöndíjas“. Kosaras Gellert, Szénái László és Duzsa János szín ötösre vizsgázott. A gyűlés résztvevőit ezek a beszámolók és a felszólalások lelkesedéssel töltik el- Fokozot­tabb munkára serkentik őket, S egy nagy családként küldik el közös akaratukat abban a táviratban, melyben tiltakoz­nak a Rosenberg-házaspár ha­lálraítélése ellen és követelik szabadonbocsátásukat. Az év első napjától versenyeznek a „Fürfa“-telep brigádjai MESSZIRŐL fehérlenek a Fürfa telepen gondosan tárolt deszka­­csomók. Közöttük a szinte aprónak látszó emberek sürgölődnek, szor­galmasan dolgoznak. A Fürfa telep munkásai sikere­sen fejezték be 1952. évi tervüket és nagy lendülettel indultak harcba első negyedévi tervük teljesítéséért. Az első tíznap értékelése azt mu­tatja, hogy nem fecsérelik el a munkások az időt, hanem minden percét kihasználják. 100 százalékon alul teljesítő egy sincs a telepen. A hatalmas telep még most van igazán kiépülőben. Szép kultúr­­házat, munkásszállást építenek, iparvágányokat fektetnek le, hogy még több vagont tudjanak rako­dáskor beállítani. Az udvart sala­­kozzák, utat építenek, hogy ezzel is könnyebbé tegyék és előbbre vigyék a termelő munkát. A VAGONRAKOK vidám dalait szárnyra kapja a szél, szinte össze­­olvad a deszkák súrlódásának suhogő hangjával. Az első dekád győztesei a vagonrakó brigádok és közülük is magasan kiemelkedik Danyi József és brigádja: 159 szá. zalékot értek el. __ Nagyaban elősegíti munkán­kat, hogy mindnyájan ismerjük a tervfeladatot. Fel van bontva egy hónapra előre. így, úgyszólván mindennapra tudjuk mit kell elvé­geznünk, azt is, hogy mennyit ke­resünk. En is azon igyekszem meg a többi dolgozó társam is, hogy csa­ládunknak jő megélhetést biztosít­sunk — mondja Danyi elvtárs, aki tavaly kapta meg a sztahanovista oklevelet. KOMOLY VERSENYTÁRSA nevelődött Danyi elvtársnajt, azóta, ami részben az ő ..érdeme“ is. Igyekszik tapasztalatait átadni Fi. czere Balázsnak, a fiatal brigád­vezetőnek, akinek brigádja átlagosan 134 százalékot teljesit. Az első tiz­­napon 149 százalékos teljesítményt értek el. — Tízéves tapasztalatom van ebben a munkában és mindig azon igyekszem, hogy megköny­­nyítsem a munkát. Vagonkira­kásnál kirakó bakok segítsé­gével az eddigi hat fő helyett három fő tudja a kirakást el­végezni. Ezt a módszert az ösz­­szes vagonkirakók bevezették. Sok időmegtakarítást érünk el így. Egy nap alatt többet tu­dunk elvégezni, mint máskor kettő alatt — mondja Ficzere elvárs brigádvezető. Vagonrakók eredményeit követik az osztályozó brigádok is. Alig egy-két százalék a lemaradás. Még be tudják hozni, sőt könnyen az élre törhetnek. A TELEP VEZETOSEGE azon igyekszik, hogy mindem akadályt elgördítsen a tervteljesítés elől.­­Ehhez azonban szükséges, hogy a dolgozók is bátran vessék fel a hi­bákat, hogy azokat a telep veze­tőségével közösen ki tudják javí­tani. A Radiálorgyár hanyag munkája akadályozza a Papírgyár tervleljnsítését A szolnoki Papírgyár 1947- hez képest 290 százalékkal ter­mel több papírt. Ezt a terme­lést tovább akarjuk fokozni, s még a múlt évben elhatároztuk, hogy új kazánt építünk a meg­nőtt gőzszükségletek ellátására-A kazán elkészítésével a fel­sőbb ipari szervek a Vegyipari­­gép és Radiátorgyárat bízták meg. Ugylátszik a Radiátor­gyár műszaki vezetősége nem érezte át, hogy a munkák ha­táridőre való elkészítése milyen döntő jelentőségű a gyár évi tervének teljesítésében. Nem augusztus 31-re, de még a Közületi Döntőbizottság által meg­állapított november 5.re sem he­lyezte üzembe a kazánt. Csak december közepére készült el :i kazán egy része. Alig működött azonban néhány napig. December 2G.-án elromlott a kazánhajtomü. A munkát hanyagul végezte el a Radiátorgyár, s bár a hibát egy-két nap alatt ki lehetett volna javítani, két hétig csi­nálták. Részben ezért marad­tunk el tervünk teljesítésével a decemberi hónapban. A Radiátorgyár által készí­tett kazán azonban hibás és nem tudunk teljes kapacitással dolgozni. A kazánhiba miatt naponként hol az egyik, hol a másik gépnek kell leállni. A vállalat vezetőinek hosz­­szas intézkedése után január 8.-án helyezte Ismét üzembe a Radiátor­gyár az egyik kazánt. De még ez sem látja el teljes egészében az üzemet gőzzel. A kazán másik részének elké­szítését január 17-re ígérték, azonban erre az időpontra sincs garancia- Nehézkesen megy a munka. Mi, a szolnoki Papírgyár dol­gozói, vállalat- és műszaki" vezetői mindent elkövettünk, hogy tervlemaradásunkat pó­toljuk. Ezúton kötjük a Radiá­torgyár vezetőit, hogy készítse el a hátralévő kazánrészt. — GÁL PÁL Igazgató. HEGEDŰS LÁSZLÓ párttitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents