Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-14 / 12. szám

\ Siolnokm egyel Egy hét alatt 180 család lépett he a termelőszövetkezetekbe A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 12. szám Ára: 50 fillér Nyerjék e! méiió büntetésüket siók a vezeti, akiknek felelőtlensége miatt sokszázezer forint értékű közös vagyon megy veszendőbe „A fejlődés kerékkötői a boseny­­s,;ögd állami gazdaságban“ — cím­mel jnult év november 13-án cikket í ; tunk. A cikkben levelezőink beje­lentései nyomán megvizsgáltuk a járási pártbizottsággal, — hogyan biztosítja a gazdaság vezetősége pártunk és kormányunk határoza­tának végrehajtását a 2 éves állat­tenyésztés és egyebek terén. A cikkben közöltük azt, hogy a gazdaságban nagyfokú felelőtlenség és hanyagság tapasztalható. Több marha és sertés hullott el a vezetők nemtörődömsége miatt. Felhívtuk mind az Állami Gazda­ságok Rizstermelő Trösztjének, mind a gazdaság vezetőjének figyelmét — a hibák sürgős kijavítására. Szerkesztőségünk a járási párt­­bizottsággal megvizsgálta, hogyan küszöbölték ki a gazdaság vezetői a hibákat a bírálat után. Megálla­pítást nyert, hogy sem a Tröszt; sem az állami gazdaság vezetői nem tették magukévá a hiányosságok kija­vítására tett javaslatokat, sőt még nagyobb mulasztások elkö­vetéséért terheli felelősség a vezetőket. Rákosi elvtárs parlamenti beszé’ dében többek között ismertette, hogy 25-30 százalékkal tudnék emelni terméshozamunkat helyes trágyakezeléssel, illetve trágyázás­sal. Csabai István főagronémus nem hajtotta végre az ezzel kapesolat­­■ ban reáháruló feladatot. Yukovits Mihály elvtárs a gazdaság igazga­tója tűrte, hogy a magasabb ter­méshozamhoz szükséges nagymeny­­nviségü trágya veszendőbe menjen azáltal, hogy az istállók előtt szét­szórva az eső kilúgozza a tápérté­két. Yukovits nem engedélyezett keretet arra, hogy két embernek naponta fél-fél órát elszámoljanak trágyahordásért. A „takarékosság“ miatt úgy intézkedett, hogy kocsi­val szállítsák el. Ez a takarékosság csak egy istállónál havi 300 forint többletkiadást jelentene, — ha a trágyát elszállítanák, de ezt sem teszik. Az istálló ajtó előtt annyi trágya van kidobálva, hogy a tehe­nek nem tudnak kijönni. Az istállóban lévő lámpákon nincs üveg. A tűzveszélyen kívül a gondozók és jószágok egészségére nagy kihatással van a bűzös füst. Arra hivatkoznak, hogy nem kap­nak lámpaüveget, — ezzel szemben az irodában minden asztalnál két lámpa van s egyről sem hiányzik •’z üveg. Ha a vezetőknek is olyan füstben kellene dolgozni, mint a 4ószággondozőkna'k, jobban törőd­­" írnek az üveg beszerzésévelj Vukovits NEM HALLGATJA MEG A DOLGOZOK JAVASLATAIT, problémáit. Szóba sem áll velük, sőt ha az irodába mennek, — „ne zavarjanak munkámban“ — kiáll, tással horthysta őrmesteri hangon eltávolítja őket. Azokat a dolgozókat, akik bírál­ni mernek, vagy munkájukban eredményt értek el, szabadságra küldik, vagy más beosztásba helye­zik. így tettek Zana János tehén­gondozóval is. Zana elvtárs 20 vem­hes tehenet gondozott. Megfelelő bánásmóddal elérte, hogy a meg­ellett 7 tehéntől naponta 98 liter tejet fejt. Volt olyan tehén, amely egy fejes alkalmával 13 liter tejet ndott. A tehéngondoző megbírálta a gazdaság vezetőségét a hanyag munkaszervezéséért. Eredmé­nye az lett, hogy elküldték szabadságra, s mire arról visz­­szatért a jól tejelő teheneket szétosztották más istállókba, hogy emeljék ott a tejelési átlagot. Más gondozók keze alatt a jószágok tejhozama le­csökkent, — az időközben meg­ellett teheneket is beszámítva __ 10 tehén vitán összesen napi 12 és fél literre. Az állattenyésztő brigádok dol­gozóinak cserélgetése akadályozza az állatemyésztés színvonalának emelkedését, meghonosítja a fele­lőtlenséget, megfosztja a brigád tagjait az állattenyésztéssel járó előnyöktől. — Ugylátszik Vuko­­vitsék tudatában voltak ennek| s ezért cserélgették a dolgozókat. Ugyanígy jártak el Andrási Já­nos elvtárs állatemyésztési brigád­­vezető esetében is. Novemberi cik­künkben egyes szabálytalanságok­ért megbíráltuk Andrási elvtárs munkáját, A gazdaság igazgatója annak idején IGYEKEZETT BEBIZONYÍTANI, HOGY CIKKÜNKNEK NINCS IGAZA. Arról beszélt, hogy Andrásinál jobb brigádvezető az egész megyében ncs. A közelmúltban Andrási elvtárs javasolta a gazdaság igazgatójának, hogy a millérem lévő átjárót erő­sítse meg. Annak a veszélye for­gott fenn, hogy a vízen túl lévő állatokat nem tudják megközelí­teni. Vukovits nem hallgatta meg a javaslatot, sőt elküldte a brigádvezetőt azzal, hogy ..engem ne tanítgasson“. — Andrási elvtársnak igaza lett, a víz ellepte az utat és csak csónakon tudják a takar­mányt szállítani. Andrási elvtárs megbírálta a gazdaság igazgatóját azért is, hogy az állatokat többször átcsoporto­síttatja felelőtlenül, hanyagul intéz­kedik. Kifogásolta, hogy az istál­lónál, ahová a teheneket viszik, sem alomszalma, sem takarmány nem áll rendelkezésre, míg előző helyeiken ez megvolt. Ezzel az intézkedéssel naponta 40-50 drb. lovat és ugyanannyi em­bert mozgattak takarmány és alom­szalma fuvarozására. A. '.bírálat után megváltozott Vukovits véleménye a brigádvezc­­töről. Igyekezett lehetetlenné ten­ni, lejáratni. A napokban kapta meg az értesítést, hogy áthelyezik „saját kérelmére“ más állami gazdaságba. A becsületes dolgozóknak fáj az, hogy a gazdaság vezetői, Vukovits Mihály igazgatóval az élen HERDÁLJÁK A GAZDASAG VAGYONÁT: hogy a jószágok részére nem tudják biztosítani a hanyag munkaszerve­zés miatt a megfelelő mennyiségű takarmányt; hogy 129 darab nö­vendék malac 3 napon keresztül nem kapott megfelelő ellátást. Ha ezeket felvetik, Vukovits nemhogy meghallgatná inkább elzavarja őket. Vétkes mulasztások vannak a gépesítési csoport munkájában is. A drága mezőgazdasági gépek, kombájnok és egyéb szerszá­mok a szabadban hevernek. Többszázezer forint értékű szerszám és anyag megy ve­szendőbe. A kombájn szalmagyüjtö kocsija a sárba leállítva hever. * Gumija leengedve, vasrészei sárosán rozs­dásodva várják a vízben, hogy a gazdaság vezetői felébredjenek. Nem gondolnak arra a vezetők, hogy a gépek megkönnyítik a mun­kát, hozzájárulnak a gazdaság ter­vének teljesítéséhez. Nem gondolnak arra sem, hogy ipari dolgozóink a gyárakban fáradságot nem ismerve, tervei­ket túlteljesítve dolgoznak azért, hogy az állami gazdaság és az egész mezőgazdasági dol­gozók munkáját eredményeseb­bé tegyék. FIGYELMEN KÍVÜL HAGYJAK GERO ELVTARS NOVEMBER 29-EN ELMONDOTT BESZE­DET, melyben mindannyiunk figyelmét fel­hívta a fokozott takarékosságra. A gazdaság vezetői egyáltalán nem tanul­mányozták Gerő elvtárs útmutatását Semmit nem tudnak belőle. Ha tanul­mányozzák, tudatára ébrednek annak, mennyi kárt okoztak népgazdaságunk­nak. Vukovits nem tanult a járási párt bizottság és a Néplap bírálatából. A járási pártbizottság munkatársai a cikk megjelenése után több esetben voltak kinn és javaslataikkal igyekeztek a hi­bák kijavítására segítséget adni. A fennálló hiányosságokat nem igyeke­zett kiküszöbölni__hanem tovább sza­botálta intézkedéseivel a gazdaság fej­lődését. Hruscsov elvtárs a Szovjet Kommu­nista Párt XIX. kongresszusán beszélt arról, hogy „Meg kell állapítanunk, hogy sok párt, — szovjet — és gazda­sági szervezetben nagy baj a káderek kiválasztásának hibás módszere: ami­kor a káderek kiválasztása nem szakmai és politikai megfontolások, hanem ba­ráti kapcsolatok, egyéni lekötelezettség, egyvidékről származás és rokoni köte­lékek alapján történik. Ott, ahol a barátok, rokonok vagy földiek meghitt családi köre kialakul, elkerülhetetlenek az olyan esetek, hogy ezek egyhúron pendülnek, a kéz kezet mos elve alapján közösen igyekeznek a hibákat takargatni", Ezek a hibák megtalálhatók a be­­senyszögi állami gazdaságban is. „Hár­man kevesen vagyunk az ellenőrzésre" — sírdogált Vukovits, amikor meg­kérdeztük tőle a hibák okait. Nem gon­dolt arra a 47 középkáderre, akik kö­zött zömében vannak becsületes embe­rek. „Madarat tolláról1' _ mondja a közmondás. Vukovitsot is megismerni barátairól. A tiszasülyi állami gazda­ságból 17 BARATJAT TELEPÍTETT AT VJ MUNKAHELYÉRE, hogy „segítsék céljai megvalósításá­ban". Köztük van Makai Sándor is, akit a tiszasülyi földművesszövetkezet­ből, ahol ügyvezető volt __ fegyelmi utón távolították el. Vukovits helyet­tesének, személyzeti előadónak java­solta. Jobblreze a 80 holdas Nagy Károly, volt horthysta huszár­­őrnagy, akit a járási párt­­bizottság határozott utasítása ellenére javasolt vezető agro­­nómusnak. Nagy Károly aktiv tiszt volt, a mező­­gazdasághoz csak annyit értett, hogy a lónak zabot és szénát kell adni. A múlt évben már leváltották főagronó­­musi funkciójából hanyag munkája miatt. Most Vukovits „nélkülözhetet­lenné tette'1 — így folytathatja rom­boló munkáját Többszázezer forint értékű mű­trágya ázik a határban. Nagy Károly jóvoltából és felbecsül­hetetlen az a kár, amit ezzel előidéz a jövőévi termésered­mények csökkentésénél. Koór János személyében új állat­­tenyész'ési agronómust kapott a gaz­daság. öt fegyelmi úton azért távolí­tották el a bánhalmai állami gazdaság­ból, mert tevékenysége miatt nagysza­bású borjúelhullás volt. Uj helyén sem tagadta meg magát. Bár több mint egy hónapja itt tartózkodik, semmit sem tett a hibák kijavításáért. Több szálláshelyet megsem látogatott. Vukovitsék nem törődnek a dolgo­zók képzésével. Azért siránkoznak, hogy a dolgozók nem akarnak elmenni iskolákra, tanfolyamokra. A novemberi vizsgálat alkalmával megállapítottuk, hogy felelőtlen káderpolitikát folytat­nak Azokat a dolgozókat, akik öt­hónapos iskolát végeztek, ko­csisnak osztották be, vagy el­dugták valamelyik brigádba. Nem állították őket képessé­geiknek megfelelő beosztásba. Természetesen így a dolgozók­nak nincs kedvük iskolára menni. Bezzeg Soltész István tiszaszőllősi kulák még mindig ott végzi tevékenységét a gazdaságban, mint brigád­vezető. pedig az ő eltávolításá­ra is felhívtuk a gazdaság ve­zetőjének a figyelmét. NEM GONDOSKODNAK A DOL­GOZOK EGESZSEGVEDELME­­ROL, ELLÁTÁSÁRÓL SEM. Több vagon szén megy veszendőbe a szabad ég alatt, s ugyanakkor a brigád­szállásokra nem adnak ki tűzrevalót. „Nincs rá keret" — mondják. Nem törődnek azzal sem, hogy Farkas Ferenc, Boros Károly, Nagy László és Szármái Imre lőápolók az állatok közt olyan ágyon fekszenek, amiben még alomszalma sincs, s azzal a pok­róccal takaróznak, amely egész nap a lovakon ázik. Ugyanak­kor a vezetőknek kitömött szalmazsák, lepedő, két-három gyapjú és egyéb takaró áll rendelkezésére. Vukovitsot a bürokraták példaképéül lehetne állítani. Naponként egészíves határozatokat gyárt irodájában. Min­denkivel papíron közli mondanivalóját, javaslatát, utasítását. Azzal már egy­általán nem törődik, hogy a beosztot­tak végrehajtják-e azokat. A dolgozók­kal egyáltalán nem beszél, nem tanul, az üzemi pártszervezettel sem tartja a kapcsolatot. A gazdaságban uralkodó vétkes ha­nyagságok is abból adódnak, hogy nem veszi egyáltalán figyelembe a párttit­kár, Radóczi elvtárs javaslatait. Jelen­tős és fontos kérdésekben egyáltalán nem kéri ki a véleményét. Radóczi elv­társ javasolta többek között azt, hogy a gazdasági központ felépítéséhez szál­lított téglát ne az út melletti árok partjára rakják, hanem bentebb. Nem fogadta meg, s többezer tégla megy ezáltal veszendőbe, A hibákért SÚLYOS FELELŐSSÉG TER­HELI A RIZSTERMELŐ ÁL­LAMI GAZDASAGOK TRÖSZT­JÉNEK VEZETŐIT IS. Nem veszik figyelembe pártunk politi­káját, sőt a tröszt személyzeti előadója, Schmidt elvtárs kijelentette, hogy „itt nem parancsol semmilyen bizottság, sem szerkesztőség. Itt javaslatokat nem ad­hatnak. Egyedül a tröszt a felelős mindenért". Schmidt elvtárs a felelős azért, hogy a kulákok és egyéb osz­1953 január 14, szerda tályidegen elemek romboló tevékenysé­get fejtenek ki büntetlenül állami gaz­daságainkban, sőt palástolja szabotálá­­saikat. Döntő felelősség terheli a tröszt igazgatóját Eszter Ká­roly elvtársat. A területén levő állami gazdaságokban olyan helyzet uralkodik, mint­ha ott vezető nem járt volna sohasem. Ez így if van. Ha kimennek ellenőrizni, az irodá­ban végeznek el minden tevé­kenységet. A besenyszögi állami gazdaság dolgozói is el­mondották, hogy két évvel ez­előtt látták, illetve akkor be­széltek vele. Annakidején „22 dolgozónak 20 darab cigarettá­val“ akarta a rokonszenvét megnyerni. A laza ellenőrzés következménye az, hogy a besenyszögi állami gazdaságban nem javult, hanem rosszabbodott a munka. S többszázezer forintra tehető az a kár, ami ebből adódik. Eszter és Schmidt elvtárs ilyen laza munkával a fejlődést, a szocialista mezőgazdaság fejlő­dését akadályozza. Fel kell azonban vetni az illetékes mi­nisztériumok felelősségét is, amiért ilyen állapotok uralkod­nak egyes gazdaságokban. Az állami gazdaság vezetői és kom­munistái és becsületes dolgozói követe­lik, hogy vonják felelősségre azokat, akik szabotáló tevékenységükkel hát­ráltatják a munkákat és a tervteljesítést. Fétíőn vigyúsoh új tagsági könyvemre A felszabadulás után hazánknál eltűntek az urak■ Romba­-*1 dőlt országot hagytak ránk. Az országot újból felépítet­tük és büszkén elmondhatjuk, hogy a dolgozók munkája nyomán olyan hatalmas fejlődés következett be. amire még nem volt példa országunk történetében• Sokan hitetlenkedtek eleinte és ma a tények győzik meg őket. Mindezt a Szovjetuniónak köszönhetjük• Az ő győzelme, tette lehetővé, hogy pártunk vezetésével a szocializmus építé­sének útját :'’"nik. Ui országot építünk: a dolgozók szép or­szágát, Éz pedig nem könnyű feladat! De boldogan végezzük, mert amit megteremtünk, azt a magunk javára fordíthatjuk. Dicsőséges munkánk szervezője n párt. A párt vezeti né­pünket a helyes úton, a párt tanítja öntudaira. A vári véd meg a külső és belső ellenségtől egyaránt. Megtiszteltetés a párt tagjának lenni, de ugyanakkor fokozott kötelezettséget és pél­damutatást jelent ez számomra is- Szeretem pártunkat.^— öröm tölt el. mert nemsokára kézhez kapom új párttagsági könyvemet. Az új tagsági könyvre büszke leszek és féltőn vigyázok rá- A munka frontján tettekkel fogom bebizonyítani; méltó va­gyok a párttag megtisztelő címre. MURÁNYI ISTVÁN Jászkisér-Egy hét alatt 180 család lépett a termelőszövetkezetekbe Termelőszövetkezeteink ered­ményes munkára láttán mind több és több egyéni dolgozó paraszt választia a biztos meg­élhetést jelentő nagyüzemi gazdálkodás útiát. Egyre töb­ben győződnek meg közülük a szövetkezeti út helyességéről, mely egész dolgozó parasztsá­gunknak magasabb életszínvo­nalat. kultúráltabb életet biz­tosít. Csak az elmúlt héten 180 kis- és közéoparaszt család 944 holddal lépett a már meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy alakított többedmagával új ter­melőcsoportot. Különösen nagyütemű a fei­­lődés a iászberénvi iárásban. Alatívánon 154 holdon 27 dol­gozó paraszt úi I. típusú cso­portét nVkított Ui Élet néven, özv. Tóth Jánosné 3 holdas kisparasztasszonv, Laikó Gábor 16 holdas közéoparaszt és a többiek mind elindultak a fel­­emelkedés útián. Jánoshidán a Dimitrov tsz. eredményei nyomán tovább szaporodott az úi belépők szá­ma. sőt az utóbbi időben négy úi terme jjícsoport alakult. A Rákóczi és az Ui Élet tszcs, tagjai még a műit hónap vé­gén ráléptek a közös gazdálko­dás útjára. Az I. típusú Béke és Kossuth tszcs tagiai pedig az úi esztendőt köszöntötték nagy elhatározásukkal. A Kos­suth tszcs-be 18 család össze­sen 122 hold földiét vitte be. Közülük 6 középparaszt. Lipták Pál 16 holdas dolgozó paraszt 5 tagú családiával együtt vá­lasztotta a szövetkezeti gazdál­kodást. Id. Papp József 8 hol­das, Baráth András 4 holdas dolgozó parasztok is jobbnak látták a termelőcsoportot az egyéni gazdálkodásnál. Nagy­számú családjuk jövőjét is ígv látják biztosítottnak. A Béke tszcs-beli Túróczi Já­nosné másodmagával. Serfőző János 17 holdas dolgozó pa­raszt ötödmagával lépett a cso­portba. Most már 21 család egv nagv családba tömörült és megfogadták az alakuló gyű­lésen; időt, fáradságot nem kí­mélve dolgoznak csoportjuk gya­rapításán. Kerepesi Ferenc el­mondotta: eddig nehezen tu­dott megélni negvedmagával a 3 hold fö'rtiéből. Most másképp lesz. Jobb munkával többet termelnek mint eddig. Segítik őket ebben az alattvání trak­toristák. akik nem hoztak szé­gyent a génállomásukra. Be­csülettel teliesítették vállalt kötelezettségeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents