Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-14 / 12. szám
\ Siolnokm egyel Egy hét alatt 180 család lépett he a termelőszövetkezetekbe A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 12. szám Ára: 50 fillér Nyerjék e! méiió büntetésüket siók a vezeti, akiknek felelőtlensége miatt sokszázezer forint értékű közös vagyon megy veszendőbe „A fejlődés kerékkötői a bosenys,;ögd állami gazdaságban“ — címmel jnult év november 13-án cikket í ; tunk. A cikkben levelezőink bejelentései nyomán megvizsgáltuk a járási pártbizottsággal, — hogyan biztosítja a gazdaság vezetősége pártunk és kormányunk határozatának végrehajtását a 2 éves állattenyésztés és egyebek terén. A cikkben közöltük azt, hogy a gazdaságban nagyfokú felelőtlenség és hanyagság tapasztalható. Több marha és sertés hullott el a vezetők nemtörődömsége miatt. Felhívtuk mind az Állami Gazdaságok Rizstermelő Trösztjének, mind a gazdaság vezetőjének figyelmét — a hibák sürgős kijavítására. Szerkesztőségünk a járási pártbizottsággal megvizsgálta, hogyan küszöbölték ki a gazdaság vezetői a hibákat a bírálat után. Megállapítást nyert, hogy sem a Tröszt; sem az állami gazdaság vezetői nem tették magukévá a hiányosságok kijavítására tett javaslatokat, sőt még nagyobb mulasztások elkövetéséért terheli felelősség a vezetőket. Rákosi elvtárs parlamenti beszé’ dében többek között ismertette, hogy 25-30 százalékkal tudnék emelni terméshozamunkat helyes trágyakezeléssel, illetve trágyázással. Csabai István főagronémus nem hajtotta végre az ezzel kapesolat■ ban reáháruló feladatot. Yukovits Mihály elvtárs a gazdaság igazgatója tűrte, hogy a magasabb terméshozamhoz szükséges nagymenynviségü trágya veszendőbe menjen azáltal, hogy az istállók előtt szétszórva az eső kilúgozza a tápértékét. Yukovits nem engedélyezett keretet arra, hogy két embernek naponta fél-fél órát elszámoljanak trágyahordásért. A „takarékosság“ miatt úgy intézkedett, hogy kocsival szállítsák el. Ez a takarékosság csak egy istállónál havi 300 forint többletkiadást jelentene, — ha a trágyát elszállítanák, de ezt sem teszik. Az istálló ajtó előtt annyi trágya van kidobálva, hogy a tehenek nem tudnak kijönni. Az istállóban lévő lámpákon nincs üveg. A tűzveszélyen kívül a gondozók és jószágok egészségére nagy kihatással van a bűzös füst. Arra hivatkoznak, hogy nem kapnak lámpaüveget, — ezzel szemben az irodában minden asztalnál két lámpa van s egyről sem hiányzik •’z üveg. Ha a vezetőknek is olyan füstben kellene dolgozni, mint a 4ószággondozőkna'k, jobban törőd" írnek az üveg beszerzésévelj Vukovits NEM HALLGATJA MEG A DOLGOZOK JAVASLATAIT, problémáit. Szóba sem áll velük, sőt ha az irodába mennek, — „ne zavarjanak munkámban“ — kiáll, tással horthysta őrmesteri hangon eltávolítja őket. Azokat a dolgozókat, akik bírálni mernek, vagy munkájukban eredményt értek el, szabadságra küldik, vagy más beosztásba helyezik. így tettek Zana János tehéngondozóval is. Zana elvtárs 20 vemhes tehenet gondozott. Megfelelő bánásmóddal elérte, hogy a megellett 7 tehéntől naponta 98 liter tejet fejt. Volt olyan tehén, amely egy fejes alkalmával 13 liter tejet ndott. A tehéngondoző megbírálta a gazdaság vezetőségét a hanyag munkaszervezéséért. Eredménye az lett, hogy elküldték szabadságra, s mire arról viszszatért a jól tejelő teheneket szétosztották más istállókba, hogy emeljék ott a tejelési átlagot. Más gondozók keze alatt a jószágok tejhozama lecsökkent, — az időközben megellett teheneket is beszámítva __ 10 tehén vitán összesen napi 12 és fél literre. Az állattenyésztő brigádok dolgozóinak cserélgetése akadályozza az állatemyésztés színvonalának emelkedését, meghonosítja a felelőtlenséget, megfosztja a brigád tagjait az állattenyésztéssel járó előnyöktől. — Ugylátszik Vukovitsék tudatában voltak ennek| s ezért cserélgették a dolgozókat. Ugyanígy jártak el Andrási János elvtárs állatemyésztési brigádvezető esetében is. Novemberi cikkünkben egyes szabálytalanságokért megbíráltuk Andrási elvtárs munkáját, A gazdaság igazgatója annak idején IGYEKEZETT BEBIZONYÍTANI, HOGY CIKKÜNKNEK NINCS IGAZA. Arról beszélt, hogy Andrásinál jobb brigádvezető az egész megyében ncs. A közelmúltban Andrási elvtárs javasolta a gazdaság igazgatójának, hogy a millérem lévő átjárót erősítse meg. Annak a veszélye forgott fenn, hogy a vízen túl lévő állatokat nem tudják megközelíteni. Vukovits nem hallgatta meg a javaslatot, sőt elküldte a brigádvezetőt azzal, hogy ..engem ne tanítgasson“. — Andrási elvtársnak igaza lett, a víz ellepte az utat és csak csónakon tudják a takarmányt szállítani. Andrási elvtárs megbírálta a gazdaság igazgatóját azért is, hogy az állatokat többször átcsoportosíttatja felelőtlenül, hanyagul intézkedik. Kifogásolta, hogy az istállónál, ahová a teheneket viszik, sem alomszalma, sem takarmány nem áll rendelkezésre, míg előző helyeiken ez megvolt. Ezzel az intézkedéssel naponta 40-50 drb. lovat és ugyanannyi embert mozgattak takarmány és alomszalma fuvarozására. A. '.bírálat után megváltozott Vukovits véleménye a brigádvezctöről. Igyekezett lehetetlenné tenni, lejáratni. A napokban kapta meg az értesítést, hogy áthelyezik „saját kérelmére“ más állami gazdaságba. A becsületes dolgozóknak fáj az, hogy a gazdaság vezetői, Vukovits Mihály igazgatóval az élen HERDÁLJÁK A GAZDASAG VAGYONÁT: hogy a jószágok részére nem tudják biztosítani a hanyag munkaszervezés miatt a megfelelő mennyiségű takarmányt; hogy 129 darab növendék malac 3 napon keresztül nem kapott megfelelő ellátást. Ha ezeket felvetik, Vukovits nemhogy meghallgatná inkább elzavarja őket. Vétkes mulasztások vannak a gépesítési csoport munkájában is. A drága mezőgazdasági gépek, kombájnok és egyéb szerszámok a szabadban hevernek. Többszázezer forint értékű szerszám és anyag megy veszendőbe. A kombájn szalmagyüjtö kocsija a sárba leállítva hever. * Gumija leengedve, vasrészei sárosán rozsdásodva várják a vízben, hogy a gazdaság vezetői felébredjenek. Nem gondolnak arra a vezetők, hogy a gépek megkönnyítik a munkát, hozzájárulnak a gazdaság tervének teljesítéséhez. Nem gondolnak arra sem, hogy ipari dolgozóink a gyárakban fáradságot nem ismerve, terveiket túlteljesítve dolgoznak azért, hogy az állami gazdaság és az egész mezőgazdasági dolgozók munkáját eredményesebbé tegyék. FIGYELMEN KÍVÜL HAGYJAK GERO ELVTARS NOVEMBER 29-EN ELMONDOTT BESZEDET, melyben mindannyiunk figyelmét felhívta a fokozott takarékosságra. A gazdaság vezetői egyáltalán nem tanulmányozták Gerő elvtárs útmutatását Semmit nem tudnak belőle. Ha tanulmányozzák, tudatára ébrednek annak, mennyi kárt okoztak népgazdaságunknak. Vukovits nem tanult a járási párt bizottság és a Néplap bírálatából. A járási pártbizottság munkatársai a cikk megjelenése után több esetben voltak kinn és javaslataikkal igyekeztek a hibák kijavítására segítséget adni. A fennálló hiányosságokat nem igyekezett kiküszöbölni__hanem tovább szabotálta intézkedéseivel a gazdaság fejlődését. Hruscsov elvtárs a Szovjet Kommunista Párt XIX. kongresszusán beszélt arról, hogy „Meg kell állapítanunk, hogy sok párt, — szovjet — és gazdasági szervezetben nagy baj a káderek kiválasztásának hibás módszere: amikor a káderek kiválasztása nem szakmai és politikai megfontolások, hanem baráti kapcsolatok, egyéni lekötelezettség, egyvidékről származás és rokoni kötelékek alapján történik. Ott, ahol a barátok, rokonok vagy földiek meghitt családi köre kialakul, elkerülhetetlenek az olyan esetek, hogy ezek egyhúron pendülnek, a kéz kezet mos elve alapján közösen igyekeznek a hibákat takargatni", Ezek a hibák megtalálhatók a besenyszögi állami gazdaságban is. „Hárman kevesen vagyunk az ellenőrzésre" — sírdogált Vukovits, amikor megkérdeztük tőle a hibák okait. Nem gondolt arra a 47 középkáderre, akik között zömében vannak becsületes emberek. „Madarat tolláról1' _ mondja a közmondás. Vukovitsot is megismerni barátairól. A tiszasülyi állami gazdaságból 17 BARATJAT TELEPÍTETT AT VJ MUNKAHELYÉRE, hogy „segítsék céljai megvalósításában". Köztük van Makai Sándor is, akit a tiszasülyi földművesszövetkezetből, ahol ügyvezető volt __ fegyelmi utón távolították el. Vukovits helyettesének, személyzeti előadónak javasolta. Jobblreze a 80 holdas Nagy Károly, volt horthysta huszárőrnagy, akit a járási pártbizottság határozott utasítása ellenére javasolt vezető agronómusnak. Nagy Károly aktiv tiszt volt, a mezőgazdasághoz csak annyit értett, hogy a lónak zabot és szénát kell adni. A múlt évben már leváltották főagronómusi funkciójából hanyag munkája miatt. Most Vukovits „nélkülözhetetlenné tette'1 — így folytathatja romboló munkáját Többszázezer forint értékű műtrágya ázik a határban. Nagy Károly jóvoltából és felbecsülhetetlen az a kár, amit ezzel előidéz a jövőévi terméseredmények csökkentésénél. Koór János személyében új állattenyész'ési agronómust kapott a gazdaság. öt fegyelmi úton azért távolították el a bánhalmai állami gazdaságból, mert tevékenysége miatt nagyszabású borjúelhullás volt. Uj helyén sem tagadta meg magát. Bár több mint egy hónapja itt tartózkodik, semmit sem tett a hibák kijavításáért. Több szálláshelyet megsem látogatott. Vukovitsék nem törődnek a dolgozók képzésével. Azért siránkoznak, hogy a dolgozók nem akarnak elmenni iskolákra, tanfolyamokra. A novemberi vizsgálat alkalmával megállapítottuk, hogy felelőtlen káderpolitikát folytatnak Azokat a dolgozókat, akik öthónapos iskolát végeztek, kocsisnak osztották be, vagy eldugták valamelyik brigádba. Nem állították őket képességeiknek megfelelő beosztásba. Természetesen így a dolgozóknak nincs kedvük iskolára menni. Bezzeg Soltész István tiszaszőllősi kulák még mindig ott végzi tevékenységét a gazdaságban, mint brigádvezető. pedig az ő eltávolítására is felhívtuk a gazdaság vezetőjének a figyelmét. NEM GONDOSKODNAK A DOLGOZOK EGESZSEGVEDELMEROL, ELLÁTÁSÁRÓL SEM. Több vagon szén megy veszendőbe a szabad ég alatt, s ugyanakkor a brigádszállásokra nem adnak ki tűzrevalót. „Nincs rá keret" — mondják. Nem törődnek azzal sem, hogy Farkas Ferenc, Boros Károly, Nagy László és Szármái Imre lőápolók az állatok közt olyan ágyon fekszenek, amiben még alomszalma sincs, s azzal a pokróccal takaróznak, amely egész nap a lovakon ázik. Ugyanakkor a vezetőknek kitömött szalmazsák, lepedő, két-három gyapjú és egyéb takaró áll rendelkezésére. Vukovitsot a bürokraták példaképéül lehetne állítani. Naponként egészíves határozatokat gyárt irodájában. Mindenkivel papíron közli mondanivalóját, javaslatát, utasítását. Azzal már egyáltalán nem törődik, hogy a beosztottak végrehajtják-e azokat. A dolgozókkal egyáltalán nem beszél, nem tanul, az üzemi pártszervezettel sem tartja a kapcsolatot. A gazdaságban uralkodó vétkes hanyagságok is abból adódnak, hogy nem veszi egyáltalán figyelembe a párttitkár, Radóczi elvtárs javaslatait. Jelentős és fontos kérdésekben egyáltalán nem kéri ki a véleményét. Radóczi elvtárs javasolta többek között azt, hogy a gazdasági központ felépítéséhez szállított téglát ne az út melletti árok partjára rakják, hanem bentebb. Nem fogadta meg, s többezer tégla megy ezáltal veszendőbe, A hibákért SÚLYOS FELELŐSSÉG TERHELI A RIZSTERMELŐ ÁLLAMI GAZDASAGOK TRÖSZTJÉNEK VEZETŐIT IS. Nem veszik figyelembe pártunk politikáját, sőt a tröszt személyzeti előadója, Schmidt elvtárs kijelentette, hogy „itt nem parancsol semmilyen bizottság, sem szerkesztőség. Itt javaslatokat nem adhatnak. Egyedül a tröszt a felelős mindenért". Schmidt elvtárs a felelős azért, hogy a kulákok és egyéb osz1953 január 14, szerda tályidegen elemek romboló tevékenységet fejtenek ki büntetlenül állami gazdaságainkban, sőt palástolja szabotálásaikat. Döntő felelősség terheli a tröszt igazgatóját Eszter Károly elvtársat. A területén levő állami gazdaságokban olyan helyzet uralkodik, mintha ott vezető nem járt volna sohasem. Ez így if van. Ha kimennek ellenőrizni, az irodában végeznek el minden tevékenységet. A besenyszögi állami gazdaság dolgozói is elmondották, hogy két évvel ezelőtt látták, illetve akkor beszéltek vele. Annakidején „22 dolgozónak 20 darab cigarettával“ akarta a rokonszenvét megnyerni. A laza ellenőrzés következménye az, hogy a besenyszögi állami gazdaságban nem javult, hanem rosszabbodott a munka. S többszázezer forintra tehető az a kár, ami ebből adódik. Eszter és Schmidt elvtárs ilyen laza munkával a fejlődést, a szocialista mezőgazdaság fejlődését akadályozza. Fel kell azonban vetni az illetékes minisztériumok felelősségét is, amiért ilyen állapotok uralkodnak egyes gazdaságokban. Az állami gazdaság vezetői és kommunistái és becsületes dolgozói követelik, hogy vonják felelősségre azokat, akik szabotáló tevékenységükkel hátráltatják a munkákat és a tervteljesítést. Fétíőn vigyúsoh új tagsági könyvemre A felszabadulás után hazánknál eltűntek az urak■ Romba-*1 dőlt országot hagytak ránk. Az országot újból felépítettük és büszkén elmondhatjuk, hogy a dolgozók munkája nyomán olyan hatalmas fejlődés következett be. amire még nem volt példa országunk történetében• Sokan hitetlenkedtek eleinte és ma a tények győzik meg őket. Mindezt a Szovjetuniónak köszönhetjük• Az ő győzelme, tette lehetővé, hogy pártunk vezetésével a szocializmus építésének útját :'’"nik. Ui országot építünk: a dolgozók szép országát, Éz pedig nem könnyű feladat! De boldogan végezzük, mert amit megteremtünk, azt a magunk javára fordíthatjuk. Dicsőséges munkánk szervezője n párt. A párt vezeti népünket a helyes úton, a párt tanítja öntudaira. A vári véd meg a külső és belső ellenségtől egyaránt. Megtiszteltetés a párt tagjának lenni, de ugyanakkor fokozott kötelezettséget és példamutatást jelent ez számomra is- Szeretem pártunkat.^— öröm tölt el. mert nemsokára kézhez kapom új párttagsági könyvemet. Az új tagsági könyvre büszke leszek és féltőn vigyázok rá- A munka frontján tettekkel fogom bebizonyítani; méltó vagyok a párttag megtisztelő címre. MURÁNYI ISTVÁN Jászkisér-Egy hét alatt 180 család lépett a termelőszövetkezetekbe Termelőszövetkezeteink eredményes munkára láttán mind több és több egyéni dolgozó paraszt választia a biztos megélhetést jelentő nagyüzemi gazdálkodás útiát. Egyre többen győződnek meg közülük a szövetkezeti út helyességéről, mely egész dolgozó parasztságunknak magasabb életszínvonalat. kultúráltabb életet biztosít. Csak az elmúlt héten 180 kis- és közéoparaszt család 944 holddal lépett a már meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy alakított többedmagával új termelőcsoportot. Különösen nagyütemű a feilődés a iászberénvi iárásban. Alatívánon 154 holdon 27 dolgozó paraszt úi I. típusú csoportét nVkított Ui Élet néven, özv. Tóth Jánosné 3 holdas kisparasztasszonv, Laikó Gábor 16 holdas közéoparaszt és a többiek mind elindultak a felemelkedés útián. Jánoshidán a Dimitrov tsz. eredményei nyomán tovább szaporodott az úi belépők száma. sőt az utóbbi időben négy úi terme jjícsoport alakult. A Rákóczi és az Ui Élet tszcs, tagjai még a műit hónap végén ráléptek a közös gazdálkodás útjára. Az I. típusú Béke és Kossuth tszcs tagiai pedig az úi esztendőt köszöntötték nagy elhatározásukkal. A Kossuth tszcs-be 18 család összesen 122 hold földiét vitte be. Közülük 6 középparaszt. Lipták Pál 16 holdas dolgozó paraszt 5 tagú családiával együtt választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Id. Papp József 8 holdas, Baráth András 4 holdas dolgozó parasztok is jobbnak látták a termelőcsoportot az egyéni gazdálkodásnál. Nagyszámú családjuk jövőjét is ígv látják biztosítottnak. A Béke tszcs-beli Túróczi Jánosné másodmagával. Serfőző János 17 holdas dolgozó paraszt ötödmagával lépett a csoportba. Most már 21 család egv nagv családba tömörült és megfogadták az alakuló gyűlésen; időt, fáradságot nem kímélve dolgoznak csoportjuk gyarapításán. Kerepesi Ferenc elmondotta: eddig nehezen tudott megélni negvedmagával a 3 hold fö'rtiéből. Most másképp lesz. Jobb munkával többet termelnek mint eddig. Segítik őket ebben az alattvání traktoristák. akik nem hoztak szégyent a génállomásukra. Becsülettel teliesítették vállalt kötelezettségeiket.
