Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-13 / 11. szám
1953 január 13. SZOLNOKIVTEGTET N«PT,AP 3 Jlátűqxüm a tuigip íLíilmmxÁlmíi, a törökmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat telepén Hosszú épületsor öleli körül Tötökmiklóson a Baromfifeldolgozó Vállalat udvarát. Baromfi-, tojásszállítmányok érkeznek ide a megye minden részéből. „Nagy éléskamrá. nak nevezik errefelé’ az üzemet. Többször adtunk már hírt a feldolgozó munkájáról, most elmentünk, hogy meglátogassuk az üzemet. Kísérő vezet bennünket végig az üzemem, s mielőtt belépnénk az első csarnokba, hoszú kék köpenyt öltünk. Csirkék és más szárnyasok pihennek az első terem drótrácsos ketreceiben, A beérkezett baromfit osztályozás után különböző csoportokba rakják. Egy-két napig időz. nek a ketrecben, a levágásig. Ezidő alatt kipihenik a szállítás fáradalmait, s a jó eleségtől még egy kis sárgás zsír is rakodik a bőrük alá. A „pihent állatokat“ újból mérlegelik, majd lábuknál fogva végtelen körbenforgó szállítószalagra akasztják. A feldolgozás teljesen gépesített. A „felfűzött“ szalag Bagi Sándor előtt halad el, aki apró csípőfogójával 50—60 darab baromfinak a torkát vágja át óránként. A levágot baromfit tovább viszi a szalag, s a forrázón halad keresztül. A néhány perccel ezelőtt még rugkapálő csirke már forrázva jön ki az 55—5G fokos vízből. A szalag apró székeken ülő gumiköpenyes asszonyok s lányok előtt halad tovább. A koppasztás következik. A széken ülők sebes kézmozdulatokkal tépik le a szárnyasok tollazatát. Minden kéznek jut munka. Mikor a leforrázott csirkéről a toll nagyja eltűnik, a pucolókhoz kerül a baromfi. Itt már az utolsó tok is eltűnik a csirkék vajsárga bőréről. Kiváló dolgozók versenyeznek itt. Farkas Andrásné pucoló 189 százalékot teljesít. Gáspár Ilona kövérpucoló teljesítménye olykor meghaladja a/190 százalékot is. Április 4-re tett vállalásaik teljesítésén munkálkodnak már. A megkoppasztott baromfi ezután kerül csak csomagolásra. Fehér papírral bélelt ládákba rakják. A feldolgozás nagyrésze fefejezödik a Iá. dázással. így azonban még nem lehetne szállítani a megye, az ország különböző részeibe, s a szomszédos népi demokráciákba. Az udvar közepén egy nagyobb épületben van a modern hűtőberendezés. Bundás kabátban, szőrme sapkában, meleg kesztyűben dolgoznak itt az emberek. Csikorgó hideg fogadja az érkezőket. Mínusz 28— 30 fokot mutat a hőmérő. Ide kerül a ládázott áru. 36,őráig tart a fagyasztás, s ez idő alatt csontkeménnyé válik a sárgaszínű baromfihús. Régebben 48 óráig tartott a mélyhűtés. Az idén újabb hütőházat kap a felfolgozó, s tovább fog csökkenni a fagyasztási idő. A 28—30 fokos hideget azzal is A Magyar Galambsport Szolnoki Egyesülete január 10— 11-én, szombaton és vasárnap a városi tanácsháza nagytermében galambkiállítást rendezett. A kiállításon résztvettek a Magyar Galambsport Egyesület keleti kerületéhez tartozó Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, TSrökmiklós, Ujszász, Gyula, Gyoma, Cegléd, Nagykörös és Kecskemét legjobb galambtenyésztői. A közel 780 galamb között gondos, szakszerű munkával kitenyésztett postáéi diszgalambok voltak. Különösen kiemelkedtek a kecskeméti, szolnoki, gyomai és gyulai tenyésztők úgynevezett körősi-keringö (purcli) galambjai és az országos viszonylatban is kiváló szolnoki postagalambok. Ennek a fajtának a fokozzák, hogy a fagyasztó-kamrákban ventillátorokkal igen erős légáramlást idéznek elő. Az áramlás következtében egyenletesen fagy meg minden áru. A fagyasztás alatt különleges késalakú hőmérőt szúrnak a húsba, hogy megállapítsák a belsőrész, a „mag“ hőfokát, A fagyasztó és a tárolótermek hőmérsékletét a gépteremből szabályozzák. Ez a hütőház lelke, itt vannak a hatalmas kompresszorok, amelyek a hűtést végző ammóniák - oldat gyors körforgását végzik. A törökmiklósi baromfifeldolgozó mind korszerűbbé válik. Ezt szükségessé teszi a dolgozók fokozódó igénye is. A dolgozók munkáját gépek segítik s ezután még több gép váltja fel a kézi munkát. A feldolgozó több tonna frist húst tárol. „Jégszekrényben.“ Biztosítja megyénk dolgozóinak húsellátását. Innen kerülnek a szolnoki ipari mun. kások és alkalmazottak asztalára is az ízes tápláló falatok. legjobb tenyésztői meghívást kaptak a nemzetközi versenyre. Pénteken délután szakbizottság értékelte a kiállításon résztvett galambokat és az első, második és harmadik osztályt1 tenyésztőket díjazásban részesítette. Az elsőosztályú tenyésztők emléktárgyakat, a második és harmadik osztályú tenyésztők pedig oklevelet kaptak. i Szolnok város dolgozói nagy érdeklődést tanúsítottak a kiállítás, a galambsport iránt. A két nap alatt több mint ezer felnőtt és fiatal látogatta meg a kiállítást, amely a galambsport egyre növekvő fejlődéséről és népszerűségéről tett tanúságot. Nagy sikere volt a szolnoki galamb-kiállításnak A Folyam-mérnökség dolgozói elhárítják az árvízveszélyt | A NYÁRI | szárazságot szokatlanul esős ősz váltotta fel. Bő csapadék hullott az ország minden részén az enyhe ködös decemberi napókban is. A sokévi átlag 450 milliméteres csapadék helyett 772 milliméter hullott az elmúlt évben s ennek a hatalmas víztömegnek a javarésze az évi tenyészidő után a késő őszi hónapokban zúdult a földre. A szeszélyes, kanyargós Tisza nem tudja eiég gyorsan ievezetni a felgyülemlett csapadékvizet. Óriási árhullámot nyomott fel a Zagyvába is és a nyáron jelentéktelennek látszó kis folyócska egyik napról a másikra métereket áradt. Ujszász, Zagyvarékas és a környék lakói gyanakodva nézték a szűk mederben vágtató, egyre nö. vekvő víztömeget. Emlékeznek még mindannyian az 1930-as évekre s nem alaptalan a félelmük. Akkoriban nem sokat törődtek a kis falvak népeivel. Az utolsó órákban éjjel hajtották ki menteni a napi munkában agyongyötört embereket, asszonyokat, gyerekeket. IA MEGELŐZŐ árvízvédelemmel azonban nem sokat törődtek. Salgótarján környékéről indul útnak a kis folyócska. A környékbeli hegyekből a háborús években és a megelőző évek rablógazdálkodásai során kiirtották a fákat. Az irtványok helyén most vízmosások vannak. Semmi nincs ami felfogná a rohanó, pusztító víz erejét. A fo]vók völgyébe hordott termőföld az alsó, középső folyás táján lerakóóik. feltartóztatja a víz útját. Horthyék több évtizedes rablógazdálkodásának nyomait viselik magukon még mindig alföldi folyóink s esős őszökön, olvadásos tavaszokon, megfeszített munkával kell harcolni az árvíz ellen, hogy megvédjük Alföldünk drága termőföldjét a pusztító ár ellen. Folyóink s köztük különösen a Zagyva, fúlemelkcdtek medrükön s elborították a két gát közötti úgynevezett mentetten területeket. A kulákok a nép mindenrangú ellenségével összefogva igyekeznek pá. nikot, rémületet kelteni — isten, verésnek méltatni a gátak közé szorult vizet. | ÁLLAMUNK | azonban vigyáz a dolgozó nép vagyonára. Ma már rincs ok félelemre. Tervszerűen folynak a munkálatok a katasztrófáiig méretű árvízveszély leküzdésésére. A Folyamszabályozási és Árvízvédelmi Hivatal hét mérnökének és 21 technikusának irányításával jól megszervezett kemény küzdelem folyik a gátakon. Ä harmincas évek végén a legnagyobb áradás idején 8,94 méteres volt az áradás, s annak idején sok embert kikergetet hajlékából a gondatlanság. Az idén jól megalapozott számítások szerint 8 méteres átlagos szintet várhatunk. Ezzel szemben a védőgátak magassága 120— 150 centiméterrel magasabb az eddig észlelt legnagyobb vízszinteknél. A Tisza és a Berettyó mentőn elsőrangú védőgátak vannak, s a többi kisebb folyók mellett is jól rendbentartott gátak szolgálják az ár elvezetését. A gátak memtén állandó őrség van, akik átszivárgás esetén azonnal intézkednek a szivárgó részek eltömésére. | GYORS ÜTEMBEN | folyik a lapályokon összegyülemlett belvizek eltávolítása is. Nagyteljesítményű stabil- és mozgó szivattyútelepek működnek a legvizesebb részeken s másodpercenként 50 köbméter vizet emelnek ki. így naponta háromnégyezer holdat tudnak felmenteni a víznyomás alól. Besenyszög határában és a megye leglapályosabb helyein gyorsiramban készülnek a rekesztőgátak. A belvizek leküzdésénél igen fontos a környékbeli lakosság segítsége, a belvízrendező hivatal és az állami gazdaságok dolgozóinak jó együttműködése. Különösen súlyos gondatlanság terheli a besenyszögi állami gazdaság vezetőit, akik a rizsföldek rekesztögátjait elvágták s ezzel a búzatermésre engedték rá a vizet. Tervszerű munkával a megye mind nagyobb területéről hárítjuk el a víz pusztító erejét. A folyammérnökség dolgozói, a veszélyeztetett községek lakói mindent megtesznek jövőévi kenyerünk biztosításáért, Tászladányon is törődjenek a női trakfőzó sok tőbőzzáiáoal A jászkiséri gépállomás dolgozói a téli gépjavításokat M végzik. . Készülünk a tavaszi munkára. Rákosi ©Ívtárs parlamenti beszédében rámutatott arra. hogy a gépállomásokra ebben az év bein még nagyobb feladat vár, több segítséget kell nyujtaniok a ter me 1 ő sző ve tkezetek nek. Gépállom ásaimkhera 18 termelőcsoport tartozik, s mi valóra akarjuk váltani Rákosi elvtárs útmutatását. Nyilvánvaló, a jó munka végzéséhez szakképzett traktorosokra van szükség. A minisztertanács határozata szerint valamennyi traktorost a termelőszövetkezetek tagjai közül kell biztosítani. Az új traktorosok szakmai kiképzéséről a tél folyamán iskolákon történik gondoskodás. Megyénkben^ Kisújszálláson nyílt meg a női traktorosképző iskola. Gépállomásunk vezetősége felhívta a termelőszövetkezetek vezetőit, küldjenek elvtársnőket az iskolára, — Kértük Cseh Mihály elvtársat, a jászladányi párttitkárt, hogy szervező munkánkat segítse. Bizony nem kaptunk Cseh' elvtárstól segítséget és ezért nem csoda, hogy a csoportok vezetősége különböző kibúvókkal nem foglalkozik a nők traktorra ültetésével. Ez pedig nem más, mint a női munkaerő lebecsülése. ROMÁN JÓZSEF o Jászkisér, Gépállomás. A szirájkmozgalpm fokozódása az Egyesült Államokban M o s z Te v a. A ;,Pravda“ január 10-i számában közli newyorki tudósítójának, I. Eilippovnak „A szrájk. mozgalom fokozódása az Egyesült Államokban“ című cikkét. A múlt év utolsó napjaiban — írja I. Filipov — az Amerikai Egyesült Államok munkaügyi minisztériuma nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok 1952. évi sztrájkmozgalmának adatait. A munkaügyi minisztérium szerint 1952-ben az Egyesült Allamokban4950 sztrájk volt és ezekben csaknem 3.5 millió munkás és alkalmazót vett részt. A sztrájkok következtében 55 milliónál több munkanap veszett el. Az év folyamán 34 olyan sztrájk volt, amelynek mindegyikében legalább 10.000 munkás vett részt. Tiltakozunk a Rosenberg-házaspár ellen tervezett gyilkosság miatt A Szabad Nép január 8-i számában dr. Kovács István ;,Az amerikai imperializmus új gyilkosságra készül“ című cikkének hatása alatt helyi csoportunk elhatározta, tiltakozást küld az USA elnökének. Ennek alapján az alábbi levelet küldtük Washingtonba, hogy kifejezzük felháborodásunkat a Roso.berg-házaspár elítélése ügyében. Elnök Ur! A Magyar Jogász Szövetség jászberényi csoportja a legélesebben tiltakozik a Rosenberg házaspár ellen tervezett gyilkosság miatt. Perüknek újrafelvételét és kegyelmet követelünk résziikre MAGYAR JOGASZ SZÖVETSÉG jászberényi csoportja.“ KORPÁS LÁSZLÓ, a szövetség szervező titkára. Jól jövedelmező üzemágak Alig néhány nap választ el bennünket a termelőszövetkezetek 1953-as évi tervének végleges elkészítésétől, éppen ezért helyes, ha néhány megszívlelendő tanáccsal, útbaigazítással nyúltunk segítséget ehhez a felelősségteljes munkához. A szovjet kolhozok évtizedes tapasztalatai megmutatták, hogy a termelőszövetkezetek jelemelkedésének döntő feltétele a növénytermelés és állattenyésztés korszerűsítése és a nagyfokú gépesítés mellett az új, jól jövedelmező üzemágak létesítése. Ilyenek: | A MÉHÉSZÉT | nem igényel sok munkaerőt, egy ember 60 családot igen könnyen tud kezelni és egy család méh olyan tiszta jövedelmet biztosít, mint egy kát. hold szántóföld. Emellett a méhek rendkívül nagy segítséget nyújtanak a lucerna, napraforgó stb. beporzásűnúl. | RIZSFOLDI HALASZAT. \ A rizstermelés már egymagában igen jövedelmező. A belefektetett munka bőségesen visszatérül a magas terméshozamból eredő jövedelem révén. A rizs nemcsak hazai szükségletre fordítható, hanem igen fontos exportcikk. Sok értékes ipari terméket és nyersanyagot tudunk beszerezni ennek révén. Hasznosíthatjuk az eddig művelés alá nem fogott területeket és a legrosszabb földeket megjavítjuk vele. Még jobban tudjuk fokozni a rizstelepek jövedelmét ha azokon haltenyésztést is bevezetünk. A lialtenyésztés maga semmi kedvezőtlen befolyással nincs a rizs fejlődésére. A halak táplálása közönséges sertéstrágyával is megoldható és egy kát. hold rizsföldön 6—700 forint értékű halat várba, tunk. | t'UZ-TELEPITES 1 * kos4r. fonás. Laposabb területekre, amelyek egyébként gyakran vízjárásosak, vagy rizstelepek szegélyezésére ültessünk fűzfavesszőt. Gyorsan fejlődik és a termelőcsoporttagok téli foglalkoztatásához alkalmas nyersanyagot kapunk. A kitermelt fűzfa, vessző kosárfonásra, építkezési padló előállítására, sőt még kerítésként is használható, ugyanilyen jelentősége van a/ gyékény feldolgozásának, amelyből táskákat, szőnyegeket stb. készíthetünk. PREMNYUT .TENYÉSZTÉS. Különösen az idősebb termelőcsoport tagok számára jelent jó foglalkoztatást. Nagyobb befektetést nem igényel. A nyulak gondozása könnyű és sokszorosan visszatérül a befektetett összeg. ízletes húsát konzervgyáraink feldolgozzák. A Prémet pedig prémkikészítő iparunk vásárolja fel, de házilag is feldolgozható. GOMBATENYESZTES~ Ha. sonlóan kevés befektetést igénylő üzemág, különösen ott, ahol sok alkalmas pince áll rendelkezésre. Főleg azoknak a termelőszövetkezeteknek a számára jelent nagy előnyt melyek városokhoz fekszenek közel és lehetővé válik a gomba gyors értékesítése. | CSICSOKATELEPEK | lítesIj tése. A csicsóka igen értékes, tápanyagokban gazdag és silózásra is alkalmas takarmányféleség. EgyáL talán nem igényes növény és a sertésállomány részére szinte nélküllözhetetlen. Főleg sertéstelepek körül létesítsük, így a helyszínen hasznosítható. KERTESZET. Bátran mondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink egyik legjövedelmezőbb üzemága. Hogy ez mennyire így van, arról a mezőtúri Bercsényi, a karcagi Tán. csics és Béke, a túrkevei Harcos, rákóczifavi Béke és még számtalan termelőszövetkezet példája tanús, kodhat. Különösen eredményes és jó befektetést jelent nagyobb városok közelében kertészet létesítése, atiol a helyszínen is piacra hozhatják; de megfelelő termelési és szállítási szerződések kötésével nagy mennyiségben szállíthatnak akár Budapestre, vagy más távolabb eső városba is. A kertészet létesítésénél legfontosabb a melegházak készítése. Emellett a melegágyakat ne csak palánták készítésére használjuk, hanem korai konyhakerti vetemények termelésére is. Káposztát; kelkáposztát, kalarábét; salátát^ uborkát és zöldségféléket különösen koratavasszal igen sokan keresik, Berekfürdő és a cserkeszöllői hőforrás közelében lévő termelőszövetkezetek még e tél folyamán haszno. ] sítsák kertészetükben a hőforrás |adta lehetőségeket. Nem ügyelnek a tisztaságra a szolnoki Koltói Anna-úti iskolában Szolnokon a Koltói úti általános iskola kétemeletes épületében 600 gyermek tanul. Az épület előtt elhaladva önkénytelen arra gondol az ember, milyen szép épület. Ide örömmel jönnek tanulni még azok az apróságok is, akik most ismerkednek először az egyszereggyel és az ABC-vel. Mivel kintről sok szépet ígért az iskola, elhatároztuk, hogy közelebbről is megnézzük. A kapuban már csalódás ért bennünket. A lépcsőházban kétméter magaságban sötétkék csempével körülrakott falat találtunk, melynek az alja megszáradt sártól, portól volt világos. A lépcsőket és a folyosó fekete-fehér kockás kövét vastagon borítja a többhónapos sár. A földszinti folyosón, a kapuval szemben egy fekete tábla áll a falhoz támasztva, „A lábakat letörölni" — felirattal. Lábtörlőt azonban elfelejtették a felirathoz mellékelni. A folyosón továbbmenve mindenhol piszok, szemét fogadott bennünket. A megszáradt sáron kívül apró papírcsomó és napraforgómag héja tarkította az amúgy is nagyon piszkos folyosót. A z első emelet sem nyújtott biztatóbb képet. Almacsutka, elszórt széndarabok árulkodtak a „rendről'* a hosszú folyosón. Az ablakok pókhálósak és homályosak a rájuk rakodott portól. A mellékhelyiségek, amire gonddal kellene ügyelni, a legkoszosabbak. Gondoljunk csak arra, naponta 600 gyermek használja, de amint a kép mutatja, hosszú idő óta nem gondoltak arra sem, hogy legalább kisöpörjék. Ezután megtekintettünk egy-két tantermet. Sok kívánni való van még a tantermek tisztántartásánál is. Az iskola igazgatója, Horváth Gyula egyáltalán nem törődik azzal, hogy rend és tisztaság legyen, pedig két hivatalsegéd van erre a célra beállítva. H ogyan nevelik itt a gyermekeket rendre és tisztaságra, ha az iskola úgy néz ki, mint egy szemétdomb? Vájjon az elmúlt rendszerben elmerte volna-e hanyagolni az igazgató az iskolát? Vagy úgv gondolja, hogy „most mindent lehet?*’ A gyermekeket gonddal nevelő anyák nem szívesen engedik kicsinyeiket ilyen egészségtelen iskolába. A városi tanács oktatási osztályának már rég fel kellett volna számolni ezt a lehetetlen állapotot. Ha az ellenőrzés jó lenne, bizonyosan az osztályvezető is tudomást szerzett volna erről a tarthatatlan állapotról. Reméljük, hogy az oktatási osztály most már megteszi a kellő intézkedéseket gondoskodik arról, hogy a kisgyermekek tiszta iskolában tanulhassanak, hogy Horváth Gyula is megismerje az igazgatás elemi követelményeit. 1 v
