Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-13 / 11. szám

r .............................M.H.mi.uMMmmM.. I Art akarjuk, hogy minden békeszerető ember résztvegyen a mai békenagygyűlésen A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 11. szám Ára: 50 fillér 1953 január 13, kedd Ma délután 5 érakor békenagygyűlés a megyei tanács nagytermében Ma délután 5 érakor a megyei ta­nács nagytermében békenagygyűlés lesz. Jőzsa Ferencnő ceglédi taní­tónő, békevilágkongresszusi küldött számol be a népek bécsi békekon­­gresszusárőL A nagygyűlésen résztvesznek a környékbeli községek, Szandaszöllő, Czajol, Kákőczifalva, Zagyvarékas és TJjszász legjobb békeharcosai. Szolnok város kerületei is felkészül­tek, hogy minél több békeszerető dolgozó fültanúja legyen a népek békekongresszusáről szőlő beszá­molónak.. A megyei békebizottság szeretet­tel hív és vár minden békeszerető embert a nagygyűlésre. „Rákosi Csillaga“ néven egyesült a karcagi Rákóczi és Kossuth tsz A karcagi Rákóczi és a Kossuth termelőszövetkezetek megerősödé­süknek újabb állomásához érkeztek. Egyesült a két tsz. Karcag dolgozó parasztjainak nevét már eddig is beírták szocializmust építő hazánk történetébe. Túrkevén és itt bontakozik ki elsőnek hazánkban a nagy­üzemi gazdálkodás nagyszerű jelene. Voltak mindkét tsz-ben, akik még aem ismerték fel az egyesülés előnyeit. Egy páran még idegenkedtek tőle. A párttagok, népnevelők elmondották nekik, milyen fontos az egyesítés. Még gazdagabb lesz termelőcsoportjuk. A közös vagyon meghaladja a 4 millió forintot. A gépeket, az igaerőt jobban ki tudják használni. A két termelőszö­vetkezet földjei egymással határosak. A termények szállítása, a gépek teljesítőképességének kihasználása jobb lesz. Az az egy-két elvtárs is, aki eddig idegenkedett, most már he­lyeslőén fogadta az egyesülést. A két szövetkezet tagjai Rákosi Csil­laga névon megalakították országunk egyik legnagyobb mezőgazda­­sági üzemét. A közgyűlésről táviratban köszöntötték Rákosi elvtársat. Drága Rákosi elvtárs! Ml a karcagi Rákóczi és Kossuth termelőszövetkezet tagjai belát­tuk, hogy a földterületünknél még nagyobb földterülettel rendelkező termelőszövetkezetben sokkal Jobban tudunk gazdálkodni, ezért elhatá­roztuk a két termelőszövetkezet egyesítését. Az új termelőszövetkezet­nek a „Rákosi Csillaga« nevet adtuk. ígérjük Rákosi elvtársnak: úgy fogunk dolgozni, hogy jó mun­kánkon keresztül kiérdemeljük ezt a nevet, a párt és Rákosi elvtárs bizalmát.“ A tagság ígéretéhez hívem máris harcba indult a szebb élet meg­teremtéséért. Erdősávokat ültetnek, a termények szállításának meg­könnyítése végett a eserháti vasútállomástól iparvágányt vezetnek földjeiken keresztül. Építkezéseiket központosítják. Cserhát mellett majort létesítenek hatalmas gazdasági épületekkel. Bevezették a vil­lanyt és a nyáron már villannyal csépelnek. A tanyaközpontban ár. tézi kűtakat fúrnak. Mindezt már könnyen meg tudják valósítani. Az egyesítés után erősebbek, még gazdagabbak lettek. Harminc család lépett már be a rákócxifalvi Béke tsxcs-be öt évvel ezelőtt tartotta a Magyar Kommunista Párt harmadik konferen­ciáját. Ezen a konferencián Rákosi elv­társ eredményeinket részletezve, meg­állapította: „A demokrácia győzelmé­vel pártunk jelentősége megnőtt. Ml vagyunk az ország legnagyobb munkás- és parasztpártja. A dolgozó kisembe­rek, a haladó értelmiség, a magyar nép milliós tömegei belénk helyezték bi­zalmukat. Tőlünk várják még fokozot­tabban, mint eddig, a vezetést, az út­mutatást, a példaadást''. A rákóczifalvai községi pártvezető­ség szemelőtt tartotta Rákosi elvtárs e meghatározását, érezte az útmutatással kapcsolatban megnövekedett felelőssé­get. A pártszervezet különös figyelmet fordított a tömegek megnyerésére, foko­zott harcot folyatott a nagyüzemi gazdálkodás megvalósításáért, az egyéni­leg dolgozó parasztok helyes útra téré­séért a községben. E harc szép eredményeként jött létre 1949 telén a Béke termelő­­csoport, mely a III. típus szerint kez­dett gazdálkodni. Ekkor a 170 holdon még csak 18 család harcolt a boldogabb, gazdagabb, új életért. Gazdasági felszerelésük na­gyon hiányos volt. Csak bét lóval és három rossz ekével rendelkeztek. A ter­melőcsoport azonban mindig előre és felfelé haladt, gazdagodott, gyarapodott. A párt állandóan segítette, támogatta, irányt mutatott a csoportnak. Ennek eredményeként 1951-ben a ter­melőcsoport földterülete mintegy hat­száz holdra, a tagok létszáma pedig több mint háromszoiosára emelkedett. Ekkor már 11 lovuk, 3 csikójuk, 11 tehenük volt, a sertésállomány pedig felülmúlta a 180 darabot. A termelő- I csoport oszthatatlan vagyona 580.000 forintra növekedett. Az elmúlt évi zárszámadás is meg­mutatta, hogy a termelőcsoport nem állt meg a fejlődés útján, ma már 27 ló, 5 csikó, 81 szarvasmarha, 80 anya­koca, 133 süldő, 115 szopósmalac, 3 tenyészkan és 92 hízó képezi a csoport jószágállományát. Az oszthatatlan va­gyon 1,400.000 forintra emelkedett. A Béke termelőcsoport a párt taná­csára bátran alkalmazta az új szovjet ágra- és zootechnikai módszereket Az agrotechnikai módszerek alkalmazásá­nak köszönhető például az, hogy az aszályos év ellenére is búzából kilenc és fél mázsás, cukorrépából pedig mintegy 140 mázsás termést értek el holdanként A csoport jól dolgozó tagjai jelentős jövedelemhez jutottak. Az egy munkaegységre kiosztott jöve­delem 28 forint 57 fillér lett. Kovács János, aki 384 munkaegységet teljesí­tett, 10.500 forint jövcdelmre tett szert. Ez, ha figyelembe vesszük a munkában eltöltött napokat, 1312 forintos havi jövedelemnek felel meg. S ez a jöve­delem nem tartalmazza a 800 négy­szögöl háztáji gazdaság jövedelmét. 'Ipacs József részesedése a jövedelem­ből meghaladta a 14.000 forintot. A hetvenedik évéhez közel járó id. He­rényi József 9500 forint jövedelemhez jutott. Hovodzák Rozália fiatal leány 6500, Szabados Ernő DISZ-tag pedig 7750 forint részesedésre tett szert. A községi pártvezetőség nem rejtette Ívéka alá az eredményeket, hanem tu­datta a termelőcsoporton kívülálló egyénileg dolgozó parasztokkal. A cso­port különböző gyűléseire — a párt­szervezet javaslatára — egyre több egyénileg dolgozó parasztot hívtak meg. A népnevelők pedig nem elvontan, egyszerű és semmitmondó számadatok­kal agitálnak, hanem saját életükön keresztül mutatják meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni, kispar­­cellás gazdálkodás fölött. Ennek köszönhető, hogy a zárszám­adás óta a Béke termelőcsoportba mintegy harminc család lépett be. Az új belépők között van Gyalai Gábor 7 holdas, Kovács József 7 holdas, vala­mint Barsi Ferenc 14 holdas közép­paraszt is. Ezek a dolgozó parasztok, látva a Béke tszcs eredményeit, a nagyüzemi gazdálkodás útját választották. A Béke termelőcsoport eredményei­nek ismertetése, a kívülállók megnye­rése mellett komoly figyelmet fordított a pártszervezet a már működő I. típusú csoportokra is. A nevelő munka ered­ményeként a „Rákóczi Ferenc" I. tí­pusú termelőcsoport áttért a fejlettebb, III. típusra. Az eddigi eredmények biztatóak. Még komolyabb eredmények születhet­tek volna azonban, ha a csoporttagok — kivétel nélkül — lelkes meggyőző munkát végeznének. A pártszervezet most azon dolgozik, hogy megszilár­dítsa a népnevelőhálózatot, konkrét ér­vekkel lássa el a népnevelőket. így to­­vább erősödnek a már meglévő cso­portok, s számos, jelenleg még egyé­nileg dolgozó paraszt kap segítséget ahhoz, hogy megtegye az első lépést a' nagyüzemi gazdálkodás útján. Id.'Szakali József párttitkár Rákóczii alva A dolgozók javaslatai segítik a felemelt terv teljesítését a Járműjavítóban Kovács Ferenc tudósító, Karcag. A Papírgyár elhanyagolt iparvágánya akadályozza a tervteljesítést Mi, a szolnoki Papírgyár dolgozói munkaversennyel küzdöttünk az 1952-es év sikeres megvalósításáért. Az új tervévbem jobb eredményt akarunk elérni, s ehhez az szüksé­ges, hogy a hibákat minél előbb mégszüntessük. Régi betegséget kellene a MAV- nak orvosolni. A gyárhoz vezető vasúti pálya már hosszú idők óta felig használhatatlan állapotban áll. Az iparvágányhálőzat a gyáron belül oly szűk keresztmetszet,­­hogy a jelenlegi termelés mel­lett a vasúti kocsik be és ki­rakása minden emberi erőt meghaladó munkát igényel. A szolnoki MÁV vasútintézöségét már számtalanszor kértük, hogy ja­vítsák ki az iparvágányokat. A rossz pálya túlzottan sok munka­erőt vesz igénybe s így a vagono­kat nem tudjuk időben továbbítani. Minden erőfeszítésünk elleniére a béralapot túlléptük emiatt. A kocsiálláspénz és a szükséges kirakodó brigádok illetménye jelentős összeget emészt fel. Iparvágányunk egyes részein zavar, (-.latrai tud közlekedni a mozdony. Simán gördülnek a kerekek, do amint a váltón keresztülhalad és A Járműjavító II. DISZ alap­ra ervezetében az oktatásról elmara­doznak a fiatalok. Ennek az az < ka, hegy munkahelyük és beosztá­suk’változott, viszont az ifi szerve­zetekben nem történtek átcsoporto­sítások. Ideje, hogy az üzemi DISZ vezetőség ezen változtasson. Akadá­lyozza meg, hogy a fiatalok elmara­befordul a Papírgyár görbéjébe«, egyszeriben megváltozik a helyzet. A sima gördülé'St éktelen csikorgás, nyöszörgés váltja fel. Fékezésre nincs szükség, mert az öreg pálya­test végzi el mindezt. Ilyenkor aztán minden erőt megmozgatunk. A lovakon kívül emberi munkaerőt is igénybe kell vennünk. Gyárunk­ban néha 10—15 vagon is érkezik, A ki- vagy berakodást gyorsan kellene elvégezni. A munkát azonban meggátolja az elha­nyagolt vasúti pálya. A felsorolt hibák kétségtelenül azt mutatják, hogy a szolnoki MÁV nem törődik iparvágányunkkal. Ezúton kérjük, hogy az elha­nyagolt pályatestet minél előbb javítsák ki. A pályatest jó munkája nagyban emeli a Pa­pírgyár szállító és kazánházi dolgozóinak teljesítményét. A szolnoki MAV-től gyors és ala­pos intézkedést várunk. Reméljük, hogy kérésünket meghallgatják és gyors intézkedéssel segítik első ne­gyedéves tervünk maradéknélküli megvalósítását, Szolnoki Papírgyár szállító és kazánházi dolgozói, dozzanak, kiessenek az oktatásból. A pártszervezet is adjon hatható­sabb segítséget a fiatalok nevelésé­hez. Ellenőrizze, hogyan tanulnak politikailag. Csak ezzel biztosíthat­ják, hogy a fiatalok a termelésben továbbra is egyre jobban megállják helyüket. ALMASI ISTVÁN Szolnok. I A FELEMELT TERV | nagy fel­adatok elé állítja a Járműjavító dolgo­zóit. A 20 százalékkal növelt terv meg­valósításának érdekében a dolgozók ja­vaslatokat tesznek egy-egy üzemrész­ben a szűk keresztmetszetek felszámo­lására. Eddig 30 javaslatot adtak be, amiből 19-et már elfogadtak. A dolgozók javaslatainak elbírálása először az osztályon történik. Bizottság alakult a javaslatok elbírálására. Tag­jai : az osztályvezető, művezető, reszort­felelős, egy műhelybizottsági tag és a pártszervezet megbízottja. Az eddig elfogadott javaslatokat már be is ve­zették. * I SZÁNTÓ JÓZSEF | a gépmegmun­káló osztály művezetője, a tűzikovács­­műhely északi oldalán egy ajtó beállí­tását javasolta, így a gyorsabb arfyag­­mozgatással 200 norma órát és 700 fo­rint évi megtakarítást érhetünk el. A A múltévá tervét korán befejezte a gyár. Kilencmillió tégla elkészí­tése volt a terve. Nyersgyártás te­rén 1,566.800-zal teljesítették túl. Égetés terén pedig több mint egy­millióval teljesítették túl feladatu­kat. Jelenleg egy kemence dolgo­zik, s 24 ezer új tégla hagyja el naponta a kamrákat. A kiváló eredmények mögött nagyszerű SZTAHANOVISTA TELJESÍT­MÉNYEK vannak. Ebbem a gyárban csaknem mindenki sztahanovista. Ezért/ fe­jezte be megyénkben elsőnek az évi tervét. Kozma János jelvényes szta. hanovista az ország második leg­jobb téglakihordója. 188 százalékkal harcolta ki ezt a helyezést. Mint átlagot, most is tartja a 180 száza­lékot. Számos olyan kiváló sztaha­novistának lehetne még megemlí­teni a nevét, mint Kocsis Lajos, Hangodi József, akik 150 százalé­kon felül teljesítik normájukat. A múlt év szeptemberében került i a vállalat élére Hajnal Imre elv­kovácsműhely munkáját sem zavarják az átjárással. Takács Sándor esztergályos a kerék­­abroncs bemérésénél használt mikro­méter kitoldását javasolta. így ponto­sabb, gyorsabb munkát tud végezni és évi 1200 forintos megtakarítást érhet el. IA GÉPI MEGMUNKÁLÓ OSZTÁLY | munkáján is meglátszik, hogy különös gonddal foglalkoznak a dolgozók javas­lataival. A műszaki vezetők segítséget adnak a munkások újításaihoz. 18 javaslat érkezett be eddig és ebből 14 el is lett fogadva már. Kettőt most tárgyalnak. Legkevesebbet foglalkoznak a moz­donyosztályon a javaslatok népszerűsí­tésével. Pedig az egyenletes termelés megvalósítása itt is fő feladat volna. Fel kell tárni a dolgozóknak a terme­lés hibáit. Meg kell velük ismertetni társ. Azelőtt brigád vezető volt a gyárban. Az ö irányítása alatt tel­jesítette túl a gyár TÖBB MINT EGYMILLIÓ TÉGLÁVAL a tervét. Nagyon boldog, ha a mun­káról beszélünk vele, különösen, ami a gyárat érinti. Örömmel újsá­golja, hogy ki mikor lett sztahano. vista, ki érte el a legjobb ered­ményt. Még be sem fejezték az évi ter­vet, Hajnal elvtárs már az új esz­tendőre gondolt. Ebben az évben több téglát kell elkészítenie a gyár­nak, s ehhez alapos felkészültségre van szükség. \ Amellett, hogy a gyár most is termel, sokat törődik a vezetőség az új év előkészitésével. Rendbe kell hozni a gépeket, a kemencéket kell tatarozni stb. Ahogy befejezte a gyár múltévi tervének teljesíté­sét, hozzáláttak a karbantartáshoz, a felújításhoz. Egy brigád végzi ezt a munkát. Minden munkát a vállalaton belüli erőkkel végeznek a tervfeladatot, hogy javaslatokat te­hessenek. Az üzem gazdasági tervosztálya ki­nyomtatta és minden dolgozóhoz eljut­tatta a tervfeladatokat. |A SZAKSZERV EZETNEKI első­rendű feladata: ellenőriznie, hogyan valósítjuk meg ezeket a javaslatokat és hogyan segítik a dolgozókat a mű­szakiak. Ne engedjék meg, hogy a bürokratizmus elhomályosodjon és egy szerű papírronggyá vájjanak a dolgo­zók javaslatai. Az UB bírálja meg azokat, az üzemrészeket, ahol ezt a fontos feladatot elhanyagolják. A tervfeladatok megismerése és en­nek nyomán a dolgozók javaslatainak a megszületése lényegesen megkönnyíti a munkát és ezeknek a megvalósításá­val tudják biztosítani a felemelt terv teljesítését. szolnoki Téglagyár el, A megrongálódott gazdasági vasutak vágányait tatarozzák. A rossz talpfákat kicserélik, a síneket kiegyenesítik. A szorítósineket is kijavítják. Az egyiket ki is ke’l bővíteni, mert az új évben már TÖBB TÉGLÁT KÉR AZ ORSZÁG; az építőipar. A gyár dolgozóiból egy lelkes kollektíva fejlődött; s ebben nagyrésze van Hajnal elv« társnak, Ha őt kérdezzük munkájáról, na­nagvon szűkszavúan válaszolt. De annál inkább szeret beszélni a kiváló dolgozókról. Szekeres Mihályról, a többszörös újítóról, Hangodi József sztahanovistáról és a tervteljesítés, ről. Jól felkészülve várják a tégla­gyáriak a munkával, a verseny iz­galmaival toli indulást. Úgy terve­zik, hogy február végén indítják meg a nyersgyártást, új munkáso­kat vesznek fel. Igv akarják meg­valósítani ötéves tervünk utolsó előtti évének megnövekedett felada­tait. Töhl) segít§cgcí a fiataloknak Télen is 24.000 téglát gyárt naponta a

Next

/
Thumbnails
Contents