Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-11 / 10. szám
*> SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP HENRI MAR TIN H' Henri Martin. Milliók ismerik a bátor francia tengerészifjú nevét... és milliók állítják példaképüknek maguk elé. A fenyegetőzések ellenére rejtett csarnokokban, ezrek előtt mutatják be a róla készült színdarabot: a „Touloni drámát.“ Fogházöre vigyázzba mered, ha Henri elhalad előtte. Párizs és Bordeaux munkáslakásaiban, Normandia parasztházaiban a legszebb helyre teszik fényképét, Toulon, Brest. Marseille tengerészei legent szőnek bátorságáról. Költe•t ír róla Nazim Hikmet: '.azóta kétszeresen szeretjük 'Tanciaországot, ahol az anyák lyen fiakat hoznak a világra, mint ;e.“ „Mindnyájan ismerjük neved“ üzeni hozzá versében Nguyen linh Thi vietnami költő. „Liberez !enri Martin!“ — írják hatalmas fűkkel börtönének falára, „Szaságot a béke tengerészének!“ — eteli a világ haladó ifjúsága, enri Martin nevét először a német fasiszta megszállás [ben'hallják az egyszerű embe- Akkor ismerkedik ő maga a Immunistákkal, a partizánokkal. [42 zord telén a hitleristák megllják Dél-Franeiaországot s beemelődnek Rosiéres község gyáis, A tizenötéves műszerészapja mellé áll: csatlakozik kommunisták szervezte el'i mozgalomhoz. Ejszakán•öplapokat osztogat, szerszám, a partizánok fegyvereit ja- Aztán fegyvert adnak az ő is: a „Marat“ nevű partiosztag harcosa lesz. Szétrombolák a német szállítmányokat felszabadítják Saint-Amant és a szom;zédos falvakat. Béke köszönt Franciaországra .. -. (De Távol-Keleten, Vietnamban tovább folyik a háború a japán fasiszták ellen. Henri Martin szívét keserűség önti el, amely hamarosan gyűlöletté forrósodik s türelmetlenül várja a napot, amikor harcolhat a vietnami nép felszabadításáért. A „Chevreuil“ fedélzetén érkezik a vietnami partokhoz, lit ott lát — felháborodással el, s a gyűlölet szikráját lob. ltja benne lángra. Már vereséget mvédték a japánok, a hajó azonin — amelyet eredetileg a japák ellen| küldtek — ekkor a vietii dzsonkák elsüllyesztésére kap .ncsot. A francia expedíciósok etlenül gyilkolják a vietnami .fiakat, tömegvérengzéseket rendnek. Henri látja, hogy becsap ,k. félrevezették. Elhatározza, har P.olni fog a szennyes vietnami rablóháború ellen. Most érti meg igazán, hogy sohasem lehet szabad az a ép, amely másokat elnyom. Levelet ír haza. Hazája és a vietnami nép iránti szeretetének lumentumai ezek a sorok: liéí; ne kormányozzák a vietíak saját országukat, ha úgy :, hogy képesek erre? Nem tud ik megszerettetni magunkat, ha gyilkoljuk és fosztogatjuk a lakos. ' ságot azon a címen, hogy felszabadítjuk.“ „Harci állásokban ünnepeljük a húsvétot... Franciaországban most reggel 9 óra van, ünnepi Tubába öltöztök, a fiúk piros tojást kapnak, este mindnyájan sétálni mentek. Mi pedig ezalatt őrséget állunk, gépfegyverek mögött, olyan emberek ellen, akik szabadságukért harcolnak.“ Ismét követeli: szereljék le s 3947 decemberében végre hazaszál. lítják Franciaországba, Toulon kikötőjébe, Uj szakasz kezdődik életében. Tevékeny harcba kezd a vietnami háború ellen; a békéért. Röpcédulákat ír ... Hamarosan sokszáz touloni tengerészfiatal olvassa Henri felhívását a kézről-kézre járó röplapokon: „Tengerészek! Szavazzunk a békére! A népnek meg kell tudnia, hogy a tengerészek nem örömtől Tepeső szívvel mennek Vietnamba!“ „Vessünk véget az igazságtalan vietnami háborúnak. Ezt követeli Franciaország és a köztársaság érdeke.“ S a touloni kikötőben megnő a paramesnok gondja. Egyre több Vietnamba vezényelt hadihajó legénysége késlelteti a hajé indulását a távoli rablóháborúba. Ekkor váratlan provokáció történik. A francia kormány 1950 június 13-án — öt héttel szolgálati ideje letelte és négy nappal a tervezett esküvője előtt — letartóztatja Henri Martint. S a touloni haditengerészeti törvényszék ;,a hadsereg deinoralizálására irányuló kísérlet“ vádjával ötévi kényszermunkára ítéli. Hatalmas erővel csap fel egész Franciaországban az ítélet elleni tiltakozó mozgalom. Milliók követelik Henri Martin szabadonbocsátását. A kormány visszalép; megsemmisítik az ítéletet. Brestben újabb bírósági komédia megrendezéséhez lábnak hozzá. rest... A város halottian sívár. Romok és barakok min denfelé. Csak néhány bérházat épí tettek újjá: ezekben a dolgozók számára elérhetetlen magasbérű lakásokat. A tengerparton a hadikikötő mólói, amott a Pontaniuo börtön sötét épülete — üvegcsérepekkel teleszórt kőfal mögött. Innen viszik megbilincselve Henrit a tem gerészeti iskolába, ahol 1951 július 17-én; a rendőrségtől körülvéve megkezdődik a második per. A városban egymást, követik a tiltakozó tüntetések, Franciaország és a világ minden részéből tízezrével érkeznek a dolgozók felháboro. dását kifejező levelek és táviratok. Brest pályaudvarán virágcsokrokkal fogadják Lauis Martint, az egyszerű famunkást, Henri édesapját. Henri Martin a tizenhathőnapos fogságtól megviselve, sápadt arccal, lesoványodva — de büszkén, felemelt fejjel vádlőan áll bírái elé, B1 A bíróság, a kormány parancsára, a hadseregben végzett bomlasztó tevékenységgel vádolja az ifjú hazafit. Hazug vádakat sorolnak fel ellene. Be Henri nyugodtan, maga. biztosan válaszol a kérdésekre. Előbb még őt vádolták, most érces szavaival ő állítja a vádlottak padjára a hazaáruló kormányt. „Egyesek azt mondják, Vietnamban Franciaország érdekeiért folyik a harc. Be mit jelent ez a francia népnek ? Fizeti az adókat és fiait elhurcolják meghalni. Nos, hát úgy érzem, nincs jogom a tétlenségre. Ahogyan a megszállás idején kötelességemnek tartottam, hogy, az igazságot ismertessem; most is megmondom, csak egy megoldás lehetséges, a béke. Ezért terjesztettem röpcédulákat. . Aki igazán szereti a szabadságot, az nem csupán magának kívánja. En azt akartam, hogy a vietnami nép is szabad legyen és szabad legyen Franciaország népe is ..." A bírák tiltakoznak, eltávolítják a teremből a hallgatókat. A kormány elrettentő ítéletet követel, s az eddig kényszermunkában eltöltött időt nem tekintve, ötévi fegyházra ítélik a bátor békeharcost. , , . Ismét a nehéz börtön; sötét cellák, mogorva őrök. Leveleit elkobozzák, az orvosok elhanyagolják gyógykezelését. De ő törhetetlen. Egyik látogatója az L’Avant Gardeban így ír Henri Martinnal börtönben történt találkozásáról: — 1940-ben voltam már ebben a „társalgóban“ — mondja Henri — apámat látogattam meg, akit a fasiszták tartóztattak le. Nem tudom; melyik cellában volt, lehet, hogy ugyanott vagyok én is. Beszéljenek másról! — csattan fel az őr hangja. — Szükséged van könyvre? kérdezem. — Természetesen! Lenin könyvét nem szabad olvasnom, de elvették Eluart verseit is. TTokönvve két. A börtönőr fenyegetően lép felénk. Hirtelen másról kezdek beszélni. — Tudod, Henri, ma esik az eső, de mégis meleg van. Mi csináljuk ezt a meleget. A börtönőr tovasétál, csak Henri szemében bujkál huncut mosoly. Megértette, hogy nem az időről, hanem a száztízezer közlekedési alkalmazott sztrájkjáról beszélek.“ * A béke tengerésze — ahogyan milliók nevezik Honri Mar. tint — bátran, a francia nép nagj fiaihoz méltóan viseli el a legnehe zebb megpróbáltatásokat. De sú lyos betegség kínozza. Ki kell sza haditanunk őt! A nép követelésén a börtönigazgató és a megyefőnöl — miután büntetésének felét mái kitöltötte — hozzájárultak szaba donbocsátásához. Most még a had ügyminiszter hozzájárulása szükség« Törjük szét börtönének rácsait Nyissuk meg előtte a szabad éle útját! té SEBES TIBOR A Szolnokmegyei Néplap rejtvényversenye 5zerfcetsztőségünk kéri a ver|nyben résztvevőket, hogy a ^fejtéseket a rejtvény szel vétkei együtt a négy hét elitével legkésőbb január 17-ig rezeire küldjék be. A helyes megfejtők között szerkesztőségünk sorsolás alapján az alábbi jutalmakat osztja ki: I. díj: Negyedévi előfizetés a Szolnokmegyei Néplapra; II. díj; Kéthőnapi előfizetés a Szolnokmegyei Néplapra; III. díj: Egyhónapi előfizetés a Szolnokmegyei Néplapra. — IV.—X. díj: Könyvjutalmak. A Törökmiklósi Gépgyárban Decemberben sokkal jobban haladtaink a szénarendrakó Most januárban nem tudjuk olyan ütemben folytatni Csodálkozol rajtat A vezetőség nem gondoskodik a Nekünk, a szerelőbrigádnak kéül az anyagot is előre-Egylk szerelő: -pék gyártásával, munkát. Másik szerelő: kséges anyagról, irtani. Egyik szerelő: — Valamit tenni kellene, mert nem lesz elég gép rendbeni a szénát! Másik szerelő: - Egyik szerelő — Másik szerelő: —- Tudod mit kéne előszört ttt- (vízszintes 1., függőleges 12.) 1 2 3 4 5 6 7 3 9 —1 y *«M ■ SB« («Bl sasa 10 ■aaa aaaa aaa« ■ IBI 11 12 HÍR «■dl MM 111« 13 nana aaaa aaaa ■ aaa 14 15 mmmm MBC10 • ■ii ■ ■■■ 16 17 18 aaaa mmam •mmm aaaa 19 20 21 ■ ■■n «■■a ««Ka MM 22 aaaa aaaa aCiBM aaau 23 ■ a«« ■ *0S nmon «00* 24 :::: ■ ao fi ■ aaa 25 aaaa Ml* aaan aaaa 26 27 ■OBI ■ ■■■ ■ ■■■ aaaa 28 29 aaaa aaaa ■ nun aaaa 30 31 32 • mi *«»■ ■ ■na 33 34 aaaa aaaa aaaa aaaa 35 36 37 aaaa ■na« ■ ■Dl ■ Hl a»«» ■ aaa 38 39 40 41 ■ ■■■ aaas ima 42 ■aaa MII ■inait aaaa l-k aaaa j l«M 1 «■■a 1 aaaa j VIZSZNTES: 1. Ä mondás első része. 10. Gabonát kaszál. 11. Névelővel idegem hosszmérték. 12. Rosszízű szalonna 14. Vissza: brekegő állat, (év hiány.) 15. Molnár Ottó. 16. A madárruha. 19. Ellentétes kötőszó. 20. .. . muri. 22. Ellenértéké. 23. Cipőanyag. 24. Kikötő. 25. Veszekedés. 26. Hordómérték. 28. Időmérő, (ékezet felesi.) 30. Keverve: szobormüfaj. 32. így kezdődik a „Sétahajó4* című táncdaJ. (!) 33. Születéstől a halálig tart. 33. Személyes névmás. 36. Szalonnából gütik. 38. Római 6. kétszer. 40. Fűt. 42. Település. FÜGGŐLEGES: 1. Az abo első betűje. 2. Mosdó edény. 3. Menyasszony. 4. Török méltóság. 5. Két pont híjján öt. (!) 6. Azonos magánhangzók. 7. Fagylaltot fogyaszt. 8. Tesz. 0. Származó. 12. A mondás másik része. 13. Szeszes ital. 17..................Moszkváiéi. (Ázsájev) 18. Föld forgató ezerszám. 21. Könyvszerző. 23. Ábra vége. (!) 27. Vágóeszközük. 29. Vallásrövidítés. 31. Helytelen irány. 33. Érzékel. 34. Ez a tejtermék. 37. Motorkerékpár márka. 30. Becézett Ilonka, (ék. felesi.) 41. Leves. 42. Ha neon lenne vessző, fa lenne. (!) üzemi az nősen A Mir,sztertanács es a Tanács», határozatot hozott r\rszágsze*,e ezekben a hetek- munkád j Lf ben folyik, az üzenni kollektív szerződések megkötése. Ebben az évben a kollektív szerződések Ten ^ szerébe nagyszámú újabb vállala r vonnak be. _ A Minisztertanács , és a -~V!OT határozata a Munka fTörvé^köny. vében meghatározott lalfßelveknek megfelelően részletesen szabályozza kollektív szerződésekkel kapcsolatos állami és szakszervezeti feladatokat. A kollektív szerződést a vállalat igazgatója köti az üzemi bizottsággal. A kollektív szerződésnek tartalmaznia kell a vállalat tervében jóváhagyott legfontosabb termelési; termelékenységi, minőségjavítási és ömköltségcsökkentési feladatokat és azok végrehajtásához szükséges műszaki. és munkaszervezési intézkedéseket. A kollektív szerződés meghatározza továbbá az igazgató és az üzemi bizottság kötelezettségeit a szocialista munkaverseny szervezésére, a sztahanov- és újitő mozgalom kiszélesítésére. A kollektiv szerződés tartalmazza a vállalatra irányuló bértételeket és feltételek irányelveit. A kollektív szerződés részletesen kitér a dolgozók szakmai és kulturális színvonalának emelésére, a munkavédelemre, a szociális és kérdésekre, valamint iportmozgalomra. Külöelentösek azok a rendelkezé'amelyek a balesetek és a megbetegedések megelőzésére, a munkabiztonság fokozáséra, az egészségügyi viszonyok javítására, a munkavédelmi beruházásokra vonatkozó kötelezettségeket állapítják meg. A szociális és a munkásellátási kérdések körében a kollektív szerződés részletesen foglalkozik az üzemi étkeztetéssel és az üdültetéssel. A kollektív szerződésnek a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság által közösen elkészített tervezetét mühelyértekezletekem és üzemi gyű. lésen kell megvitatni, A szerződésben figyelembe kell venni a dolgozók észrevételeit és javaslatait. A kollektív szerződést minden munkahelyen ki kell függeszteni. A kollektív szerződés végrehajtásáért a válalat igazgatója és az üzemi bizottság elnöke személyében felelős. Az igazgató és az üzemi bizottság elnöke köteles negyedévenként üzemi gyűlésen beszámolni a kollektív szerződés végreprémium- hajtásáról. A minisztériumok, a tanácsok és a szakszervezetek fontos feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék és biztosítsák a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtását. (MTI). Nemzetközi szemle Párizsban minden változatlan Franciaországban több mint két hétig tartó vajúdás után megalakult az új kormány. Olyan kormány, amelyben nincs sok köszönet. René Mayer, a miniszterelnök a multi-milliomos Rotschildék embere, bányái vannak az északafrikai francia gyarmatokon. Mayer személye megtestesítője annak a politikának, amely valaha Európa élén járó országot a katasztrófába sodorta. René Mayerék programmjáről mindent elmond az új kormány listája. A legfontosabb tárcák birtokosai között megtalálhatjuk a közelmúlt bukott francia kormányainak minisztereit: külügyminiszter a tengerentúli háborús politika kiszolgálásában ismeretessé vált Bidault, Brune a belügyminiszter és Martinaud Déplat az igazságügyminiszter hírhedtté tették nevüket a Kom. munista Párt és a hazafiak elleni hajszában. Mindketten tagjai voltak Pinay kormányának is, akárcsak Preven hadügyminiszter, az „Európai hadsereg“ szellemi atyja és Letourneau a társállamok minisztere, a vietnami szennyes gyarmati háború egyik legfőbb bűnöse. A lista elmondja, hogy Franciaország új kormánya René Mayer vezetésével ott folytatja majd, ahol a dicstelenül kimúlt Pinay abbahagyta. René Mayer még meg sem kapta a nemzetgyűléstől a kormányalakítási megbízást, máris törvényszegéssel kezdte működését. Az alkotmány rendelkezései ellenére, hogy kormányválság idején meg kell hall. gatni minden párt véleményét — egyszerűen elfeledkezett Franciaország legnagyobb pártjáról, a Kommunista Pártről. Ezzel _ mint Duclos elvtárs mondotta figyelmen kívül hagyta ötmillió választó véleménj’ét. Pedig ez a vélemény egyáltalán nem érdektelen az új miniszterelnök számára. Ha netán elsiklott volna felette Mayer úr figyelme, úgy emlékezetébe kell idézni, hogy éppen ezek a milliók és az azóta hozzájuk csatlakozottak szabadították ki az elmúlt évben Duclos és Stil elvtársakat és az 6 tömegmozgalmuk kényszerítette távozásra Pinayt is. Es ami még ennél is fontosabb, e milliók egységmozgalma a Francia Kommunista Párt követeléseinek valóraváltását sürgeti. Az egységfrontban Guy Mollet és szocialista vezető társai minden mesterkedése ellenére inkább részt vesznek a szocialista dolgozók is. A Kommunista Párt követelései elfogadhatók minden becsületes francia számára. A Párt olyan békekormány létrehozását sürgeti, amelyet hatalmas népi mozgalom hív életre. Követeli az atlanti egyezmény és az ezzel kapcsolatos többi háborús paktum felmondását, követeli a vietnami háború befejezését. Franciaország most megalakult amerikai kormányától mi sem áll távolabb, mint ennek a programmnak akárcsak egyes részeiben valő elismerése is. René Mayerék éppen az ellenkező úton járnak. A francia nép ezért, — ahogy Duclos elvtárs rámutatott— „végül is kiadja majd az utasítást ezeknek az uraknak és olyan kormányt teremt magának, amelyben felismeri saját magát.“ Ázsia árulóinak gyülekezete Rangunban ezekben a napokban tartják értekezletüket az imperialisták ázsiai megvesztegetett ügynökei, a munkásmozgalomba befurakodott ázsiai jobboldali szociáldemokrata árulék. Az értekezlet összehívását az tette sürgőssé számukra, hogy az ázsiai — ma még gyarmati sorban lévő — országokban növekszik a nének mozgalma felszabadulásukért, függetlenségük kivívásáért. Ez a probléma lényegében érinti az ázsiai jobboldali szociáldemokrata pártok egész politikáját. Indiában és Burmában a szociáldemokrata vezetők nem használhatják fel ugyanazokat a hazugságokat, mint akármelyik imperialista államban, mert a véres gyarmati rendszer a végsőkig elkeseríti a szösü sorban élő dolgozókat. Az ázsiai szociáldemokrata pártok ha egyáltalán fenn akarnak maradni, kénytelenek, ha szemforgató módon is, legalább mérsékelten átvenni az imperialistaellenes, függetlenséget követelő jelszavakat. Ez egyébként megmutatkozott a ranguni értekezleten is. Az ázsiai szociáldemokrata pártoknak ez a sajátos helyzete e pártok vezetőiben felvetette azt a gondolatot is, hogy elszakadjanak a hírhedt szocialista internacionálétől és külön árulő testületet hozzanak létre. Ez azonban túl kockázatos lett volna imperialista gazdáik számára, ezért népes számú európai küldöttséget irányítottak a ranguni konferenciára. E küldöttségek élén olyan hétprőbás munkásárulők érkeztek Burma fővárosába, mint az angol munkáspárt vezére, Attlee és a Titc-féle fasiszta párt két hóhér vezetőségi tagja, Gyilasz és Beblcr. Az ő feladatuk félreérthetetlenül megmagyarázni ázsiai elvbarátaiknak, milyen politikát kell követniük. Attlee és a titóisták igyekeztek mindenben megfelelni e megbízatásnak. Szorgalmasan szajkózták a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni rágalmakat, becsmérelték a békemozgalmat és nem szalasztottak el egyetlen alkalmat sem, hogy ecseteljék a gyarmati rendszer és a háborús készülődések „előnyeit.“ Attlee a ranguni jobboldali szociáldemokrata értekezleten ráadásul Titő hóhérrendszere hivatott prófétájának bizonyult — készséggel dicsőítette belgrádi árulő kollégái rémtetteit. Az ázsiai árulók gyülekezetének tanácskozásai azonban nem befolyásolják a felszabadulásukért küzdő népek harcát. E népek mindinkább felismerik hivatott vezetőiket, országaik kommunista pártjaiban. A szociáldemokráciának Ázsiában is bealkonyodik. Rangunban az európai árulók segítségével hozhatnak határozatokat, fecseghetnek frázisokat, hamisan csengő szólamaik pusztába kiáltott szavak maradnak. Az ázsiai népek zászlaján két igaz sző ragyog mind fényesebben: szabadság és béke. A német szociáldemokrata párt brémai szervezetének elnöke lemondott Bréma. (ADN). Kleemann; a Német Szociáldemokrata Párt brémai szervezetének elnöke a párttagok nagy tömegeinek nyomására kénytelen volt tisztségéről lemondani. A brémai szociáldemokraták e lépésükkel bebizonyították, hogy visszautasítják a jobboldali szociáldemokrata vezetők kommunistaellenes hisztériáját. (MTI).
