Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-09 / 8. szám
1953 n arra ár 9. SZOLNORMEGYEI NÉPLAP s Áz új évben még több téglát akar adni az országnak a mezőtúri téglagyár Távol a város szélén vékony gyárkémény ereget kurta bodrokat. A füst árnyéka gyorsan halad át a háztetőkön, mintha versenyezni akarna a szaladgáló fellegekkel. Dél múlt néhány perccel, s a mezőtúri téglagyárban az új hangszóró zenéje mellett fogyasztják a berakok, kihordók, kemcncések és a többi dolgozók ebédjüket. Tél van, de a gyárban javában folyik a munka. Eégen itt csak jó időben lehetett munkásokat látni. Most változott tempóban a téglák újabb és újabb tízezreit égetik naponta. A múlt évi tervét 111.7 százalékra teljesítette a nyersgyártás terén a gyár. Égetett téglából pedig 114.2 százalékra. Sokezer nyerstéglát készítettek a nyáron, s most égetik az utolját. Kis alacsony nyíláson kell átbújni, hogy bepillantsunk a bolthajtásos téglaégető kemencébe. A mennyezetről halvány villanyégő világítja meg a nyers, egymásra rakott agvagkockákat. Ha közelebb megyünk a világossághoz, akkor látjuk csak, hogy a fürge, szapora kezek egymásután rakják ki a tetőzött csillék tartalmát. Szabó Mar. git Molnár Balázsnak, Fadgyas Károlyné pedig Takács Sándornak adogatja egymásután a szárításra váró téglákat. Kezük nyomán sorra magasodnak egészen a mennyezetig. Többezret forgatnak meg naponta. Április 4-énck <iszteMére versenyez a brigád, s teljesítményük eléri a 1-10 százalékot, A gyár előkészül a nyári munkákra. Megüresedtek a száritószinek állványai, melyekre a téglákat rakják szikkadni, s most tatarozzák a szint. Nádházi Antal kihordó brigádja is az egyik szárítószinnél foglalatoskodik. Mindnyájan sztahanovisták, s úgy megszokták egymást, hogy szét som lehetne kergetni őket. A kihordásnál sztahanovista szinten dolgoztak, de a tatarozásnál som maradnak el. Nádházi elvtárs a legidősebb, do a keze mozgásáról is meglátjuk, hogy ezermester. sokfelé dolgozott mar, s ügyesen feltalálja magát a polcok javításánál és egyéb tatarozásounál is. Fgy tervezik, hogy nyáron együtt mennek majd a Balatonra nyaralni, s most azt Ígérték, hogy a sztahanrv;s?a k'Ginfeíést még jobb munkával erősítik meg. A gyár udvarán lénten-nyomon foglalatoskodó emberekkel találkozunk. Most javítják meg a nyáron clrongálódott kisvasutat, a síneket, csilléket, motorokat. Nyitrai István elvtárs, a téglagyár vezetője, naponta többször összejárja a gyár hatalmas udvarát. Ilyenkor ezt mérlegeli, latolgatja, hogy hozzá lehetne-e már kezdeni a nyersgvártáshoz. Ezt azonban alaposan meg kell fontolni. — Nem tudjuk, mikor fordul fagyra az időjárás — mondja Nyitrai elvtárs — akkor úgy járnánk, mint néhány héttel ezelőtt. Elrendelték a minisztériumokból, hogy gyártsuk a nyerstéglát és ha jönnek a fagyok, majd jelzik. Már többozer nyerstéglát készítettünk, mikor értesítés nélkül megjött a fagy. Füstölhettünk, gőzölhettünk, — mondja Nyitrai elvtárs — a téglák azonban megfagytak. 350.000 ment tönkre. — Az idén túlhaladta a 100 százalékot a gyár tervteljesítésben. Es most is mindnyájan arra törekszünk, hogy pz úi évben mé-r több téglát adjunk az országnak. A gyár minden dolgozójában meg van az akarat a jó munkára. Akad azonban olyan műszaki vezető, mint Horváth János főmérnök. — Ha csak a nevét említik is, méregbe jönnek a becsületes dolgozók. Papírra nem kívánkozó véleményeket mondanak nevének említésére. Ki ez a Horváth János? A törökmiklósi Mezőgépgyárb >1 küldték el szabotálás miatt. Innen a budapesti Eákosi Mátyás Müvekhez került. Itt sem volt maradása, s így került a téglagyárhoz. Horváth gyakran nagyképü ígéretekkel bolondítja a vezetőséget. Megígér füt, fát és nem csinál semmit. Legutóbb 300 db kisvasúti koesigvűrűt öntetett szürke öntvényből, s ebből ma egy sem használható. A gyár vezetői előre figyelmeztették, hogy az nem lesz jó. 17 kg egy gyűrű súlya, és 1 kg öntvény 18 forintba kerül. Óriási kára származott így a gyárnak. Több esetet lehetne felsorolni Horváth bűnös mulasztásaira, ami azt mutatja, hogy kiérdemelte a leváltást. A mezőtúri Téglagyár vezetői ne tűrjék magtik között az ilyen hitegető kártevőt, hanem kér. jék a minisztériumot, hogy Horvátot mielőbb távolítsák el. Lelkiismeretes műszaki vezető segítségével többet tud termelni a gyár, több új ház épülhet fel az új tervévben. Sokkal több jutott volna, ha a családtagok dolgosnak — ha alkalmaxxuk a szovjet agrotechnikát NEM REGEN volt nálunk a zárszámadás és örömmel mondhatjuk, egy év alatt is szépen gyarapodtunk. Jóformán semmi nélkül indultunk. Mindent kölcsönből kellett fedezni. Az idén már sokkal könnyebb lesz műnk ink, megteremtettük a közös állatállományt: tizenöt tehenet állítottunk be fejesre, 70 süldőt hizlalásra. Szállítási nehézségeink leküzdésére és kisebb talajmunkákhoz pedig hét lovat szereztünk teljes szerszámokkal, kocsival együtt. Ezt mind. ezévi munkánkból. Munkaegységenként 14 forint 47 fillér jutott a szárszámadás alkalmával és a szorgalmas tagok ilyen ke-deti eredménnyel meg is vannak elégedve. Azt sajnáljuk csak, hogy az elmúlt gazdasági évben nem igen alkalmaztuk a szovjet agrotechnikát. Mennyivel több termést tudtunk volna betakarítani mindenből. Sokkal több jutott volna akkor is, ha a családtagok is kijárnak dolgozni. Nem' akarják még sokan megérteni: ahogyan termelünk és dolgozunk, úgy nő a jövedelem. Töbh tíztagúnknak mondta a felesége az év folyamán: ,.Ha elvettél feleségül, akkor tartsál is el". Arra nem gondoltak, hogy — ha mind a ketten közösen dolgoznak — lényegesen több a jövedelmük. Több munkaerővel gondosabban és időben el tudjuk végezni a növényápolást, betakarítást, és akkor a zárszámadás alkalmá”al nem 14 formt 47 fillér, hanem ennél sokkal több jut munkaegységenként a magasabb terméseredmenyek révén. /o E;EK JMRE Tiszáderzs, Szabadság tszcs Fokozott gonddal végezzék gépállomásaink a téli gépjavítást A tavaszi mezőgazdasági munkák sikerének záloga a gépállomási erő.gépek, talajművelő eszközök és szerszámok batáridőre való gondos kijavítása. Mitsem ér az olyan szerszám, eke, vagy traktor, amelyik kiviilről csillog a festéstől, ugyanakkor az első fordulónál szét. szakad, vagy elakad a barázdában. Erre egy-két év tapasztalatai megtanítottak bennünket. Éppen a laza ellenőrzés, a felolősségrevonás elhanyagolása idézte elő a téli gépjavítások felületességét, ami később súlyos károkat okozott. Számos nur kaóra esett ki, gépállások címén. Hozzájárult ehhez a rossz szervezés, a nehézkes munkafolyamatok, amikor a javításokra szánt idő javarészét ellógták és az utolsó napokban, mikor 8z idő sürgetett felibe-harrnadába összecsapták a gépeket. Az sem volt ritka, hogv széjjel sem szedték a traktorokat az esetleges belső hibák megkeresése érdekében, hanem egyszerűen újra festették. Ilyen eset fordult elő 10'51-ben a tteaaueri és a kunmár'o 1 gépállomásokon.. Es találhatnánk toyáhhi példákat is. Mi volt ennek a következménye? Elsősorban elmaradt a tervteljesítés a rossz gépek miatt. Megkárosították azt a termelőszövetkezetet, vagv evyéni dolgozó parasztot, akinek földiét munkálták. A gyen. ge és késedelmes talajművelés, vagy vetés miatt kevesebb lett a termés. A traktorista saját magát is megkárosította. Lényegesen kevesebbet keresett, mirt a többiek, hiszen rossz géppel nem lehet dolgozni. Sok gépállomáson ma sem sokat javult a helyzet. Cibakházán a Vörös Csillag termelőszövetkezet földjén ma is egy traktor szsr‘togrt három helyeit. Pedig két héten keresztül ki s?m tudtak mozdulni az esőzések miatt. Még som javítotok ki a másik két traktort. Most k"7'ienek kapkodni a gépállomáson. Szidnak eget-földet. mert az egyik erőgép hűtőjéhez plkatrész kellene. Arról ne is beszéljünk, hogyan viselik gondját a nép vagyonárak. Két hordó üzemanyag hever az árokparton részben már megdézsmálva, bedugaszolatlanúl. A motorolajat is az eső szaporította. Nem használ ez a differenciálnak, vagy a dugattyúnak. Tudják ezt jól a gépállomás hanyag traktoristái, mégsem javítják ki a hibát. Nagy kár, hogy a vezetőség nem néz a körmükre. Hagyják pusztulni a népi vagyont. Az üzemanyp.gszállítő kocsi is ott áll nem messze az őrizetlenül hagyott üzemanyag hordók mellett. Egy kerekét már elvitte valaki. A gépállomáson panaszkodnak, hogy kevés a szerszámuk, mégis szana-széjjel hagyják. Ilyen körülmények mellett aztán a gépjavítás sem halad. A termelőszövetkezetek és egyéni dolgozók várhatják a gépeket. Éppen ideje, hogy a gépállomás vezetősége haladéktalanul intézkedjen. .Hasonló körülmények uralkodnak a tisZaugi és törökmiklósi gépállomáson, ahol 10-14 százaléknál tartanak a gépjavításban. Törökmiklóson som nagyon takarékoskodnak a nép vagyonával. Január 3-án a gépállomás! raktár körül a Felszabadulás-utca 0. számú ház előtt reggel fél 8-tól negyed 11-ig állt egy vontatójuk, melynek pótkocsiján az egyik kereket javították. Az erőgép ezalatt vígan pöfögött. Senkinek sem jutott eszébe az üzemanyagtakarékosság. Szerszámokról, pótalkatrészekről sem gondoskodtak a gépek kijavításához. Karcagon meg sem kötötték a szerződést a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattal a traktorok generáljavítására. A gépjavító brigádok megszervezése is hiányos. A gépjavítás! tervet pedig mindössze 8 százalékra teljesítették. Persze vannak génállomások, ahol valamivel előbbre állanak, sőt glo. bálisan teljesítették is az előirányzatot. Egyes gépfajtáknál azonban van elmaradás. Ezek a gépek pedig éppen olyan fontosak, mint a többi. Hiába üzemképesek a traktorok, ha a vetőgép rossz. Ilyen az állapot a tiszaroffi, jászárokszállási, tiszaürsi, abádszalóki és még néhány gépállomáson. A fenti hiányosságokért nemcsak a gépállomások vezetőit,, hanem a megyei tarács gépállnmási csoportját is komoly felelősség terheli. Gyenge a politikai munka. Nincs meg a nép vagyona iránti felelősség. A szakmai képzettséggel sem sokat törődnek, A pazarlásért, a takarékosság legelemibb követelményeinek megsértéséért esek elvétve akad egy-egy semmitmondó felelősségrevonás. Nyilvánvaló, hogy a vezetés lazasága, a felelősség ide. oda tologatása a hibák alonja. Ezen kell sürgősen változtatniok. Nem lörfidiH a dolgozók érdekeivel a 22 8 Építőipari Vá!!a!a! A 22/8. Építőipari Vállalatnál dolgozunk. Nem tudjuk, mi áz oka annak, hogy a vállalat vezetősége nem törődik a dolgozók érdekeilel. A fizetést rendszertelenül kapjuk, a családi segélyt, táppénzt, útiköltséget nem fizetik ki. Állandó reklamációk vannak s ezáltal sok munkaóra megy veszendőbe. A vezetőség hanyag munkáját még azzal is tetőzi, hogy népnevelőfelvilágosító munka helyett jogtalanul pénzbírságot és levonást alkalmaz. A vállalat dolgozói jól megállják helyüket a termelésben. Tudatában Vannak, hány muplt kíl a szocializmust építik. Szeretnénk, ha a szerkesztőség a lah hasábjain keresztül felhívná a ve-e'őségünk figyelmét a hibák mielőbbi kijavítására. FETE GYÖRGY 22/8. Éb’tőiürri V. Szolnok Minisztertanácsi határozat Lenin-emlékmíí felállítására A minisztertanács eleget téve szocializmust építő népünk azon óhajánaik, hogy a tmgy Lenin halhatatlan emlékét hazánkban is méltó emlékmű hirdesse, elhatározta, hogy Vlagyimir lljics Leninnek, hazánk fővárosában, Budapesten szobrot emel. — A szobor felavatása időpontjául 1954. I- 21-ét, V. I- Lenin halálának 50. évfordulóját tűzte ki-A minisztertanács az emlékmű-pályázat kiírására és a pályaművek elbírálására kormánybizottságot küldött ki- — A kormánybizottság elnöke Rákosi, Máyás, a bizottság tagjai: Dobi István, Gerő Ernő, Farkas Mihály. 7lévai József. Hidas István. Horváth Márton, Darvas József. Erdei Sándor, Pcnprácz Kálmán, — Bernáth Aurél, Domanovszki Endre és Mikus Sándor. A zártkörű pályázaton a következő szobrászművészek vesznek részt: Beck András. Kamotsay Itván. — Kisfaludi-Strobl Zsi,gmo<nd, Kocsis András. Makrisz Agamemnon, Olcsay-Kis Zoltán. Pátzay Pál és Tar István. (MTI). Szobrot állítanak Budapesten Dózsa Györgynek és Ady Endrének A népművelési minisztérium és a budapesti városi tanács végrehajtó bizottsága pályázatot hirdet múltúnk két nagy alakja: Dózsa György, az 1514-es parasztforradalom vezére és Ady Endre, a nagy forradalmár-költő emlékének méltó megörökítésére. Az Ady-emlékmű 1953 novemberében, a Dózsaemlékmű pedig 1954 májusában kerül felállításra. Mindkét pályázat nyilvános. A pályamunkák beküldésének határideje: az Ady-szobor pályázatánál 1953 március 31, a Dózsa-szobor pályázatánál pedig 1953 június 1. A részletes pályázati feltételeket a népművelési minisztérium és a budapesti városi tanács végrehajtó bizottsága a sajtó útján fogja közölni. (MTI) Április 4. tiszteletére 270 százalékot akar teljesíteni a Bartalos kubikos brigád Mi, a Mezőgazdasági Vízépítő Vállalat dolgozói, bizakodva indulunk harcba 5 éves tervünk 4- évének sikeres megvalósításáért. Kiküszöböljük az elmúlt évben megmutatkozott hibákat és becsületesen, odaadó, jó munkával építjük az országot. A szocializmus építésének mozgató rugója a munkave. senv- Mi ezt a mozgalmat akarjuk minél jobban elmélyíteni. Az elkövetkező időben a felemelt terv megvalósítása érdekében negyedévi tervünket magasan túl akarjuk szárnyalni. mert ezzel az országunkat, a békét erősítjük■ — A Bartalos kubikos brigád április í-ére, a felszabadulás ünnepére versenyre hívja az ország kubikos brigádjait. Váltatják, hogy napi százalékos tervüket 240 százalékról 270 százalékra emelik, s ezt a százalékot tartják. Harcolni fognak az csőtől összefolyt víztömegek ellen, hogy az építés ne álljon meg. Április 4-re az öntőzőterület egyrészére már a Tiszának a vize fog folyni. Biztos tudatában vagyunk annak, ho'in körülöttünk sok az ellenség és ezek igyekeznek munkánkat hátráltatni. Elárasztják a munkaárkokat vízzel■ Üzenjük azoknak a kártevőknek. akik a, múltban is a munkások vérét szívták; hogy előbb-utóbb eléri gaztetteikért a kubikosok ökle, mert éberen vigyázunk kezünk munkájára. A Bartalos brigád megfogadta, hogy a műszakiak irányítása mellett dolgozik. A hétfői politikai oktatásra eljárnak, hogy politikai tudásukat fejlesztve, még jobb. még több munkát tudjanak végezni. . Felhívjuk a kubikos brigádokat, hogy mint a Márkus János brigádja is. zárkózzanak fel mögénk, mert több termeléssel saját magunk és családunk boldog jövőjét építjük, GODA IMRE kubikos, Kő telek. A belvizek miatt a magasabb fekvésű földeken folyik a vetés Folyik megyénkben a még hátralévő vetési terv teljesítésié. Különösen a kunmártoni járásban lendült előre a munka, ahol van mit pótolni. Csak egy nap alatt majdnem 300 holdat vetettek el a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozók a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Túrkevén 400 holddal növelték a bevetett terü’etet. Különösen kiemelkedik jó munkájával a jászberényi járás dolgozó parasztsága, ahol bár október 2<Lra teljesítették a járás vetési előirányzatát, megértve Rákosi elvtárs felhívását, az utolsó héten tervükön felül 400 holddal növelték a vetésterületet, A vízzel borított területek helyett, a magasabb fekvésű földek gazdái cserébe adtak szántóföldet, amit majd tavasszal a kisegített termelők — kapásnövényeknek jobban megfelelő niélvfekvésű földdel viszonoznak- Nem akadály a belvíz, eleget tesznek a nép állama iránti köteleisségüknek, növelik a gabonával bevetett területeket, hogy minél több kenyeret biztosítsanak dolgozó népünk számúra-Megkezdődött az 1953. évi tojás és karomfilieadás teljesítése Az állami begyűjtésről szóló új törvényerejű rendelet előírja, hogy fi termelőnek tojás- és baromfibeadási kötelezettség teljesítését líKtf-ban január 1-től meg kell kezdeni. Az új begyűjési rendelet némi változást tartalmaz az előzővel szemben, amelyek megkönnyítik a beadási kötelezettség teljesítését és előmozdítják a baromfiállomány további fejlesztését. Az idei rendelet szerint a termelőnek az I- negyedévben az évi baromfiba dási kötelezettség tizenöt százalékát all. negyedévben tíz százalékát, a 11T. negyedévben huszonöt százalékát és a IY. negyedévben öt ven százalékát kell teljesítem. Tolásból az I. negyedévben az évi -beadási kötelezettség harm noöt százalékát, s a II. negyedévben negyven százalékát, a ITT. negyedévben tizenöt százalékát és a I'*’. negyedévben tíz százalékát kell teljesíteni- ..... Jelentős változás az új begyűjtési rondáiét ben az 1952. évihez kópéét az az intézkedés, hogy a tojásból súly szerint történik a beadási kötelezettség megállapítása és teljesítése az eddigi darabszám helyett. A súlyszerinti beadás igazságosabb és azok számára előnyös, akik jómincségö, nagyobb tojást termelnek- Ez év január 1-től ke"dve a begyűjtő szervek mindenütt súly szerint mérleggel veszik át a tojást és eszerint fizetik ki az árát. Általában tizennyolc tojás egy kiló. Máris több dolgozó paraszt egész I. negyedévi tojásbeadását teljesítette- A termelők minél nagyobb számban kövessék a beadásban élenjárókat.
