Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-09 / 8. szám

Készüljünk

a még hátralévő tag könyv kiosztó gyűlésekre

KAAJÜ

E

:

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

V. évfolyam. 8. szám * Ára: 50 fillér 1953 január 9, péntek

Megvalósítjuk a Szabad Nép tanácsait a magasabb terméshozam érdekében

TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK

es a pártszervezet vezetői közösen tárgyalták meg a tavaszi munkákra való jó felkészülést, a magasabb termésorcdmények biztosításának fő feladatait.

A vezetőség a tavaszi munkákra való előkészület egyik alapját az őszi mélyszántás sürgős elvégzésében látja. A még hátralévő ezer hold felszántása érdekében az agronómus bevonásával tervet készítettek brigádonként, hogy a gépi munka mellett az egyes brigádoknak fogatos igával mennyit kell felszántani. Az elkészített tervet a brigádvezetők a brigádok tagjaival ismertették s folyik a szántás. Ezenkívül már megkezdték a vetőmagtisztítást és a kukoricacső válogatását.

OLVASTAM Gerö elvtársr.ak a párt Központi Vezetőségi ülésén elmondott beszédét, melyet a tagsággal is részletesen megtárgyaltunk. Ugyancsak áttanulmányoztuk a Sza. bad Nép január 7-i számának „A magas terméshozamért folyó harc soron lévő feladatai termelőszövetkezeteinkben“ című vezércikkét. A cikkből világosan megértettem, milyen hatalmas jelentősége van a téli hónapok kihasználásának és a tagok téli foglalkoztatásának. Ezt munkánk során mi is megvalósítjuk.

Bevezetjük a szénporos téglaége. tést, melyhez a földmennyiség kitermelését már most megkezdjük.

1952-ben 100 holdon végeztünk rizstermelést. Most újabb 100 holdon létesítünk rizstelepet; melynek munkálatait a téli hónapok ideje alatt végezzük el. A tavalyi évben a rizstelepből 5 holdon haltenyésztörzset létesítettünk, melyből 1 má. zsa 90 kg szaporulatot értünk el. Ezt teleltetésre átadtuk a Bercsényi tsz-nek. 1953-as gazdasági évben 400 hold rizstelep 25 százalékán egyúttal halat is tenyésztünk.

NAGY HIBA, hogy szövetkezetünk tavaly nem teljesítette építkezési tervét. Ez részben a tervszerűtlen munkának, részben a munkafegyelem lazaságának is betudható. Ezen úgy akarunk változtatni, hogy még a tél folyamán, a lebontásra váró épületeket mind lebontjuk és a használható anyagokat az új építkezések színhelyére szállítjuk.

Gerő elvtárs felhívta termelőszö. vetkezetünk figyelmét, hogy a most megjelent 1953. évi begyűjtési rendelet maradéktalan teljesítésének egyik alapja a terméseredmények fokozása. Ennek kulcsa az élenjáró agrotechnikai rendszabályok következetes megvalósítása.

Mi megfogadtuk Gerő elvtárs útmutatását. 1250 hold búzavetésünket, valamint 160 hold ősziárpa ve. tésünket teljes egészében keresztsorosán vetettük el. Tavaly még csupán 20 holdon alkalmaztuk a keresztsoros búza vetést, mellyel 10 mázsás átlagtermést biztosítottunk, az egyirányúan vetett 7 mázsa 40 kilós terméseredménnyel szemben. Tavaszi árpánkat teljes egészében keresztsorosan, a kukoricát pedig négyzetesen vetjük el.

A SZABAD NÉP január 7-i vezércikkében foglaltak megvalósí. tása érdekében megerősítjük a pártbizalmi- és népnevelő hálózatot. Az idén új és erősebb munkaszervezeti egységeket alakítunk ki. Növeljük a tagok szakmai és politikai tudásút.. Ennek érdekében indítót, tunk egy szakmai tnnfolyamot, melyen a brigádvezetők, munkacsapatvezetők és sok tag vesz részt.

így akarjuk termelőszövetkezetünkben a magasabb terméshozamért folyó harcot ebben az évben győzelemre vinni.

Eácz Lajos párttitkárhelyettes, Béke tsz. Mezőtúr.

Önt Uses es tnkn rm n nyterm elésre használjuk a Tisza vizét

A vezsenyi II. Rákóczi Ferenc tszcs eredményesen zárta az 7955-er ^ esztendőt. Bár még csak kismértékben alkalmazták a szovjet agrotechn'kai eljárásokat, mégis jelentős előrehaladást értek el. Valamennyi kölcsönöket visszafizették. Terménybeadási kötelezettségüket túlteljesítették. A gébállomásnak sem tartoznak. Egyedül vágómarhából és tojásból van hátralékuk. Nem fejlesztették kellő mértékben a szarvasmarha- és baromfiállományt.

jy Szabó Imre, a csoport elnöke elmondotta beszámolójában, hogy az a nem is egészen egy esztendő, amit a közös gazdálkodásban eltöltőitek, hiszen 1952 februárjában alakultak át III. típusúvá, nem volt eredménytelen. Pedig nagy hiányosságok adódtak a munkafegyelem terén. Több tagot ki kellett zárni felelőtlen magatartásuk miatt. A szorgalmas tagok így is megkapják jutalmukat. } kiló 15 deka búza, 25 deka árpa, 5 deka cukor, 4 deci olaj, ezenkívül bor. összesen 17 forint 75 fillér értékű termény jut munkaegységenként, ezenkívül 7 forint 60 fillér készpénz. Ebből is látható hogy érdemes volt a közös gazdálkodás útját választani.

— Ebben az esztendőben legfontosabb feladatunk _ mondotta Szabó

tlvtárs —, hogy valamennyi terményféleségnél bevezessük a magasabb terméshozamot biztosító agrotechnikai eljárásokat. Kukoricánál alkalmaznunk kell a négyzetes vetést, pótbepor-ást és a többszöri kapálást. Tavaszi kalászosainkat is mind keresztsorosan kell telnünk. Állatállományunk fejlesztése érdekében sürgősen gosdoskodni kell a még hátralévő silózási terv teljesítéséről, hogy semmi akadálya ne legyen az átteleltetésnek. Különösen nagy súlyt kell helyeznünk a szarvasmarha- és baromfiállomány növelésére.

pere meg is van minden lehetőségünk. Közel van a Tisza, vizét fel. használhatjuk öntözéses takarmánytermesztésre. Tovább kell fejlesztenünk a kertészetet, hiszen ez itt Szolnok környékén rendkívüli jövedelmet jelent minden tagunk számúra. Nem kell attól félni, hogy nyakunkon romlik a káposzta, paradicsom, paprika, vagy akár a zöldbab is. Tudjuk biztosítani az üzemi konyhák ellátását, hiszen olvastuk már néhányszor az újságban, ez Vzemétkeztető Vállalat kifogását, amikor felelősségre vonták a nem eléggé változatos étrend miatt. Mi azt akarjuk, hogy ebben az esztendőben a mi termelőszövetkezetünkből is minél több zöldség és konyhakerti vetemény jusson a városi dolgozók asztalára.

így kezdi meg az újévet a vezsenyi Rákóczi tszcs.

SZOKOLAI MIKLÓS. Szolnok

Mind nagyobb méreteket ölt a harc Henri Martin kiszabadításáért

Párizs (MTI). Az tl'Humanité* beszámol arról, hogy egész Franciaországban mind n, gyobh méreteket ölt r. harc Henri Martin kiszabadításáért. A legkülönbözőbb pártállástí személyiségek jelentik be csatlakozásukat a Henri Martin kiszabadításáért folyó küzdelemhez.

A kommunisták elsőként emelték fel szavukat az igazságtalanság ellen, de rajtuk kívül ma már millió és millió lr treia férfi ei nő tiltakozik Henri

Martin törvénytelen fogvatartása ellen.

Robert Huel gauellista képviseld is kénytelen volt megállapítani, hogy a francia parlamentben ma már egyre több képviselő van azon £ nézeten, hogy Henri Martinnak kegyelmet kell kapnia.

Az nl'Humrmitér. megállapítja, hogy az igazságot követelő nemzet kiáltását meg kell. hogy hallgassák és nincs messze az idő, amikor lehull Henri Miartin kezéről a bilincs.

A Szabad Nép vezércikkéből is tanulva, növeljük tersnéseredményeinkef, hogy a beadás teljesítésében elsők legyünk

A termelőszövetkezetünk valamennyi tagja, az én brigádom is, a tavalyi munka tapasztalatain okulva, akar az idén még magasabb terméseredményeket elérni. A tavaim jó munkáról beszélve először azt kell elmondanom: a párt segített valamennyiünket.

Nem féltünk az aszálytól. Időben felszántott földjeink megfelelő mennyiségű nedvességet tudtak tá. rolni.

AZ IDŐBEN VÉGZETT MUNKÁNAK

igazán csak a betakarításkor láttuk hasznát. Két-három mázsával termett több mindenből, mint a kívülállóknak. Pl. búzából 10 mázsa volt az átlagtermésünk. De a legnagyobb öröm valamennyiünk számára az volt, hogy mindennemű beadásunkat könnyen tudtuk teljesíteni. Elmondhatjuk, jutott bőven nekünk is és az országnak is.

Az új gazdasági évben beadási kötelezettségünk teljesítésére még jobban felkészülünk. Földjeink jó, vagy rossz termése rajtunk múlik. r

AREA KENYSZEEITJUK A FÖLDEKET,

hogy többet teremjenek. Vetístcr vünket, a 230 kát. hold búzát, 73 kát. hold árpát, 33 kát. hold takarmánykeveréket, 5 hold olasz perjét határidőre teljesítettük. Az

ősziek elvetése 80 százalékig keresztsorosan történt.

Most a tavaszi munkák előtt állunk. A tagságot foglalkoztatjuk, nem engedjük széjjelszéledni őket. Kutakat ásunk, 17 kát. hold kony. hakertészetünkben hozzáfogtunk a melegágyak készítéséhez. Azt a 18 családot is, melynek tagjai most léptek termelőszövetkezetünkbe, fog. lalkoztatjuk. Erre hívta fel figyel, műnket a Szabad Nép tegnapelőtti vezércikke is. Nem feledkezünk meg a felfejlesztésről sem.

Olyan becsületes dolgozókkal gyarapodtunk, mint a 68 éves Dikó bácsi, aki belépésének napjától kezdve szorgalmasan dolgozik. Régen és még tavaly is, ilyenkor semmittevésre voltak kárhoztatva. — Most, mivel csoporttagok, akad munka bőven, de kereset is. Dikó bácsi, mióta új tag, sokszor mondogatja: „államunknak adni annyi, mintha magunknak adnánk és ezért kell becsületesen felkészülni a tavaszi munkára.“

. A MAGAS

TERMESEREDMENYEKROL

nemcsak beszélünk, hanem cselekszünk is érte. -833 kát. hold területünket 30 kát. hold kivételével felszántottuk. A cukorrépa és a kukorica alá istállótrágyát szórunk.

Tavaszig még 60 kát. holdat fogunk istállótrágyázni. Alaposan megjegyeztük magunknak Rákosi elvtárs parlamenti beszédéből azt a részt, amelyben rámutat a helytelen trágyakezelésből eredő károkra és arra, hogy a szakszerű trágyakezeléssel 25—30 százalékkal tudnánk növelni földjeink terméshozamát.

Ezt bizony eddig eléggé elhanya. goltuk, pedig 29 fejőstehenünktől, 42 borjútól. 18 lótól. 180 birkától, 280 sertéstől és még számos aprójószágból álló állatállományunktól legalább annyi trágyát kellett volna összegyűjtenünk, amellyel most földjeink felét megszórhatnánk.

Ezen változtatni fogunk. Azon leszünk, hogy őszre földjeinknek több mint felét istállótrágvázznk.

Az idén már csak

MINŐSÉGI MAGOT VETÜNK.

Szerszámainkat is javítjuk, hogy ne legyen baj a határidőkkel és időben tudjunk mindent elvégezni. A mi szövetkezetünk tagsága azért igyekszik terméseredményeit növelni, hogy az idén mi legyünk elsők a beadásban. Meg akar,juK előzni szomszédunkat, a Kossuthtermelőszövetkezetet.

Tóth István brigádvezető;

Vörös Csillag tsz, Fegyvernek.

Gyorsítsák meg az abonyítiii lel ás 3 járó építését

Már a múlt ősszel ellepték a kubikosok és az építők az ahonyiúti rampa környékét. A felüljáró építését kezdték meg.

Nagyon sok nehézséggel kellett meg küzdeni az építkezésen. Az állandó eső sok mindennek kerékkötője lett. A felázott talajon nem lehetett rendes ütem. ben végezni az utak építését, nehéz volt az építőanyagok szállítása, szinte kerékagyig süllyedtek a kordélyok.

Még a múlt évben azt vállalták az építés vezetői, hogy december 2l-re elvégzik a felüljáró pilléreinek építését Az ígéret azonban nem valósult meg. Jelenleg a Szolnok-felé eső pillér felépítménye készül. Szívós István főmunkavezetőtől érdeklődtünk az elmaradás okáról. „Itt minden csak két szóval magyarázható — mondja ő, — Sok az eső."

Csütörtökön látogattuk meg az építkezést és ekkor javában dolgozott mindenki, ácsok, betonozok, segédmunkások, stb. Szombatig akarják befejezni az egyik pillér felépítményét. Sok köbméter betont kell beépíteni és tekintélyes mennyiségű faanyag használódik fel a zsaluzáshoz. Mindenkiben felvetődhet, ha most betonoznak, zsaluznak, akkor még nem váltották valóra a december 21-i fogadalmat. Mért van még mindig az építkezés a mai stádiumában.

2

Az építés vezetősége úgy gondolta, hogy az esővel mindent meg lehet indokolni. Pedig nem így van. 114-en dolgoznak a felüljárónál. Jelenleg három műszakban. 60 pár gumicsizmával. 30 darab újatlan esőköpennyel és a gé piszéknek meleg vatelinozott ruhával rendelkezik az építkezés. Ezeket a lehetőségeket azonban nem használták ki. A nappali műszakban negyvenen dolgoznak s a védőruhákból minden dolgozónak juthatott volna egy.

Több rugalmasságot kíván ötéves tervünk döntő esztendeje. Egy ideiglenes tető felállításával is meg lehetett volna oldani a betonozást. Nagymennyiségű deszkaanyag áll az építkezés rendelkezésére. Meg kell honosítani a három műszakot s minden dolgozót el kell látni védőruhával, forró teát kell biztosítani a munkásoknak, így aztán megszűnik az objektív nehézség.

M

Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén élesen bírálta az építőipart, mert drágák az építkezések. Ez az intelem a felüljáró építkezésére is áll. Az idő alatt, míg az eső esett, a dolgozók legnagyobb része aprócseprő munkákkal foglalatoskodott, olyasmivel, ami nem függ össze teljesen a pillérek építésével. Kiváló betonozóbrigádok dolgoznak az építkezésen. Tamási Pál és Hegedűs Sándor brigádvezető sokévi tapasztalataikkal tudnának segíteni, ha az építésvezetők kérnék a segítségüket.

Rohamosan növekvő közlekedésünk azt követeli, hogy a felüljáró minél előbb elkészüljön. Az építésvezetőség legyen rugalmas. Hasznába fel a helyi adottságokat, a védőruhákat, a dolgozók lendületét és így nem kell a hátát' időket újból és újból meghosszabbítani.

Építőipari vállalataink takarékoskodjanak

I GERO ELVTARS I Központi Vezetőség: ülésen alaposan foglalkozott a takarékosság kérdésével is. Aka-t még sok üzemünk, ahol még nem vált a dolgozók vérévé a takarékosság, nem értik meg, hogy saját maguknak takarékoskodnak. Különösen az építőiparban tapasztalható ez. Hajlamosak arra, hogy felhasználható anyagot hagyjanak szanaszét fedetlenül, esőnek és sárnak kitéve.

Gerő elvtárs beszélt arról, bog:' építőiparunk túlságosan drágán dol! gozik. Mi drágítja meg az építkezést?

Í Elsősorban is az anyag helytelen tárolása, lelkiismeretlen kezelése.

I AZ AMQ JAVÍTÓ MŰHELY |

udvarán kultúrházat és irodát építenek. Hatalmas sártenger az udvaron, s egy méter járda sincs, vagy salakos út, ahol járhatnának. A épí:kezéshez érkező téglákból használnak fel szükségjárda készítéséhez. A stócok összedőlve, sza nászét a sárba tapcsva. A traktorok apróra zúzzák a téglákat. Köze! 1900 darab ment így tönkre.

j az anyagai \

az építkezésen tapasztalható, hogy az Anyagsz.íllító Vállalat a cementet letakaratlanul szállította. Az esőben ázik és hasznavehetetlenné válik a cement. Akkor, amikor minden kg cementtel takarékoskodni kell, ilyen hanyagságot nem lehet eltűrni.

Az építőipari vállalatok, ha alaposan számot vetnének az anyagkezelés terén, rájönnének, hogy ezek az aprónak látszó tételek, mennyire megdrágítják az építkezéseket.

I RÁKOSI ELVTÄitsl mondotta

az országgyűlésen: „Az anyagpazarlás, sal, a takarékosság hiányával minden téren fel kell vennünk a harcot. Es kü7denünk kell a gondatlansággal, az önelégültséggel, az éberség hiányával, mert ezek a hibák bellyel-íözzel kezdenek további fejlődésünk akadályozójává válni."

Minden építőipari vállalat szívlelje meg Rákosi elvtárs szavát r.ézzen körül a maga portáján és igyekezzen a hibákat kijavítani.

A megyében több hasonló építés van, ahol a tégla szétszórtan hever. Ha számításba vesszük, mindez súlyos pénzébe kerül népgazdaságunknak. Építőipari vállalataink állandóan azon sírnak, hogy anyag nincs, de nem mérik fel, hogy ténylegesen mennyi megy pocsékba. Egy-egy építkezés befejezése után a kimaradt téglákat otthagyják úton-útfélen szétdobálva, sárba taposva. A Temető-út végén a malom mellett, vagy a Vöröshadsereg-úton elhagyottan, gazdátlanul, szétdőlve veri az eső a drága anyagot és ezt az építőipari vállalat, amelyhez az anyag tartozik, minden lelkiismeretfurdalás nélkül elnézi.

I A 459. SZÁMIT | építkezésen ömlesztve rakják le a téglát, mint a salakot. Aztán a kocsi jó mélyen bdetapossa a sárba. Egy autó tégla lerakásánál 100 vagy ennél is több megy kárba.- Számolják ki a dolgozók, hogy ilyen hanyag szállítással milyen károkat tudnak okozni. Ugyancsak ezen