Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-08 / 7. szám
4 RZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 január 8--JllÁricz. L2.iig.numd : ELADÓ MENYECSKE ugly as Mihály hazajött a legelőről és zárva lelte a házat. Felnyúlt az ereszbe, ott vót a kulcs. Levette, kinyitotta az ajtót, bement. Hol van ez az asszony? Nem lát ételt a tűzhelyen. Körülvizslatja a háza!, setét van, nem lát semmit. Ilyenkor az asszonynak itthon a helye. Már •nem tudja, mit csináljon vele. Az este ás megverte, nem verheti örökké. Ha 'egy térésből nem ért egy asszony, •akkor az egész nem ér semmit. Csak Iából, csak pislog, sehol semmi. Ha már elmegy egy asszony hazulról, farsangolni a faluba, annyi esze kell, hogy legyen, hogy ételt tegyen oda, ahol meg lehet lelni, hogy az ura ne mérgeskedjen. •De se asszony, se krumplileves. Rettenetesen kezdett méregbe jönni. Már nézte, hogy ha az asszony hazajön. mivel üsse agyon. Fejszefokkal puhítsa, vagy az egész házal ráborítsa? Ahogy ott áll, néz, vár, csak megáll az.ajtóban a szomszédék Misikéje. — Mihály bácsi, itthon van? — Mi kell? — Julis niném azt izeni, hogy nem jön többet haza. — Mit? — Elment az anyjához. Utet többet nem veri. — Azt mondta? — Azt. — Még mit mondott? __ Nem mondott a semmit. — Csak azt, hogy hazamegy az any nyához? — Azt. — No jól van Misi, hazamehetel, ds siess, míg agyon nem ütöttelek. A gyereknek se kellett több, úgy elhajtott, mint a megijesztett kutya. Buglyas Mihály meg ott maradi •egyedül a házba. — Hé — kiáltott még a gyerek után. — Mi az? — Mikor ment el? — Reggel. Jól van Visszafordult a házba. Ha reggel ment el, akkor már nem is jön vissza Mert jó messze van ugyan az a falu. ahol az anyja lakik, az is csordás ember. az apja. mint ő. Hát ha akart, azóta visszajöhetett vóna. De ha nem jött, az ü baja. Nagyon egy fertelmet asszony, hogy még egy tányér bablevest se főzött, vagy valamit, ami eláll. Kukoricakását. ha mán eszébe se jutott egyéb. De így elmenni, e valami. Vót még egy darab kenyér a tarisznyájába, előkereste hát, aztán leült a küszöbre és lassan elkezdte enni. Mór zsolgatta a száraz kenyeret. Tudta, hogy még semmi sincs a kertbe. Tán egy kis hagyma. Fel is állott, körülnézett a kicsi ház megett a setétbe, babrált a fű között, nem lelte meg a hagymát, erre még mérgesebben visszament és visszaült a küszöbre. Megette a kenyérmaradékot, mind. Akkor megtörülte a száját, a bajuszát. Nem sok dolga vót vele, mert szája ugyan elég nagy van, anyiárul maradt a nagyformájú szájaszéle, olyan, mint a többi Kurtáé, hanem a bajusza meg kevés volt, mint az apjának, fiatal még, nem nőtt meg, de nem is fog, a Buglyasoknak nincsen csak egy csipet bajuszuk. Kt se lehet subickolni. Mikor rendbeszedte magát, akkor felállóit és azt mondta: — Jól van. Suták Julis, te akartad. Evvel megfogta a kis konyhába a nagy dézsát és úgy vágta ki az udvarra, hogy összedőlt. Körülnézett a konyhába, mi is vóna még itt elintézni való, de nem volt ott semmi. Csak a tűzhely, de azt nem akarta bántani, mert arra még neki ir szüksége lehet. Tud ő főzni magának, ha akar. Jobbat, mint egy ilyen suta, fiatal feleség. Kinyitotta osztán az ajtót, a ház ajtaját. De ahogy nyitotta, erre is megjött a haragja. Erre szokta akasztani a törülközőkendőt az a bitang céda. Idevette az ajtót a sarkáról, kivitte az udvarra, lefektette a földre, rálépett és hetabosta, úgyhogy annak beszakadt az ódala. E mán nem ajtó többet. Gondolta megelégedve. Most bement a házba és megragadta az ágy végét. Egy új ágy vót a szobában. a vásáron vették, együtt vették, a Julis pénzéből vették. Neki nem kell. Ö nem fog többet a Julis ágyára feküdni. Jó neki a fődön is, a szalmán. Szétrázta hát az ágyat, úgy, hogy annak szakadt minden darabja, ahány, annyi fele. El is akarta törni, de nem ment. Erős deszka vót. Uj vót még nagyon. Megkereste hát a sarokba, a kemence mellett a fejszéjét és a setétbe belevágott a deszkába. Nem is tudta, olyan setét vót, hogy a végit érte a vágás, vagy az ódalát. Elég a, hogy szétdarabolta. Aztán megkereste a többi részt is, mind elhasogatta. Ebből nem les. ágy többet. Suták Julis nem pihen benne. Vót egy asztal is, meg egy kis karoslóca. Akkor is mondta, hogy nagyobb lócát vegyenek, de nem vót pénz elég, Julis meg nem akart adós maggdni az asztalosnak, hát így csak kisebbszerűt vettek. No erre jó. Elvágta. Még egy szék vót a házba, azt is megfogta, jó gondosan fődhö verte, az is darabokra szakadt. Akkor a lábát, meg a hátabotját is eltörte, hogy becsületes legyen a munka. Hát elég soká dógozott vele, de rendesen megcsinálta, ha már belefogott. Ezt ugyan meg kellet volna hagyni, a szék lábát, mert avval még lehetett vóna kutyát ütni. De mán megvót. Annál jobb. Most mán nem vót semmi a házba. Még az ablakot ki lehetett vóna törni, de azt nem Suták Julis vette, hát békén hagyta. Annak örült, hogy a lámpa, ami lógott az asztal felett, magátul összetört. Evvel legalább szintén nincs gond tovább. Avval, lefekvésre gondolt. Ott vót a szoba közepén az ágybéli. E nem kell, mert ezt Suták. Julis varrta, hát úgy kézzel elhasogatta, hogy a tollútól prüszkölni kezdett. F. még hosszút áll az asszonyért, gondolta. A szalmát azonhan egybekaparta, levetette magát rá és elfeküdt, elaludt. Nagyon jóízűen aludt, ahogy becsületes ember a jólvégzett munka után szokott aludni. De elalvás előtt még elgondolta, hogy hogy is vót az avval a tállcd. Az úgy vót, hogy tegnap este, mikor hazajött, a felesége nem vót otthon, kicsit később jött és nem sietett eléggé, mert tányérba akarta tenni erővel a levest, ö meg azt mondta: — Ne bosszants már avval a tányérral, adj ennem, mert éhes vagyok. Hogy az asszonyt mégis csak ette a fene a tányérral, fogta, a kezéből kivette és kihajította az udvarra. Össze is tört az egész tányér. De a nem baj. A csak egy rossz cseréptányér vót. Hanem a vót a baj, hogy az asszony, amilyen pulyka méreg van benne, eh corny ült a dógon és fogta a tálat, ő meg a tálat hajította ki az udvarra. Úgy étellel, ahogy vót. Emiatt verte osztán meg, mert ami az embernek szabad, az nem szabad egy rongyos asszonycselédnek. Igazsága vót. Ezt az asszonynak meg kelleti vóna ismerni. Nem elszökni az anyjához. Szóval ö aludt békességesen a szalmán, mikor egyszeresük valami neszezést hall. Felnyitja a szemét, hogy tán kutya jött he, mert eszébe jutott, hogy a pitvarajtót meg nyiva halta. De nem a kutya vót, hanem valaki gyufát gyuj tott. Így meglátta, hogy a felesége jött meg. Egy kicsit hallgatott, akkor azt mondta: — Hát te hun csavarogtál? De az asszony kezébe elaludt a gyufa és a meg nem szólt. Úgy, hogy másodszor is rákellett szólani, hogy hun csavarog éjnek éccakáján. — De te mit csinált ‘l? __ mondta az asszony és újra gyufát sercintett. A kicsi világosságnál látni lehetett, hogy mit csinált, ha meg látja, akkor minek kérdi. Inkább felelne a kérdezésre, hogy hun? Harmadszor is meg kellett kérdezni tőle, hogy hun .csatangolt a merő éccakán. __ Otthun vótam __ mondta az aszszony. __ Hun otthun? Tisztességei asszonnak csak ott van otthun, ahun az ura alszik. — E mán nem otthon — azt mondja az asszony —, hiszen kend összetört mindent. — Össze hát. __ Akkor én mégis megyek vissza. — Eriggy, ki hívott... Se nem küldtelek, se nem híjtalak . .. Valid ki az anyád! Minek jöttél vissza? Hát a menyecske azt mondja nagy szipogva: __ Édesapám hazakergetett, hogy azt mongya, nem ad helyet egy ojan aszszonynak, amék az urát ott háttá. Menny háza, héküjjetek meg a magatok kenyerén, nem az enyémen. Azér jöttem haza. Erre Buglyas Mihály elkezdett gondolkodni. Akkor kár vét mindent öszszetörni, ha az asszony hazajött. Ö meg azt hitte, sose jön többet vissza. Egy kicsit hallgatta a felesége szipogását, ahogy sírt, fojtotta a könnyeit, meg mégis sírt, sírdogált. A setét éccakáha. Akkor azt mondta neki: _. No, elég legyen mán . .. Miattad tettem, amit tettem. Setét vót, magam se láttam ... Mér nem hattál ennivalót . . . — Ott van bláderhe. Be van téve, mér nem vette ki . Hű a fene egye meg, erre nem gondolt. Most aztán nagyon restelte magát. Hás akkor mégse kellett 'vóna. Most mitévő legyen. Vakarta fejét a setétbe, aztán megbékiilt hangon azt mondta: — No, gyere. Gye ide a szalmára . Mán most így fogunk lenni, a fene egye meg a szokásodat.. . mersz te énvelem kikezdeni? Nem tudod, hogy nem szeretem a truccot? ... majd őszszel eladjuk a kisbornyút, addig megnő, azon majd veszünk másik bútort. Feltérdelt a szalmán, keresgélt a setéibe az asszony után, meg is lelte, el is érte, meg is fogta a karját és odarántotta maga mellé. Aztán kis csókokkal szelídítette. — No, ne b"gj mán. Ebből láthatod, hogy nem haragszok rád. Láthadd, hogy szívellek. Meg nem is akarok nélküled élni. No . .. Már nap reggel olyan hegyesen hajtotta kifelé a mezőre a falu csordáját, hogy meg is kérdezték az emberek, mi az. mért olyan hegyes. —. Hát — mondja __ van egy rossz feleségem, eladnám, ha valaki megvenné. Még húsz pengőt is adnék vele, ha elvinné valaki. Egy kódus napszámos ember nevetve mondta: — No, add csak ide azt a húsz pen. göt. de hamar. Az asszonnyal meg majd beszélek. De nem adta oda a húsz pengőt, csak mosolygott. Nem is vét éppen húzz pengőié. Az igaz. (Móricz Zsigmond ezt a novellát a 30-as években írta.) REUMA A korábbi évtizedekben reumának nevezték mindazon „izületi betegségeket", melyeket nem gennykeltő kórokozók váltottak ki s amelyek nen» tuberkulózis és nem vérbaj követkézményeként léptok fel. E szemléletből kiindulva a reumát csak izületi betegségnek tekintették. Ez azt jelentette, hogy a gyermeknek egy, vagy töbo ízülete táján valami fájdalom, duzzanat, pír jelent meg és — az említett okokat ki lehet zárni —, ízületi reumáról beszéltünk és csupán izületi betegségre gondoltunk. Az ízület elváltozását kezeltük s ha az ízületi tünete* elmúltak — úgy gondoltuk, a beteg már meg is gyógyult. Az utóbbi évtizedekben a kutatók kimutatták emez álláspont tarthatatlanságát. A gyermeki reumás betegségek pontos vizsgálata tanúsította, hegy az „ízületi reumatizmus‘', az úgynevezett „polyarthritis rheumatica acuta", a „heveny reumás sokízületi gyulladás" elnevezés nem fedi a kórkép lényegét. Épp gyermekkorban észlelünk olyan eseteket, amikor is a súlyos reumás fertőződöttség ellenére az ízületi tünetek vagy teljesen hiányzanak, vagy — csak olyan enyhék, hogy nincsenek arányban a betegség súlyosságával. Itt tehát egyáltalán nem lehet reumás ízületi gyulladásról beszélni s mégis heveny reumával van dolgunk. Másrészt kiderült, hogy a heveny reumát kísérő ízületi tünetek teljes gyógyulása és a teljes ízületi tünetmentesség még egyáltalán nem jelenti, hogy a szervezet reumás fertőződöttsége is elmúlt. Igen gyakori, hogv a reumás „recidiva“, vagyis a kiújulás alatt az ízületek épek maradnak s a beteg az újból fellobbant reumája miatt mégis válságos állapotba kerül. „Reumás láz“ Mindeme megfigyelések szükségessé tették, hogy a betegséget egyáltalán meg nem határozó „izületi" reumatizmus. „heveny reumás sokízületi gyulladás" elnevezést ne a betegség egészének meghatározására használjuk. Csupán egyik megjelenési tünetét jelöliük vele. Magát a betegséget „reumás láz"riak nevezzük. Fontosnak tartjuk, hogy már a név is rámutasson arra, nem körülírt ízületi betegségről, de az egész szervezet megbetegedéséről, reumás fertőződöttségéről van szó. Mi tehát a reumás láz? E betegséget sajátos kórbonctanikórszövettani elváltozás jellemzi. 1904- ben Aschoff és Talalajev fedezte fel reumás szívizomban a róla elnevezett csomócskákat. E fölfedezés fordulópor. tot jelentett a reuma-kérdésben. Az Aschoff—Tatai ajev csomók a maga teljességében kibontakozott reumás fertőzés jellegzetes kórbonctani-kórszövettani megjelenése. A későbbi részletes szövettani vizsgálatok kimutatták, hogy reumás fertőzöttség eseteiben a legkülönbözőbb szervek, különösen azok érkötőszöveti rendszere betegsz'k meg. E helyeken mindig elváltozások találhatók. 1827-ben Scudamore így határozta meg a reumát: „különös fájdalom, melyet általában gyulladás kisér r ez az izmokhoz és ízületekhez tartozó fehér kötőszöveti állományt támadja meg". A Szolnokmegyei Néplap rejtvény versenye Szerkesztőségünk kéri a versenyben résztvevőket, hogv a megfejtéseket a reitvénvszeivénvekkel e?vütt q négy hét elteltével legkésőbb január 17-ig egvszerre küldjék be. A helves megfejtők között szerkesztőségünk sorsolás alapján az alábbi jutalmakat osztja ki: I. díj: Negyedévi előfizetés a Szolnokmegyei Néplapra. II. díj: Kéthónani előfizetés a Szolnokmegyei Néplapra. III. díj: Egyhónapi előfizetés a Szolnokmegyei Néplapra. — IV.—X. díj: Könyvjutalmak. Jól gondold meg ! ! ! Egyik tsz-tag: Ne lustálkodj! Gyere már dolgozni! Másik tsz tag: Minek úgy rohanni! Az elmúlt gazdasági évben jó eredményt értünk el- Most igazán pihenhetek . . . Egyik tsz-tag:: (Vízszintes 1., függőleges 9.) aaaa ■•an IBII »««• l 2 4 5 6 7 8 "I 9 aaaa aaaa aaaa aaaa 10 IBII aaaa BBBB ■ ■■■ n aaaa aaaa aaes ■ aaa 12 aaaa aaaa BBBB aaaa 13 14 15 aaaa aaaa aaaa aaaa 16 i::: 17 18 BWBSI aaaa aaaa aaaa 19 aaaa 3Pi:b aaaa aaaa 20 21 aaaa aaaa aaaa aaaa 22 23 24 25 ■ aaa BBBB IBII aaaa 26 aaaa aaaa aaaa ■ ■a* 27 ■ ■a* 28 29 aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa ICBB aaaa aaaa 30 31 32 aaaa BBBB aaaa 33 34 aaaa aaaa aaaa aaaa 35 aaaa IIBC MII 36 37 38 aaaa aaaa PUBíT ■ »*■ 39 U aaaa aaaa aaaa VÍZSZINTES: I. A mondás első része. 9. Nem rossz. 10. A golyóütötte seb. 11. Leánynév. 12. Azonos mássalhangzók 13. Gyümölcs terem rajta 11...........Grúz, (Város!) 17. Fő ellenkezője. 19. Svéd pénzegység. 2A. Római 155. 22. A leves. 24. Rádiójavító. 25. Mezőgazdasági szerszám 20. Szemével cselekszik 27. Névelővel: görög betű 2S. Tantal vegyjele. 30. Asztalban van. 31. Sági Aladár 35. Textil mérték. 36. Csinos alakú (az ötödik kockában két azonos mássalhangzó.) $9. Ez mozgatja a kezet-lábat. FÜGGŐLEGES: 1. Téli csapadék. 2. Lóköröm. 3- Becézett Ilonka. 4. Nem ,,Gyia ló!*4 5. Fz — oroszul. 6. Névért dal. 7. Kétes (!1 8. Vissza: török felfedő. 0. A mondás másik része. II. Származás. 15. Fz az ollós állat. K». TI ven lenény is van. 13. Vissza: ifjú. 20. Ácsmérték. 21. Aratni akar 23. Hálát teljesít. 20. Választó kötőszó. 30- Tgy hívták régen a fizető-pincért. 32 Katonai evőeszköz közepe. (!) 34. Ilyen olaj is van (második kockában két azonos mássalhangzó.) 35. Keveret ital (!). 37. Azonos a vízszintes 12-vel, de hosszan ejtve. 3$. Keresztül. 39. Kutatószócska. A további kutatások kimutatták, hogy e betegség véglegesen is meggyógyulhat hegképződéssel. Lefolyása közben eljuthat lappangó állapotba is és e lappangó állapotban rendkívül hajlama van újabb és újabb szervekbe való szóródásra, vagy a már beteg szerv addig ép részeiben továbbterjedésre. „Recidivára, kiújulásra hajlamos" betegség. A betegség háropi szakasza A kórszövettani leletekből levont következtetéseket mindenben megerősítik a betegágynál szerzett klinikai tapasztalatok. A betegágynál azt látjuk, hogy a reumás láz lezajlásában több szakaszra oszlik: van előkészítő, bevezető szakasz. Ezt követi a teljes kibontakozás szakasza és végül a lezajlás után ott marad az egyes szervek „heget“ elváltozásának szakasza Az előkészítő, bevezető szakaszban a legfigyelemreméltóbb tünet már a régi kutatók által leírt reumás angina, reumás torokgyulladás. Nem tér el más betegségeket megelőző torokgyulladástól. Sokszor előfordul, hogy teljesen utánozza az egyszerű, „megfázásból" eredő orr-torok-garathu rútot, noha egyes esetekben a szájpad íve és a nveldeklő vizenyős duzzanatát láthatjuk. Néha a torokgyulladás oly enyhe, hogy még pontos orvosi vizsgálatkor is alig vehető észre. Néha tüszős mandulagyulladás zajlik le. Máskor a torokképletekben komolyabb beszürődések és az állszögletben mirigyduzáanat lép föl. Ritkán gyomor- és béltünetek is tapasztalhatók: hányás, hasmenés, hasi fájdalmak, végbéltáj körüli fájdalmak. E bevezető, előkészítő tünetek pár nap alatt rendszerint minden zavar nélkül lezajlanak. Ha láz volt, az is megszűnik. s úgy látszik, mintha a gyermeknél minden rendben volna. Rendszerint már iskolába is megv, majd 8— 10—12 nap múlva újból láz kezdődik. Indul a kibontakozási szak. Elekor azután a pontosan észlelő orvos már megtalálja a reumás fertőződöttség valamelyik tünetét. Ritkán az is előfordul, hogy a reumás torokgyulladás csak 2—3 nappal előzi meg zz ízületi tüneteket, sőt a két elváltozás néha egyidőben is észlelhető. Nincsen olyan szerv, amelyben ne alakulhatnának ki szöveti elváltozások s nyomukban ne bontakoznék ki az a jellegzetes működési zavar, amit az érintett szerv szöveri elváltozásán alapszik. Ki kell emelnünk a szív részvételének egészen rendkívüli fontosságát. Ma is áll Bouilland 1835"ben ismertetett törvénye: „lázzal járó, heveny, kiterjedt ízületi reumatismus esetek nagy többségében a szív szövetei különlaözö súlyosságban részt vesznek a reumában. A részvétel a szabály és a részt nem vétel a kivétel." Tüpetekkel és tünet nélkül is... Gyermekkorban a reumás fertőződöttség megjelenhet szervi elhelyezkedésű tünetek nélkül, általános szervezeti fertőzöttség tüneteivel. A kórisme felállítása ez esetekben az első napokban rendkívül nehéz. A legsúlyosabb forma egyszer tífuszt, máskor vérmérgezést utánoz. Van eset, armkor csak sápadtság, étvágytalanság, lesovánvodás, általános gyöngeségérzés, bizonvtalan fájdalmak, kedélytelenség, néha orrvérzés a tünetek. Összegezve: reumás láz megindulhat bármelyik szerv szöveti elváltozása okozta tünettel, az esetek túlnyomó 1 többségében azonban a betegség ízületi I tünetekkel válik észrevehetővé. ! Az ízületi tünetek gyermekorban elérhetnek a felnőtteknél észleltektől. Gyermekkorban is előfordul, úgy mint t felnőtteknél, hogy több nagy ízület I vonódik be a betegségbe s az „ízületi j haj“' egyik ízületről a másikra megv. Leggyakrabban a térd és láb ízületein jelennek meg a tünetek, majd hozzá csatlakoznak a csípő, könyök és térdízületek elváltozásai is. Gyermekkorban mégsem ritka az egy- vagy kevésízületi megjelenés, kivált a kis ízűitekben. Meglehetősen gyakori a nyaki gerincoszlop kis ízületemek elváltozása, ami „tarkómerevséget" eredményez. Néha a gerincoszlop ízületei az elváltozásban csak egvik oldalon vesznek részt. Igv egvik oldalra rögzített fejtartás alakul ki. Ritkán az is előfon dúl. hogy az uiiak kis ízületei, vagy csak egyetlen ujj egyetlen kis ízülete ad tünetet. E reumás fájdalmak gyemekkorban olyan enyhék és olyannyira csak átmeneti jellegűek lehetnek, hogy összetévesztik az úgynevezett „növekedési fájdalom"-mz\. Holott e tünetek jelenlétekor is föl kell állítanunk a reumás láz kórisméjét s nem szabad az envhe tüneteket semmibe vennünk, még akkor sem, ha velük egyidőben csak pártizedes a hőemelkedés. Megfelelő eljárás nélkül az alig észrevehető, enyhe ízületi tünetek mellett igen súlyos, ízületen kívüli jelenségek, súlyos szivgyulladás fejlődhet ki később. A legenyhébb ízületi alak esetében is vérvizsgálattal járó részletes orvosi vizsgálatra van szükség. (Folytatása következik.)
