Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-01 / 1. szám
te 130 ESZTENDEJE SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR Petőfi Sándor: Bizony mondcrn, hogy győz most a magyar Bizony mondom, hogy győz most a magyar- Halár ég g föld ellenkezőt akart Azért nem győzött eddig la e hon, Mert soha nem volt egy akaraton; Most egy a lélek, egy a szív; a kar , . . Mikor győznél, ha most sem, oh; magyar? Egy ember a haza s ez halni kész, S ezért, oh népem, ép ezért megélsz, S dicső lesz élted* boldog és szabad, Amilyen senkié a nap alatt! S én bátran állom a csaták thzét, Tudom, hogy a folyó nekem nem vét, Tudom, hogy a sors őriz engemet, Hogy engemet megölni nem lehet, Mert én leszek; nekem kell lenni, ki Ha ellenlnket mind a föld fedi; Megéneklem majd dl ad aim adat, Szabadság, és a szent halottakat, Akiknek vére volt a keresztvized, S halálhőrgése hőlcsőéneked; Meg kell hogy érjem azt a szép napért Midőn áldásodat reánk adod; S ml annyi átokteljes év után Sírunk, mosolygunk az öröm imán, Midőn, mit eltört láncunk ád, a nesz Egy szabad nemzet imádsága lesz! Meg kell; hogy érjem azt a nagy napot, Amelyért lantom s kardom fáradott! (IMS, Marosvásárhely.) Leonyid Pervomajszkij: PETŐFI SÁNDORHOZ JJCunszentmárton. Szememre nem Jön álom. 0 élt és énekelt e földön, 6! Jártam már ennél szebb és rútabb tájon, van sok város, falu, folyó, mező. Szétlőtt; sötét házak. Nem én akartam. Es nem te dúltad nálunk szét a kertet; de háború van. Toliam mellett kardom, így jöttem országodba. Jönnöm kellett. 'Ez hát a zápor, mely téged vert régen.. . Ma én vagyok, kit bőrig áztatott. Hajdan s ma Is csak egy nap kél az égen, csak egy csermely, mely itt lenn csacsog. 1 Es épp e fák lesték egykor (ki tudja), ml fájt; ml ébredt, zengett szívedben: merről eredt s hová vitt sorsod útja _ e fáktól végre megkérdezhetem. Te Is tollal s karddal mentél csatába. Tán épp ez volt tanyád egy éjszakán! S itt ez az éjszemű lány — unokája annak, kit még te csókoltál, talán. Találkoztunk, bár száz év választ széjjel. Köztünk nincs per, testvérré tett a kard. Míg elmerengtünk, véget ért az éjjel: amott már halvány pírt öltött a part. A nap közéig. Felszáll a páratenger. Lelkemben ős reménység ébredez. Eggyé olvasztott bennünket november: — egyforma vér- és esőcsepp permetez ... (IMI, Knnszentmárton.) RADÓ GYÖRGY fordítása. >» t PETŐFI - TANÍT a fái)6than Százharminc esztendővel ezelőtt, az új év első napjára hajló éjjelen, 1823 január 1-én született Petőfi Sándor, a haladó emberiség, a világirodalom egyik legnagyobb költője, a világszabadság és a magyar szabadság egyik legnagyobb költője. Ma, születésének százharmincadik évfordulóján büszkén elmondhatjuk, hogy megvalósult a költő álma: szabad a magyar nemzet. Az 1848—49-i magyar szabadságharcot vérbefojtó cárt saját népe tiporta el, s a zsarnokaitól megszabadult orosz nép elpusztította elnyomóinkat és megosztotta velünk vér. rel szerzett legdrágább kincsét: a szabadságot. „Először fordult elő modern történelmünk folyamán — mondotta népünk vezére, Rákosi Mátyás elvtárs 1949 március ló-én —, hogy a magyar dolgozó nép végre hozzájutott a rég várt szabadsághoz. Végre önállóan, független állami életet élve, szabadon szentelheti erőit annak a feladatnak, hogy pótolja elmaradottságát és felsorakoztassa hazáját a haladó népek élvonalába. Évszázadok óta először fordul elő, hogy felemelkedését nem gátolják, hanem támogatják szomszédok, elősegíti a nemzetközi helyzet''. Dolgozó népünk biztosan halad a szocializmus útján a költő által megálmodott kor felé, a kommunizmus kora felé; „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet. Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog be minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogv megfálljunk, Mert Itt van már a Kánaán!'1 A párt, a munkásosztály élcsapata, Rákosi Mátyás elvtárssal az élen vezeti a magyar népet mindennapi új harcokra, új győzelmekre. S e győzelmeknek egyik titka az, hogy Petőfi forradalmi elszántsága, nép- és hazaszeretete, lelkes áldozatvállalása az elmúlt évtizedek során a munkások és parasztok millióinak szívébe költözött. Petőfi programmját teljesítettük és túlszárnyaltuk, Petőfi azonban ma is tanít bennünket, tanítja az egész nemzetet és tanítja a haladó emberiséget is. Petőfi költészete ma is fegyver a kezünkben. Petőfi költészetéből megtanulhatjuk, mi is az igazi, forradalmi hazaszeretetet? Petőfi hazaszeretete egy az elmaradottság, a hódító, a függetlenség bilincsverői, a nép belső ellenségei elleni gyűlölettel, egy a nép szeretetével, egy olyan haza szeretetével, melyet igazán, szívből lehet is szeretni. Ezért akart Petőfi „Egy áj hazát, ahol na legyenek Kiváltságok kevélv nagy tornyai Sötét barlangok, denevértanyák. Egy áj hazát, ahol minden szögletig Eljusson a nap, s a tiszta levegő.'“ Petőfinél a nép ügye és a haza ügye egyet jelent s ez mi számunkra is hazaszeretet. Aki e kettőt el akarja választani egymástól, az ellensége a hazának, a dolgozó népnek. Petőfi gyűlölte, megvetette és leleplezte azokat, akik nem szerették hazájukat. Lángoló haraggal ostorozza a kozmopolitákat. „És ti rablók! Amit orvosságra Izzad kínnal e haza: Elhordjátok, idegen bálványtok, A külföld oltárira. Amiként ti e szegény hazából Magatok száműzitek: Vesse úgy ki csontotokat a sír S a mennyország lelketek!“' írja egyik versében, tanítva bennünket a gyűlöletre a hazát nem szerető árulók ellen. S megtanít bennünket Petőfi a külföldi zsarnok, az idegen elnyomó, függetlenségünket eltiporni akaró nemzetközi reakció elleni gyűlöletre. Windschgraetz és Haynau, Hitler és Mussilini után új őrjöngök törnek a békére, népünk szabadságára — az amerikai imperialisták, ügy kell gyűlölnünk a Koreát vérbe borító imperialistákat, ahogyan Petőfi gyűlölte korának elnyomóit: „...ne ismerjünk könyörületet, — Míg e gazok — Közül a földön egy mozog!'* Hazaszeretet és forradalmi nemzetköziség: e kettő nem lehet meg egymás nélkül. így tanítja a párt és így tanította és érezte Petőfi is. Világszabadság a jelszava, s a magyar szabadságot mindig összekapcsolja az európai szabadság mozgalmakkal. így kell szeretnünk nekünk is hazánkat! A mi számunkra nem a gyengeség, hanem az erő forrása a nemzetközi szabadság ügyéért való harc, a békéért folytatott lankadatlan küzdelem a szabadság és a béke legfőbb őrének, a Szovjetuniónak oldalán. Révé*» Imre festmény« Erre tanít bennünket Petőfi ma hazaszeretettől lángoló verseivel, hazájáért, népéért áldozott életével. „HA A NÉP URALKODNI FOG A KÖLTÉSZETBEN, KÖZEL ALL AHHOZ, HOGY A POLITIKÁBAN IS URALKODJÉK.« Petőfi Arany Jánoshoz írt első leveléből. ,1A MAGYAR KÖZNÉP KÖZÖTT AZ ÉN DALAIM VOLTAK A SZABADSÁG ELSŐ LECKÉJE." Petőfi Kossuthoz irt leveléből. iScsokscscksosokÍ PETŐFI A NÉP KÖZÖn H Révéez Imre festmény* Sárulot: UTAZÁS AZ ALFÖLDÖN Petőfi «st a Torsét Mezőtúron I írta. Pompás k!s átázás valóban! All* van egy arasznyira Fölöttem a felhő, oly terhes. Szakad nyakamba zápora. Bundám dohányzacskómra adtam, Hogy az maradjon szárazon. Csurom víz vagyok. Még megérem. Hogy végre hallá változom. Minő as ót?... De vájjon űt est Vagy fekete kovász talán? Mely ha kisül, leszen belőle Kenyér az ördög asztalán. Ne dögönyözze, kend, csikóit, Ne dögönyözze, kend, kocsis. Fölérünk Pestre, ott leszünk tán Már az ítéletnapon Is. Hejh, Alföld, Alföld, nem reméltem. Hogy így fizess szerelmemért. Vagy tán e zápor és ez a sár Éppen szerelmemért a bér? Csakugyan az lesz ... a záporban Búesúkönnyeid ömlcnek, S karod a sár, amely helyettem A kereket Öleli meg. Szép tőled, kedves Alföldem, szép, Hogy engem ennyire szeretsz, Hogy távozásom így megindít. Hogy Ilyen bánatot szerez; örülök rajta, hogy Irántam Ily érzékeny szíved vagyon; De szó, ami szó, jobb szeretném, Ha nem szeretnél ily nagyon. „Nem írástudóknak, TK*m az úri rendnek, — De beszélek szűrös, gubás embereknek.“ 1 „AKI VERSEIT OLVASSA, 1 MEGGYŐZŐDHET RÓLA, MI. i LYEN KÖZEL ALI PETŐFI [ KÖLTÉSZETÉNEK HALADÓ E DEMOKRATIKUS IRÁNYA f AHHOZ A VILÁGIRODALMI E SZELLEMHEZ, AMELYNEK ■ KITEL,IESITÖJE A | KÖLTÉSZET.“' SZOVJET \ | Alesej Szurkov. *
