Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-06 / 5. szám
1953 ianuár 6. SZÖLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A tervsxerűtlenség fegyelem la zu lássa! jár ns Aprítógépgyárhun is „Továbbra is következetes, szívós harcot kell folytatnunk az egyenletes termelés megvalósításáért, egész iparunkban, mert ezen a téren elért eredmények még egyáltalán nem kielégítünk.“ November 29-in a Központi Vezetőség ülésén hívta fel erre vezetőink figyelmét Gerö elvtárs. Fokozott mértékben vonatkoznak szavai a jászberényi Aprítógépgyárra is. Az- üzemben nem egyszer fordul elő az, hogy ANYAGRA KELL VÁRNI A MUNKASOKNAK. Ilyenkor a művezetőkre vár a feladat, hogy munkát „teremtsenek.“ Későbbre tervezett munkákat kell előtérbe hozni s kiosztani megmunkálásra, hogy ne álljanak meg a gépek. Általában, ha műszaki vezetőktől kérdezzük a hibák okát, sokszor mosolyogva állapítják meg, „objektív ok.“ Nem szállítanak a kooperációs vállalatok. Ez valóban így is van. De sokszor a „jó takaró“ kényelmességre, megnyugvásra ad okot. Olykor megtalálhatók a szüksé-L ges anyagok a vállalaton belül is, csak nem mindenki tud róla. Gyak. ran még az anyagcsoport sem. Legutóbb az történt, hogy a forgácsoló gépeknél, már kevés anyag várt megmunkálásra,'süt egyes gépek éppen csak, hogy meg nem álltak. A művezetőknek már új munkát kellett beütemezri, holott lehetett volna továbbvinni a régi munkát. Egy gereblyéz osztályozó alkatrészein dolgoztak a forgácsolók. Az alkatrészeket azonban az udvaron mosta az eső 8 bent hiába várták őket, nem kapták meg időben a gereblyés osztályozó darabjait. Szabó Jánosné rajzoló két napig szintén tétlenségre volt ítélve, mert nem biztosította az „adagolás“ a szükséges alkatrészeket. — Emiatt kellett a művezetőknek, Szabó Jánosnak, Tar Nándornak és másoknak is későbbre beütemezett munkát adni és a tervet felborítani. Az egyenetlen munkát elsősorban A TERVTELJE SITES SÍNYLI MEG. De más következményekkel is jár, lazítja a munkafegyelmet. Tolmáesi esztergályost művezetője, Tar Nándor kénytelen volt hazaküldeni, mert az éjszakás műszakot nagyrészt átlógta, A mosdóba tanyázott vagy sétált a gépek között. Fegyelmezetlensége nemcsak Önmagából indul ki. Gyakran fordult elő napokkal ezelőtt is, hogy tételenül állt gépo mellett, nem kapott anya. got. a gyakori anyagvárás és tétlenség lazította meg a munkához való viszonyát. December 80-ára virradó éjjel, bár sok munkája volt, s mivel „megszokta a tétlenséget“, mindössze egy 25 pernyi időt igénylő niunkát végzett el. A művezetőknek és a dolgozóknak is régi óhaja már, hogy szervezzenek egy „műhely háromszöget.“ Ennek az lenne a feladata, ha fennakadás áll elő az anyagellátásban, azonnal intézkedjenek. A gyár és minden dolgozó érdeke kívánja ezt. A műszaki vezetők a párt segítségére támaszkodva való. sítsák meg. így tudnak eredményesen haladni a Központi Vezetőség november 29-i útmutatásai nyomán. Tervszerű munkával víztelenítsék a szántóföldeket Hosszú évtizedek óta nem hullott annyi eső földjeinkre, mint az elmúlt év őszén. Egyedül Szolnokon 195? szeptemberétől ez, év januárjáig 408.5 mm csapadékot mértek. De még ennél is több jutott megyénk egyes vidékeire. Túrkevén például novemberben a szolnoki 149 mm-rel szemben 179 mm-es volt a csapadék, mintegy 50 mm-rel több, az 1891 óta mért évi átlagnál. Ilyen körülmények között a nyári aszályos időjárás következtében alaposan kiszáradt talaj végül is vízzel telítődött'. A lapályosabb területeken pedig a vadvíz formájá. ban összegyűlt fölösleges nedvesség számos helyen elárasztotta a vetéseket, legelőket. Az elárasztott területek vízmentesítési munkái megindultak a Belvízszabályozó Hivatal részéről, valamint helyi kezdeményezések révén. Hiányosság azonban, hogy a helyi kezdeményezések sok esetben gátol, ták a tervszerű munkát. Érvényre jutott gyakran az egyéni érdek. Elvezették ugyan a vadvizet saját területükről. Azzal azonban már nem törődtek, Tiogy a szomszédos falu határában ezáltal még nagyobb terület kerül víz alá, veszélyeztetve a jövő évi termést. Más helyen a tanács vezetői közömbösséget tanúsítanak e fontos kérdés iránt. A tiszederzsi tanács egyszerűen megtagadta a Belvízszabályozó Hivatal dolgozóin-k azt a kérését, hogy nyújtson segítséget a szivattyútelepek üz,emanyagellá. tásához. Azt mondta: az ő határukban nincsen vadvíz, intézze fel mindenki a maga baját. Olyan nagyszabású létesítmények, mint a belvíz rendezés, sok évi költséges befektetést igényelnek. Az átkos Horthy-rendszsr ezt is elhanyagolta és rövid idő alatt kell behoznunk ezt az elmaradásunkat is. Különösen fontos a megfelelő vízlevezető csatorna-rendszerek, víztárolók és vízátemelők építése. Az erősen csapadékos ősz folyamán különösen előtérbo került ez a feladat. Addig is, míg ezek elkészülnek, tervszerű, fegyelmezett munkával biztositható a mielőbbi vízmentesítés. Annál nagyobb hiba; hogy ■'z abádszalóki gépállomás vezetői. nem érzik felelősségüket e fontos kérdésben. Az egyik vízátemelő szivattyú-telepnél a gépállomás 5 erőgépe szolgáltatja a meghajtó erőt. Gyakran előfordul a gondatlan gépkarbantartás miatt az üzemzavar. December 81-én például az egyik erőgép-kezelő szó nélkül otthagyta a gépet és másnap sem jelent meg. A vezetőség nem gondoskodott helyettesítésről, sem a hanyag traktoros felelősaégrevoná. sáról. Hasonló volt a helyzet Karcagon, ahol a gépállomás szintén távoltartotta magát n segítségnyújtástól. Nem megengedhető a tiszaigari és tiszaimrei állami gazdaság vezetőinek állásfoglalása sem. Tűrték, hogy a gazdaságok egyes felelőtlen dolgozói a csatornagátakat átvágják, s a tervszerű víztelenítés érdekében lezárt zsilipeket felnyissák; agyonütéssel fenyegetve a csatornaőröket, akik azt igyekeztek megakadályozni. Az ilyen önkénye* intézkedés miatt Tiszaigaron például a vízzel elárasztott legelőkről,, mely korántsem olyan veszélyes, éppen bevetett területre zúdult a víz, s a vetést kiöléssel fenyegeti. Ezekről a nehézségekről folyt tárgyalás folyó hó 4-én a megyei tanácsnál. — Kétségtelen, az eddigi szervezetlenség nagyban hozzájárult az említett hiányosságokhoz — mondotta Szarvas Imre elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. — Éppen ezért legfontosabb a megfelelő irányítás és a jelentőszolgálat Számos termelőszövetkezetünkben megszívlelték Rákosi és Gerö elvtársak tanácsait, a takarékos takarmányozásról. Az abraktakarmány takarékos felhasználása mellett jelentős mértékben alkalmazták a szalma feltárását is. Különösképpen kiemelkedő jő munkát végzett az öcsödi „Béke“, a jászberényi „Petőfi* és „Március 15“, .a kisújszállási „Petőfi“ termelőszövetkezet. A jászberényi Petőfi tsz-nél naponta 50 darab, szarvasmarhát takarmányozmak meszezéssel feltárt szalmával. Hogy mennyire nem igaz az ellenségnek ama híresztelése. megszervezése. A jelenleg rendelkezésre álló szivattyútelepek megerősítésével 2—3 hét alatt végbe - megy a víztelenítés, ha újabb, nagyobb szabású esőzés nem következik be. Emellett a tanácsok feladata felvilágosító munkával megakadályozni az önkényeskedéseket, azt, hogy valaki, akár jóhiszemű, akár ellenséges szándékkal felnyitogassa a zsilipeket, átvágja a gátakat, amint ez a jászapáti tanács beleegyezésével is megtörtént, mert ezzel gátolja a tervszerű vízmentesítést. Szükséges, hogy mindenki fegyelmezetten alkalmazkodjék az illetékes bel ví/•.szabályozó szervek utasításaihoz. hogy a feltárt szalma tönkreteszi a jószágot, bizonyítja az a tény, hogy egy tonna feltárt szalma feletetésável a növendék állatoknál darabonként 30 kilő súlygyarapodást, a tejelő teheneknél pedig 80 liter többlet tejmennyiséget értek el. Af érti ékből láthatjuk, hogy vezo. tőink hasznos tanácsainak gyakorlati megvalósítása milyen nagyszerű eredihényeket hoz és csekély befektetéssel csökkenthetjük takarmány gondjainkat. Kunos István Szolnok, Megyei Tanács. KEskesidő, nagykendő .■. Az öcsödii tanácselnök arra hivatkozással, hogy a gazda!ajstrom elkészítése lefoglalja őket, nem lát se előre, se- hátra. Nyugodtan eltűri, hogy 65 kulák tartozzon hízottsortésbeadási kötelezettségével. Tanácselnök (a tanácstitkárhoz): Engedd csak, hagy kösse be kényelmesen a te szemed is. Becsületes dolgozó paraszt: Mi teljesítjük sertésbeadási kötelezett se. günket. Maguk meg hagyják, hogy a szabotáló kulákok bekössék a szemüket?! Elegünk van a megalkuvóból! Jó eredményt hozott a feltárt szalma etetése a jászberényi „Petőfi44 tsz-ben Földművesszövetkezeteink feladatai az ú j esztendőben Ismét lezártunk egy évet, és most folyik egész népgazdaságunk területén eredményeink felmérése. Ezt a célt szolgálják most folyó szövetkezeti leltározások is, melyet a dolgozó paraszt földmüvcsszövetkezeti tagok, különböző bizottságok tevékeny munkával végeznek. Sokat fejlődött 1952-ben földművesszövetkezeti mozgalmunk. Ma már a parasztság legszélesebb rétegét befogadó tömegszervezetté lett, melynek megyénkben mintegy 100 ezer tagja van. « Uoldmüvesszövetkezeteink Pártunk segítségével megteremtették a falusi szocialista kereskedelmet. A falun már ők bonyolítják le az áruellátást teljes egészében. — 1951-hez viszonyítva a boltok és egyéb ellátási egységek száma 144-gyel emelkedet. Létesült öt nagyáruház, 47 kisáruház és még sok más egység. A forgalom 38 százalékkal emelkedett: 15 százalékkal több rádiót, 22 százalékkal több kerékpárt, 70 százalékkal több motorkerékpárt, 25 százalékkal több gyapjúszövetet adtak el a szövetkezetek boltjai. Ezek is mutatják a falu életszínvonalának nagyfokú emelkedését. Aföldmüvesszövetkezetek vásárolják fel a begyűjtésre szánt termékeket. Ok gyűjtik össze a beadás után maradt felesleg, termékeket is a kapitalista kereskedők, spekulánsok, kupecek és egyéb népnyúzók kiszorításával. A föidmüvesszövetkezetek végzik a termelési szerződések, állatnevelési szerződések kötését stb. Résztvesznek földművesszövetkezeteink a dolgozó parasztok között folyó felvilágosító munkában. Szerveznek különféle -szőlő-, gyümölcszöldség-termelő csoportokat. Ezzel mód nyílik a dolgozó parasztoknak, hogy megismerjék a közös gazdálkodás előnyeit. Ilyen csoport 96 van a megyében. A z eredmények sokkal nagyob. bak lennének, ha a meglévő hibák nem gátolnák a fejlődést. Legnagyobb hibaként kell felhozni a tömegszervezoti munka, a tömegekkel való kapcsolat gyengeségét. 1951. évben szövetkezeti vezetőink a gazdasági feladatot elhanyagolva, főleg öncélú tömegszervezeti 'munkát végeztek. Miután pártunk és a SZOYOSZ erre felhívta figyelmünket, átestünk a ló másik oldalára. Az eredmény az lett, hogy, 1952-ben, különösen a II. félévben, valamiféle hivatalnoki átvevő, adminisztratív módszer kezdett kialakulni. Ez a szellem rendkívül káros, sőt veszélyes. Odavezet, hogy lebecsülik a tagság véleményét. A boltosok úgy beszélnek a dolgozó parasztokkal, mintha övék volna a bolt, Pl. a kőteleid T. Kovács Lajos, aki a dolgozó parasztoknak becsomagolatlanul dobja a pultra az árut. A tagság véleményét nem veszik figyelembe. Ha beírrak a panaszkönyvbe, nem vizsgálják ki, nem értesítik az elintézésről a tagokat. Olyan is előfordul, hogy visszaverik a bírálatot A szapárfalui boltkezelő, akit egv szövetkezeti tag megbírált a hiányos áruellátás miatt, visszautasította a bírálatot és igyekezett tőle függetlennek feltüntetni az áruhiányt, TT °gy mit jelént a tömegekkel a kapcsolat, azt mutatja az elmúlt év elején tartott közgyűlés, ahol a tagság 75n/0-a jelent meg. Bí. rálatukkal, javaslatukkal segítették a szövetkezet vezetőségét a nagy begyűjtési kampányban. Nagy segítséget adtak a tagbizottságok, de még inkább a meghatalmazott csoportok. Több mint 3700 ilyen csoport fogta össze a tagságot és vonta be a begyűjtési versenybe. Meg is volt az eredménye. A begyűjtés második szakaszában elhanyagolták szövetkezeti vezetőink ezt a munkát, ezért nem volt elég eredményes a verseny. Ezért elmaradtunk a kapások begyűjtésében, ezért érvényesült sokszor az ellenség hangja. Ez az oka annak is, hogy a decemberi gyűléseken csak kis , százalékban jelent meg a tagság. A választott szervek munkájájr*- ban is hiányosság van. Nem minden szövetkezetnél tartják meg rendszeresen az igazgatósági, a felügyelőbizottsági üléseket, s ahol tartják, azok is eléggé formálisak. Nem elég konkretak a határozatok és a végrehajtást nem ellenőrzik. A vozsenyi ügyvezető csak azokat az igazgatósági tagokat hívja meg a gyűlésre, „akik hívás nélkül is eljönnek.“ A fegyelmezetlenekkel szemben nem járnak el szigorúan; sőt megesik, mint Törökmiklóson, hogy azoknak, akik egy éven át lopták a szövetkezet vagyonát, men. tőlovelet adtak, hogy ezzel enyhítsék a büntetést. A tagság nem látja ezek folytán a jó működést. Bizalmatlanná válik; nem érdeklődik és nem vesz részt az ellenőrzésben. Ahol ez bekövetkezik, ott a szövetkezet.vezetősége nem képes a szövetkezetei vezetni. Atömegszervezetd munka elhanyagolásában a járási és megyei szövetség is hibás, mert az egyes szakosztályok elhanyagolták a tagbizottságok segítését. Ügy vélték: az a szervezési osztály feladata. Ellenőrzés során megállapítottuk, hogy nem a járás, sem a megyeszövetség nem fordított kellő gondot az igazgatósági gyűlésekre; elhanyagolta a meghatalmazott csoportok rendszeres segítését is. éerö elvtárs meghatárzta beszédében feladatainkat. Külön kitért a takarékosság kérdésére. Ezen a téren is sok a hiba: egy az, hogy a forgási sebességnél általában megyei viszonylatban 5—6 millió forint a pénzforgalmi számla egyenlege, s ugyanakkor több helyen pénzzavarokkal küzd a szövetkezet. Ezt a falu lakossága érzi meg, mert hiányos árukészlet mellett nem tudja szükségleteit beszerezni, emellett a szövetkezet jövedelmező., sége is romlik, mivel a fekbér felesleg kiadásként jelentkezik, mint Nagykörű, Kötelek szövetkezeteinél. Sokszor az ügyvezető elnök, mert a fuvaros rokon, sógor, koma, a „kéz-kezet mos“ alapján elnézi a pa. zarlást. "I QE?D ban legfontosabb tennivalónk, hogy a helyi pártbizottságokkal, pártszervezetekkel még jobb kapcsolatot építsünk ki. Ügyvezető-elnökeink rendszeresen számoljanak be a párttitkárnak, kérjék k.i a párt véleményét fontosabb dolgokban. Javítsuk a tanáccsal is a kapcso. latot. Ne múljon el tanács vb. ülés — ahova meghívják az ügyvezető elnököt, — hogy ne menjen el. Gondoskodjunk arról is, hogy a tanács vb-től beválasztott igazgatósági tag ott legyen a szövetkezet igazgatósági gyűlésén. Azonkívül beszéljék meg a feladatokat és a MÉSZÖV utasításainak szellemében a helyi adottságoknak megfelolően egyetértve hajtsák végre azokat. M eg kell javítani tömegszerve. zeti munkánkat, hogy gazdasági feladatainkat a tömegek, a szövetkezet tagjainak bekapcsolásával végezzük. Ezt úgy érhetjük el: ha mindenkor figyelembe vesszük a tagság véleményét. Elintézzük gyorsan és jól felvetett bírálatukat. Megbeszéljük tagértekezleteken a tervet. Felvilágosító munkával megmagyarázzuk, mel.fik feladatnak mi a célja, miben érvényesül a közös érdeken belül az egyéni érdek is. Megmagyarázzuk, mit jelent a béke megvédése szempontjából a begyűjtés, vetés jó teljesítése. Erre nagy lehetőségek vannak, mert a boltban, a különböző átvevőhelyeken nap, mint nap tömegével találkoznak szövetkezeti dolgozóink a parasztsággal. Takarékoskodjunk a tagság vagyonával, emeljük a forgási sebességet, ne alkalmazzunk felesleges embert sem, vizsgáljuk át az üzemágakat ebből a szempontból is. I ónjuk be a tagságot az ellenőrzésbe, elsősorban a felügyelőbzottságot, majd rajtuk keresztül a tagbizottságokat és a tagságot. Ne tűrjük a felelőtlen árukezelést, amelyből az áru romlása következik. Mozgósítsuk a tagságot az ellenség elleni harcra. Ne engedjék a kulákoknak, spekulánsoknak, a vetésbeadás elszabotálását. Fokozzuk dolgozóinknak a párt és Szovjetunió iránti szeretetét. Minden dolgozó tanuljon politikai és szakvonalon egyaránt. XT izvetlen feladatunk az évi mérleg jő elkészítése és a tagság előtti ismertetése. Végül, de nem utolsó sorban a még hátralévő vetés befejezése. Keressenek fel szövetkezeti vezetőink mindem dolgozó parasztot, aki még nem vetett és biztosítsák, hogy a ráeső részt vesse el. A felvetett hibák kijavításával az 1953-as évet még nagyobb eredménnyel zárhatjuk. Varga Elés MESZÖV-titkár, Szolnok,
