Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-31 / 27. szám

tÍ953 jaguár 31.: SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP MUNKÁJÁVAL, MAGATARTÁSA VAL, CSALÁDI ÉLETÉVEL MUTAT PÉLDÁT RUDIK IMRE NÉPNEVELŐ | GYAKRAN ütni a Cukorgyár­ban egy középtermetű határozott fel­lépésű, keménytekintetü népnevelőt, amint a körülötte éllé munkásoknak meggyőző szavakkal magyaráz. Ez a köztiszteletben, megbecsülésben álló munkás Kubik Imre elvtárs. Mun­kájával, magatartásával és családi életével egyaránt példátmutat. Kubik elvtársnak elsötétül és meg­keményedik a tekintete, mikor a múlt­ról beszél. Elmeséli, hogy mennyi megpróbáltatáson ment keresztül. Inas korában mestere mellett igen sokat éhezett és nélkülözött. Alig tengette az életét abbéi a pár fillér­ből, ami kapott. Később tájkép és portrék rajzolgatásából tartotta fenn családját. Még a háború kitörése előtt behívták katonának és hét évig kellett a néptől idegen hadseregben szolgálnia. 1944-ben hazajött szabad­ságra, s már nem ment vissza, mert rövidesen megérkezett — s itt fel­derül tekintete — a felszabadító Vörös Hadsereg. |EKKOR | rögtön önként jelent­kezett, hogy résztvegycn az építő munkákban. 1946-ban került a Cu­korgyárba, s azóta itt dolgozik, mint mázoló, kampány idején pedig a kar­bantartó részlegnél vesz részt a ter­melésben. Normáját 120-125 százalék­ban teljesíti. Kubik elvtárs nemcsak lelkiismeretesen dolgozik, hanem újí­tásaival megkönnyíti, tervszerűb­bé teszi a munkát. Eddig minden újítását elfogadták. Most terjeszti fel a hetediket, melyben a festöszó­­ró géphez szükséges légsűrítő hasz­nálatát teszi célszerűbbé az apróbb munkák végzésénél. Sok munkát és időt takarítanak meg, ha a szóró­­gépet viszik el a zsákhoz és nem megfordítva. Újítási rajza^ nagy Odaadásra és komoly képzettségre vall. Felszabadulás óta államunk le­hetővé tette, hogy rajzkészségét fej­leszthesse. Megnézte a Képzőművé­szeti Kiállítást 1951-ben. Budapes­ten; járt a szolnoki Művésztelepre és jelenleg is műszaki rajztanfolya- Jnot végez. •— Kiváló munkájáért a dolgozók állama komoly megbecsülésben részé­­siti. Szép két szoba, fürdőszobás lakást kapott, melyben feleségével és öt gyermekével él. „Nem sokára megérkezik a hatodik gyermekük is. Örömmel várjuk mindannyian. Ma érdemes gyermekeket nevelni, hiszen tudjuk, hogy boldog jövő vár reájuk“ — mondja Kubik elvtárs. Ot érte az a megtiszteltetés is ta­valy márciusban, hogy az üzem aján­dékait Rákosi glvtársnak születés­napjára elvihettes |ANNAK I a népnevelőnek, aki olyan példaadőan dolgozik, mint Kubik elvtárs, könnyű meggyőzni a dolgozókat, mert munkájával és éle­tével is nevel. Felhasználja továbbá agitációjában az üzem szociális jut­tatásait. Az állandó meleg fürdőt, díjtalan napközi otthont, az üzemi étkezdét. Elmondja, hogyan védik a dolgozók egészségét, gumicsizmával, esőköpennyel, védőitallal. A mér­gesgázzal dolgozó, védőkekszet kap. Szép kultúrotthona van az üzem­nek. Talán fel sem tudnánk sorolni mindazt, ami a dolgozók érdekeit szolgálja. Kubik elvtárs mindig tud­ja, hogy mikor, mivel érveljen. En­nek a jó nevelő munkának nem is marad el az eredménye. | AZ ELMÚLT | ősszel igen sok helyen nem szedték fel a cukorrépát. Kubik elvtárs az üzem dolgozóiból 26 tagú brigádot szervezett és meg­mutatták a mezőgazdasági dolgo­zóknak, hogy az esős idő ellenére is fel lehet azt szedni,' „Megmentjük a fehér aranyat“ ezzel a jelszóval indult el az első brigád és példájára több brigád alakult, hogy minél több cukrot adhassanak a dolgozóknak. Vagy egy másik példa. Az MSZT keretén belül Paládicspusztán kul­­túrotthont létesített az üzem. Itt is­merte meg Kubik elvtárs,■ Holló Andrást, egy volt cseléd ember gyer­mekét. A jó népnevelőmunka hyomán Holló András azóta az üzem jő mun­kása. Jelenleg Kubik elvtárs Molnár István segédmunkást neveli, aki tag­jelölt s Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére szeretne úgy dolgozni, hogy az MDP tagjainak sorába lép­hessen. így él és így neveli dolgozó társait Kubik Imre népnevelő a szol­noki Cukorgyárban. Vegyenek róla példát népnevelőink. — Z _ <4 kduagi Agyagifia'd ItUk Uédíüí a tauaxvá munkába, Az elmúlt évben igen kevés létszámmal alakult a karcagi Agyagipari KTSZ. Sokat kellett küzdeni a kezdeti nehézségekkel. A szövetkezet tagjainak jó kollektív szellemben elvég­zett munkája eredményre vezetett. Ma már igen szép és jó munkával eltöltött évre tekinthetünk vissza. Szövetkezetünk fazekas­ét kályhásrészlegböl áll. Dolgozóink tervük túltel­jesítésével fokozzák a ter­melést. Minden igyekeze­tünk, hogy a dolgozók igé­nyeit kielégítsük és kiváló minőségi munkát végez­zünk. Nagymennyiségben ké­szítünk baromfietetői és hatókat. Ez igen előnyös a baromfinevelés terén, mert a víz állandóan frissen ma­rad benne és nem szemete­sedik el. Igen keresett do­log ez. Különösen tszcs-k és állami gazdaságokban, ahol már kora tavasszal megjelennek az első kis­­csibék. Szövetkezetünk jó munkáját segítik elő a tszcs-k és állami gazdasá­gok, ha idejében gondos­kodnak ezekről a fontos edényekről. Rendeléseiket előre adják le, mert az edények elkészítése hosz­­szabb időt vesz igénybe. A nyári mezőgazdasági munkában nélkülözhetetlen a mázatlan, népi nyelven veres korsó, ebben a leg­nagyobb meleg ellenére is mindig hidegen és frissen marad a víz, ami a mező­­gazdasági dolgozók szá­mára nélkülözhetetlen. Idejében felhívjuk a mezőgazdasági dolgozókat, gondoskodjanak előre ezek­nek az edényeknek meg­rendeléséről, hogy mire szükség van arra, megfe­lelő mennyiségben igényü­ket ki tudjuk elégíteni. Ez­zel ügy a szövetkezet, mint saját munkájukat könnyítik meg. Ugyanez vonatkozik a cserépkályhatulajdono­­sokra is. A javítását, ha szükséges, még fűtés előtt eszközöljék, hogy mun­kánk ne zsúfolódjon össze. Szövetkezetünk igyekezik úgy dolgozni, hogy to­vábbra is jó munkával ki­érdemelje azt a dicséretet, amit a karcagi Vidám Vá­sáron Szabó János helyj­­ipari minisztertől kaptunk. Acs Kovács Julianna Anyagipari Szöv. Karcag. A kétpói Alkotmány tszcs elnöke nem méltó a tagság bizalmára Mióta a kétpói dolgozó parasztok hagyrésze a termelőszövetkezetek ra­gyogó útját választotta, boldogabb, szebb lett itt is az élet. A termelő­­szövetkezet gazdasága magas termés­­eredményeivel gazdagítja tagjai éle­tét. Uj község épül. A régi földbir­tokosok földterületén kislakások nő­nek gomba módjára. A dolgozóké ez a föld, mostmár véglegesen. A két­­pöisok maguknak dolgoznak, nem pe­dig a gazdag Mészárosnak. A fejlődést látják az I.. típusú Alkotmány termelő csoport tagjai is és nagy többségükben azon gondol­kodnak, hogy gazdaságukat szebbé, még jövedelmezőbbé teszik. 2.000 holdas táblájukat a szomszédos Sza­badság termelőszövetkezet mintájá­ra az élenjáró szovjet vetésforgó alapján akarják berendezni, egyszó­val a fejlettebb, a magasabb típusú m. csoport alapszabályai szerint akarnak dolgozni. Menne is ez. ha a vezetőség tagjai segítenének. Nem teszik, ehelyett azon vannak, hogy megállítsák a fejlődést és vissza vezessék a csoport tagságát az egyéni gazdálkodásba. Körmönfont módon. Ugv akarják a nagyüzemi gazdálkodástól eltántorí­tani a tagságot, hogy Hajdú Imrével az élen sorozato­san* megsértik a szövetkezeti demokráciát. Hajdú Imre a tsz elnök a tagság véleményét semmibe sem veszi. Ön­kényesen intézkedik. Megtörtént, hogy a vezetőség tudta nélkül kulá­­kokat igazolt.- Tóth István kulákot becsempészte a termelőcsoportba, a szerződéses magvak felhasználásáról a tagságot nem értesíti; a fizetni­valókat úgy sorolja fel, hogy a szer­ződéses termeltetéstől elvegye a dolgozók kedvét. N. Kovács Sándor igazgatósági tag segít neki. Ott van mögöttük Cs. Bordáes kulák a buj­tató, aki szakemberként van alkal­mazva a csoport darálójánál. O adja a jó tanácsokaj:, ahogy nevezni szok­ta a csoportelnököt „Imre bátyám­­*nak“. ,’,Imre bátyám" múltjára való hi­vatkozással megbontja a csoport egyetértését, személyeskedést, veszc­­, kedést szít. Elmulasztották a közös f terület utáni beadási kötelezettséget, j így azok a becsületes csoporttá gok is f állandó zaklatásnak vanhak kitéve, akik a közös terület után beadási kötelezettségüket, illetőleg a rájuk eső részt már befizették. Az elnök semmit nem tesz an­nak érdekében, hogy a köteles­ség mulasztókat felszólítsa, nem segít a tanácsnak abban, hogy a hátralékot begyűjtse. Ennek következtében nagy mennyi­ségű állat és pénzhátraléka van az Alkotmány termelőcsoportnak. A kulák cimborák jótanácsa alap­ján megkárosította a csoportot azál­tal is, hogy a természetben járó cu­kormennyiséget Szolnokról Mezőtúrra szállíttatta. így a tagok sok idejüket voltak kénytelenek elpocsékolni, pe­dig meg volt rá a lehetőség, hogy a kétpói állomáson megkapják a cuk­rot, hogy nagymennyiségű fuvarkölt­séget spóroljanak meg. Hajdú Imre nem riad vissza a fenyegetéstől sem; ha a tagság előhozakodik a hibák­kal. Legutóbbi csvportgyülésen pe­dig, amikor a tagság egyrésze azzal a gondolattal jött össze, hogy a fej­lettebb III. típust választják, az el­nök kijelentette, hogy három évig itt ö parancsol és addig III.-as tí­pusú csoportot alakítani nem lehet, mert ahhoz nem járul hozzá. Sőt állításának azzal szerzett nyo­matéket, hogy azt hazudta; hogy a járási tanácsnál neki bizalmasan el­mondták, hogy a tagők úgy sem kapnak semmiféle támogatást és a járási tanács sem veszi szívesen át­alakulásukat. Hajdú Imre ellenséges magatartását látja a tagság, látja a pártszervezet is. Mégis megtűrik Hajdú Imrét maguk között. Meddig? Tóth Lajos- w Törökmiklős Kállai János mezőtúri sertcsgondozó tudja kötelességét f Úttörőnek lenni mindig jó Kállai János elvtárs 1950 óta sertésgondozója a mezőtúri Haladás termelő­szövetkezetnek. Azóta sok gyakorlati tapasztalatra tett szert és sokat tanult a szovjet állattenyésztők módszereiből. A gondjaira bízott jószágállomány átte­­leltelése most nem állítja megoldhatatlan feladatok elé, és eddig ' elvégzett munkája miatt sem kell szégyenkeznie. Eddig kü­lönösen azzal tűnt ki. hogy csökkentette a jószág el­hullását. 140 anyasertést, 250 növendék és 8 tenyész­kant híztak Kállai elvtárs gondjaira. Tavaly a 140 anyakocát kétszer fialtatta ér 1000 malacot nevelt fel kagrammra, ne. menjen ve. szendébe. A sertések takar­mányozását úgy tette gaz­daságosabbá, hogy a tsz vezetőségétől üstöt, tűzre­­valót kért, s a takarmány­répát megfőzi. Téli napo­kon sohasem mulasztja el a jószág járatását. Jó munkája jutalmaként zárszámadáskor kereseten felül 11 malacot kapott. Ez a jutalom pénzértékben 2400 forintot Jelent. Kál­lai elvtárs most ígéretet tett arra, hogy jószágállo­­mányának átteleltetését el­hullás nélkül biztosítja. KISS SÁNDOR agronómus, Kisújszállás alóluk, Munkatársai szeretik, mert őket a legnagyobb odaadással és a szaktudásá­nak megfelelően állandóan elvtársi módon segíti. Sze­reti a rendet, a tisztaságot. A gondjára bízott sertések alatt 2—3 naponként váltja az almot, söpröget, állan­dóan takarít, mert — amint mondogatja__ a jószágnak éppúgy kell a tisztaság, mint az embernek. A jószágállomány téli át­teleltetését nagy gonddal végzi. Nem szórja a takar­mányt. vigyáz minden de-A kisújszállásiak tavaszra készülnek. Kisújszállás szövetkezeti vá­ros termelőcsoportjainak tag­sága télen i,s talál munkát. Most a napokban fogtak hozzá egy víztároló építéséhez. Ezzel . az öntözéses termelést akarják si­keresen megvalósítani- A ta­valyi példák azt igazoltákt hogy nem vész kárba fáradozások. Az Uj Élet és az XJbtörő termelő­csoportok tagsága gazdasági felszereléseiket javítják. Tisztít­ják a vetőmagot, A Táncsics tsz-nél seprűt kötnek, füzest te­lepítenek. Munkájukkal nagyobb jövedelmet biztosítanak ma­guknak. BOZSó JÓZSEF Kisújszállás. I. Szorgalmasan tamilnak a pajtások a vegyész-szakkörben. Gondos, szakta­nári felügyelet mellett, megfelelő eszközök segítségével mélyítik el szakma) tudásukat, hogy mire felnőnek, kiváló szakemberek legyenek. Vidám nótaszóval próbálják a táncokat a pajtások. Március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapjára készülnek, amikor szép előadást rendeznek az Úttörő-házban. A több mint egy hónapja megnyílt szolnoki Úttörő-házat délutánonként vi­dám pajtások serege tölti be. Az emele­test a táncszakkör tagjai próbálnak, a mellettük lévő teremben a képzőművé­szek rajzolnak, fehérköpenyes fiúk, lá­nyok hajlítják az üvegcsöveket a ve­gyész-szakkör gazdagon berendezett szo­bájában. % Pirosfüggőnyös, szépen dekorált szín­pad várja a most alakuló előadóképzö­­kör pajtásait, a színjátszókat, az ének­kart és a zenekart. Tiszta, új székek sora hívogatja a tágas nézőtérre a pajtásokat. Odalent a földszinten szőnyeggel bo­rított, csipketeritös asztalokkal berende­zett olvasóterem van, költőink, íróink szobraival és arcképeivel díszített fa­lakkal. Másik bejáraton át jutunk az asztalosműhelybe, ahol új munkapadok, szekrények, bennük mindenféle szerszá­mok vannak. Az asztalos szakkör mel­lett van a biológusok és modellezők szobája. Most készül a fotósok sötét­kamrája is. % Ugyancsak a földszinten van a törté­nelmi, a földrajz, a számtan és az iro­dalmi szakkör asztalokkal berendezett szobája. Az előbbiek táblákkal és térké­pekkel vannak felszerelve. I Jelenleg több mint kettőszáz pajtás jár a foglalkozásokra, mind jó, jeles és kitűnő tanulók, akik magatartásukkal is kiérdemelték, hogy az Uttöro-ház tagjai legyenek. Minden pajtás hetenként egy­szer két órára jár foglalkozásra. Csak azok a pajtások lehetnek tagjai az Úttörő-háznak, akik tanulásban és magaviseletben is példát mutatnak. Ezek a pajtások jelentkeznek a csapatuknál, megmondjak, hogy milyen szakkörben akarnak dolgozni és ha a csapattanács javasolja, akkor felveszik az Úttörő-ház tagjai közé. Azoknak a pajtásoknak, akik a művészeti szakkörökben (elöadőképző, tánc, ének, zene és képzőművészei) akarnak tanulni, külön felvételi vizsgát is kell tenni, ahol megvizsgálják képes­ségeiket. A pajtások szinte második otthonuk­nak tekintik a barátságos, gyönyörűen berendezett Úttörő-házat. Régi vágyuk valósul meg, mikor belépnek a kapuján. Komoly szerszámokkal, szakirányítás mellett képezhetik magukat azon a sza­kon, amelynek a foglalkozását , legjob­ban szeretik. Azt a szakmát' tanulják, amelyet életpályának választottak. Az Úttörő-házba a megye legkiválóbb pajtásai tanulnak, dolgoznak. A külön­böző szakkörökből sok olyan pajtás fog kikerülni, aki értékes dolgozója lesz ha­zánknak. Lukács Károly kisújszállási Tszcs tag egészévi tojás- és baromfibeadását teljesítette 'Az idei begyűjtési rendeletét varosunk területén békekis,gyű­léseken ismertettük. A . dolgozó parasztok látják, hogy a béke kérdése szorosan összefügg a beadási kötelezettség teljesíté­sével- Az állandó felvilágosító munkának van eredménye- Ja­nuár hónapra előirányzott ba_ romfibeadási kötelezettségünket 100 százalékig teljesítettük- A LL típusú Kossuth termelőcso­port több tagja már a félévi baromfibeadását is rendezte. Lukács Károly 17-5 kg barom­fit. 16 db tojást adott be. Ezzel ő egészévi baromfi és tojásbe­adási tervét 100 százalékig tel­jesítette. Példáját Básti Imre, Szabó Lajos, Borkő és Boda Ferenc követték- Ezek az elv­társaik ígéretet tettek arra, hogy csoportjuk valamennyi tagja időben teljesíti kötelezettségét. Nem maradnak el semmivel. A Zöld Mező termel őcsoport tagjai sem kullognak hátul nz állam iránti kötelezettség telje­sítésiében. Itt Kovács Pál és Molnár Albert mutatnak példát. Baromfiból egészévi kötelezett­ségüket. kiegyenlítették. Ezek az eredmények azonban nem tesz­nek bennünket elbizakodottá, mert a tojásbegyüjtés nagyon gyengén megy. Szilágyi Lajos Kisújszállás, Tanács. Bőven jut annak, aki becsületesen dolgozik Szólni Malifást a jászdrokszál­­lási Táncsics termelőszövetkezet Ionja. Felszabadulás előtt ku­bik munkával foglal kozott, járta az egész országot. Hiúba ván­dorolt, családjának még sem tudott kenyeret keresni■ Többet voltak éhen. mint jóllakva. Mióta termelőszövetkezeti tag nem így él- Tavaly 49] munka­egységet telesített, — Zárszám­adáskor jutott neki is bőven mindenből, csak pénzben kőzet 4000 forintot kapott. Bolya Mar­git, Juhász Lajos szintén be­csületes dolgozók■ Nekik is van mindenük. De jutóit bőven va­lamennyi csoport tagnak, aki egész évben becsületesen dolgo­zott. * LÁZÁR MIHALT MDP titkár, Jászárokezállás.

Next

/
Thumbnails
Contents