Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-06-01 / 10. szám - Fábián Zoltán: Olvasásgyakorlási módok és változatok a 4. osztályban / Az alsótagozati nevelés életéből
szí. Csak az elvégezhető és ellenőrizhető munkának van értelme. 4. Egy-egy órán túl sokféle gyakorlási módot, variációt ne alkalmazzunk. A nagyon érdekes változatok (játékok, versenyek) némelyikét tartsuk fenn a tanulók jutalmazására. 5. A mesterkélt, formális változatokat nagyon ritkán s csak játékos keretben (pl. zálogkiváltásra) érdemes alkalmazni. Ezeket a módokat a tanulók elbírálására, osztályozására, új szövegek olvasására természetesen nem használhatjuk. 6. Jó néhány gyakorlat értéke a nevelési helyzet sajátosságától, a tanító egyéniségétől, az osztály összetételétől is függ. Minden tanítónak mérlegelnie kell, hogy mely módok felelnek meg leginkább a maga és a tanulók sajátosságainak. 7. Az itt következő gyakorlatok mindegyikét egyetlen osztályban sem lehet végigpróbálni, különösen pedig nem lehet állandóan, rendszeresen alkalmazni. Többnyire 15—20 féle változatot célszerű csak használni, (azokat sem egyenlő arányban.) A tanulók sem igényelnek mindig újabb és újabb változatokat, néhány változat kedveltebbé válik számukra. Időnként érdemes rájuk bízni, melyik gyakorlási módot alkalmazzuk a gyakorló órán. Az egyes módok és változatok listáját a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csoportosítottuk. I. EGYÉNI OLVASÁS 1. Hangos egyéni olvasás (Alapvariáció) A tanító felszólítására a tanuló addig olvas, amíg meg nem állítják. A legfőbb feladat a minél hibátlanabb olvasás. Járulékos feladatként adhatók konkrét technikai instrukciók (pl.: lassan, tagoltan, olvass; ügyelj a szavak végére stb.). Adható tartalmi feladat is (olvasás után számolj be arról, mit olvastál). A számonkérés legtermészetesebb formája ez a mód. Előnyei: a tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik, maga választja meg a tempót, ritmust, hangerőt, hanghordozást stb. Sürgető körülmények nem zavarják. Természetes módon olvashat. Hibáit olvasás közben javíthatja; ismételhet. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja. Hibalehetőségei: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamos alkalmazása esetén csökkenhet a tanulók aktivitása, figyelme. Az olvasó tanuló nemigen végez közben értelmi erőfeszítéseket Többször gyakorolt szövegeket, (rövidebb szövegeket) esetleg nem az írásra, hanem emlékezetére támaszkodva reprodukálhat. 2. Hibajelölt olvasás A tanuló az előzőhöz hasonlóan olvas, de hibázás esetén az osztály jelzi a hibát (kopognak, tapsolnak, „hiba!“ — kiáltják stb.). Előnyei: Az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hibátlan olvasásban. A hibákat azonnal javítania kell. Az osztály nagyobb aktivitással, figyelemmel követi az egyes tanulók olvasását. Hibalehetőségei: A tanuló figyelme az előzőnél is jobban a technikára, s nem a tartalomra irányul. Az olvasás közbeni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendületből. (A gyengék olvasása nagyon tördeltté válik.) 3. Összefüggő olvasás A teljes olvasmányt egy tanuló olvassa végig hangosan. Előnyei: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült, követő olvasást végezhet, szólítgatás nem tereli el figyelmüket. Az olvasó tanulóról megbízható, teljes képet ad. Hibalehetőségei: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tudunk ilyen módon hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell így eltölteni. Az osztály figyelme csökken; a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha a többinek tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.) 4. Szövegelemek olvasása A tanuló csak meghatározott szavakat, kifejezéseket, mondatokat olvas (például különösen nehezen olvasható részeket: Prmcsk, karosszéria stb.). Előnye: Kiemelten hatásosabb, eredményesebb a gyakorlás. Hátránya: A tanuló megtanulja, s nem olvassa, hanem emlékezetből mondja a kifejezéseket. 5. Bemutató (minta-) olvasás A tanító kitünteti a tanulót, példaként állítja olvasását a többiek elé (például ismételt bemutatáskor, részegységek első olvasásakor). Előnyei: Hasonlóak az összefüggő olvasás (a 3. számú mód) előnyeihez. Hibalehetőségei: A bemutatást végző tanuló kevésbé tud a tartalomra koncentrálni. Többnyire csak a jobbak olvasnak új szöveget, a gyengébbek nem. 6. Tökéletesítő (javító) olvasás A tanuló addig (annyiszor) olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem
