Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

A település határában álló kastély rangos tulajdonosával kezdetben jócskán adódtak gondjai a helybeli hivatalnokoknak és polgároknak. Bors Mihály prosznyákfai körjegyzőnek a mura­­szombati főszolgabíróhoz intézett 1902. január 3-i keltezésű leve­léből kiderül, hogy kezdetben a helybeliek megpróbáltak a gróf kedvére járni, neki ügyes-bajos teendőiben segíteni. Az ellentétek feltehetően akkor kezdődtek, amikor Matzenauer a státusára hi­vatkozva a reá vonatkozó terheket nem kívánta felvállalni. Bors körjegyző szerint a falusi gazdák rétjein idomíttatta három lovát a tavaszi hónapokban, amikor a fű növésében jelentős kárt oko­zott. Annak ellenére nem követeltek tőle semmilyen kárpótlást. Azonban - a források szerint - a községi adókivetésből sem akarta kivenni a részét, mert azt túl magasnak értékelte, valamint arra hivatkozott, hogy birtokelődjei sem fizettek jelentősebb összeget. A közmunkát sem volt hajlandó kellő mértékben támogatni. A szolgabírói hivatal közbenjárására később bizonyos részt kifizetett kötelezettségeiből, azonban időközben a vele szomszédos birto­kokból, valamint a községi közvagyonból jelentős mennyiségben önkényesen sajátított el területeket. A körjegyzői levél szerint a legrégibb utakra és a régi parcellamegyékre sem volt tekintettel. A kastélyba állítólag egy időben senkit nem engedett, és ő maga sem társalgóit senkivel, még a falusi gyűlésekre sem járt el. Mindez főképpen azért jelentett gondot, mert a település úrbéres község volt, aminek következtében kocsmáját és minden ingatlanát az uradalomtól bírta úgy, hogy a közjövedelem nem az uraságot illette. A korábbi uraság azt feltehetően nem is követelte, Matz­enauer érkezésével azonban megváltozott a helyzet. Ez további feszültségre adott okot a gróf és Pártosfalva elöljárói között, amit a körjegyző nehezményezett a főszolgabírónak írott levelében.32 Két esztendővel később, 1903 márciusában Pósfay Pongrác muraszombati főszolgabíró is Vas vármegye alispánjának írott levelében érintette Matzenauer Károly gróf és a település közötti ellentéteket, azonban írásának fő célja azt a Matzenauer által kezdeményezett törekvést szorgalmazta, hogy Prosznyákfán hoz­zanak létre csendőrőrsöt. Indoklásul a főszolgabíró megjegyezte, hogy mivel a járásban nagyon sok település található, valamint dombvidéki terepviszonyok uralkodnak, fontos lenne ott csen­dőrőrsöt létrehozni.33 A következő esztendő karácsonyán, 1904. december 25-ről 26-ra virradó éjszakára tűz ütött ki a kastélyban, ami jelentős kárt okozott.34 Matzenauer gróf Pártosfalván élő unokája, Zrim Karoli­na értékes összegzésben tette közzé nagyapjára, a családra és a kastélyra, valamint részben a településre és annak földrajzi 32 MNL VaML IV. 405. b. VII. 757-/1901. 33 MNL VaML IV. 405. b. II. 6714./1903. 34 SI_PAM/0088 Okrajno glavarstvo Murska Sobota, Obvestilo, da je dim, ki se je razširil iz pralnice, domnevno poškodoval tapete in starine v gradu Karla Matzenauerja v Prosenjakovcih, spis 825/1905. 83

Next

/
Thumbnails
Contents