Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
tanműhely megvalósulása, akkor a már meglévő épületek a speciális rendeltetésük miatt nem lesznek értékesíthetők”. A főispán úgyszintén nem tartotta méltányosnak, hogy Bors körjegyző kárt szenved jóhiszeműsége miatt. Közben a Belügyminisztérium újra elvetette a megye megismételt kérelmét a tanműhely létrehozására. Bors Mihály körjegyzőt nagyon megviselte a tanműhely ismételt meghiúsulása, valamint személyes vállalásának anyagi kudarca. A csalódottság is kihathatott a szentbenedeki római katolikus anyakönyv szerinti tüdővész és mellhártyalob mellett arra, hogy a 45 esztendős prosznyákfai tisztviselő 1903. május 5-én elhunyt. A lispeszentadorjáni származású körjegyzőt két nappal később Tótlakon temették el. A Kereskedelmi Minisztérium 1903. június 17-i, a muraszombati adóhivatal címére érkezett utalványából kiderül, hogy Bors Mihály részére 600 koronát utaltak át „kártalanításul segélyképpen”. A kiváló kezdeményezésnek induló, azonban többször megfeneklett prosznyákfai fazekas tanműhely epilógusaként elmondható, hogy 1903. június 17-én a Kereskedelmi Minisztérium államtitkára tudatta Vas megye főispánjával, hogy a „tanműhely eszméjét kénytelen elejteni, mert a rendelkezésre álló hitel korlátolt voltánál fogva a fennálló gyakorlóműhelyek számát nem szaporíthatja”. Levelében azonban az államtitkár felvetette annak lehetőségét, hogy az állam hajlandó lenne segíteni a fiatalabb fazekasok továbbképzését az Esterházy-uradalom egyik kőagyag-áru gyárában, valamint az iparoktatásban részt vevő fiatalokat bizonyos feltételek mellett ösztöndíjban részesíteni. Az előállt helyzetet követően Pósfay Pongrác muraszombati 76 főszolgabíró a főispánnak írt levelében csalódottságának adott hangot, mivel szerinte a tanműhely felállításának elmaradása pótolhatatlan kárt okozott a Prosznyákfa környéki településeknek. A leleményes tisztviselő annak ellenére megpróbálta a fazekasokat és a muraszombati ipartestület illetékeseit meggyőzni a továbbképzés más formában történő szükségszerűségéről. Úgy tervezték, hogy az említett ipartestület évi államsegélyt kér jó minőségű máz beszerzésére, valamint a saját erőből történő továbbképzés támogatására. Amennyiben támogatásban részesülnek, ismételten értékelik, hogy a fazekasok szempontjából kifizetődő lehet-e a továbbképzés. Az 1903-ban megfogalmazott kezdeményezésről még egy évvel később sem született döntés, ugyanis a Kereskedelmi Minisztériumból 1904 júliusában olyan válasz érkezett Ernuszt Józsefnek, az új Vas megyei főispánnak, hogy a döntésre majd csak később kerülhet sor, mivel az agyagipari intézményrendszer átszervezés alatt van.
