Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
zetiségű jellegét. Szentlászló lakossága vallási hovatartozásánál azonban tévedett, hiszen a 18. és 19. század fordulóján a falu lakosságának zöme református vallású volt. Az 1848-as forradalom utáni időszakból több forrásmű keretében szerepelnek az említett települések rövid leírásai. Pesty Frigyes helynévgyűjtése (1864)4 keretében a Pártosfalva környéki falvakról meglehetősen sok információt ismerünk meg, amelyek utólag is többnyire hitelesnek tűnnek. A környékbeli lakosság fontos jellemzőjeként említi a különböző megyékbe irányuló idénymunka-vállalást, ami a 19. század második felében e falvak fejlődéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához nagymértékben hozzájárult. Településenként a következő, a jelentés megírásának dátumát is jelzett fontos tudnivalók szerepelnek (részletek): „Prosznyákfa -1864.09-07. A község országszerte csak prosznyákfai név alatt ismeretes, melyben egyedül csak magyarok laknak. A határ 784 hold 811 négyszögölből áll, melyből a belső telkeket kivéve a többi rossz, gabonatermésre nem igen díszük, és így a lakosság utasítva van a kenyerét a szomszéd Zala és Somogy megyékben napszám által keresni. A községben van egy uradalmi major, mely afelsőlendvai uradalomhoz tartozik s jelenleg belgái (értsd: belgiumi) banktársaság tulajdona. A házak a helység jellege miatt el vannak szórva és mind fából épült, zsúppal fedve. A falu hegy vámos és szabad szőlőbirtokkal is bír, de igen savanyú borok teremnek. A helységnek van egy patakja, mely Jánosáénál ered s a pordasinci patakba ömlik. Úgyszintén három pataki malommal bír.” „Pordasinc -1864.09.02. A község csak Pordasinc név alatt országszerte ismert, melyben magyarok és vendek laknak. A határ 411 hold 564 négyszögölből áll, mely mind a szántóföldek, mind pedig a rétek, legelők és erdők rosszak, a lakosság többnyire más megyékben napszám által keresi a kenyerét. A falu középső részén folyik egy patak, melyen egy fából épült malom lévén. A házak fából épültek, s zsúppal fedve vannak, minden nagyobb gazdasági épületek nélkül.” „Csekefa -1864.10.05. A község országszerte csak Csekefa néven ismeretes, melyben csak magyarok laknak. A helység 645 hold 1114 négyszögöl birtokból áll, melynek egyharmad része rónát képez, a másik kétharmad rész pedig hegységet, a szántóföldi részen a rétek jobbak, s jobban lehet marhát nevelni, mint kenyeret termeszteni, és így a lakosság kénytelen a szomszéd megyékben mindennapi kenyerét napszám által megkeresni. Az épületek fából épültek és zsúppal fedve vannak. A falu mellett folyik egy patakvíz, mely a tótlaki határban ered, s melyen egy malom lévén építve.” 4 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) Mikrofilmtár 8. d. 65
