Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
- 9 -Dance Janóét Szülőfalum. Neve nem az |mint volt regen De én mégis tannak érzem* ál még benne\anyanyelvem, Melyet mindig|ugy szerettem. Bármilyen nyelv) meg nem vetem, De legjobban ífzt szeretem, Szeretni Oh! Ujogy ne tudnám SŽSZ Így tanított) ed4s anyám, így tanított/Imádkozni Szülőföldet megbecsülni. Megtanultam.Vmeg is tartom, Mig csak élek) el nem hagyom. Fizetségüllüé^kapplc mást Csak egy szűk s mely), rideg lakast. :'.árvény kriptámrSemiesz nekem, Mert én szegényjnem érdemiem. Tegyenek csak dínyaföldbe S majd betakar)^ pázsit zöldje. 4 919 I// 57 A pártosfalvi Danes János verse a szülőfalujáról 1929-ből kezeit rendszerváltás utáni időszakkal behatóbban nem foglalkozunk, mivel az elmúlt negyedszázad társadalmi-történelmi elemzése további mélyreható kutatást igényelne, ami e kötet tervezett kereteit merőben meghaladná. A levéltári források, a szakirodalom és bizonyos sajtótermékek felhasználása mellett, kisebb mértékben, igénybe vettük Pivar Ella, a térség kiváló ismerője, újságíró-kutatója befejezetlen kéziratát is, amelyet a szerző korai halála miatt sajnos nem tudott befejezni, véglegesíteni.2 A Pivar családot hálás köszönet illeti érte, hogy a befejezetlen szöveget e kötet elkészítésénél rendelkezésünkre bocsátotta. Tekintettel a lakosságlétszám szerint két nagyobb település, Szécsiszentlászló, a későbbi Szentlászló és Prosznyákfa, a későbbi Pártosfalva gazdagabb forrásanyagára, valamint Szentlászló eltérő közigazgatási hovatartozására, főképpen közöttük érvényesítünk kisebb mértékben valamennyire differenciált ismertetést. A Kis-Szerdahelyre, azaz Szerdahelyre, Csekefára és Pordasincra, azaz Kisfalura vonatkozó információk bizonyos részben Prosznyákfához, azaz Pártosfalvához kötődően szerepelnek. A településekre felosztott bemutatómódszer alkalmazása szakmai szempontból nem volt indokolt, mert még inkább szétfeszítené és megnehezítené a tartalmi szempontból amúgy is tagolt történelmi áttekintőt. 2 A Pivar Ella kéziratára vonatkozó hivatkozásokat a szövegben „Pivar-kézirat” formában jelöljük, konkrétabb jelzetmegjelölés és oldalszám nélkül, mivel a kézirat szerkesztett formában nem áll rendelkezésre. Minden arra vonatkozó hivatkozásnál a főszövegben utalunk arra, hogy az információ Pivar Ella kéziratából származik. 63
