Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

Göncz László:

PÁRTOSFALVA ÉS SZENTLÁSZLÓ VIDÉKE A 19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL A 20. SZÁZAD UTOLSÓ NEGYEDÉIG

1. A VIDÉK TÖRTÉNELMÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A Pártosfalva (korábban: Prosznyákfa) környéki települések és Szentlászló a 19. század második felében, valamint a 20. század elején számos hasonlóságot mutattak. A falvak lakosai kötődtek egymáshoz, azonban bizonyos fokú eltérések úgyszintén jellemzőek voltak rájuk. A különbözőségek sorában előtérbe kívánkozik, hogy a korabeli Prosznyákfa, Pordasinc, Csekefa és Kis-Szerdahely a magyarországi megyerendszer és a járási szervezettség tekintetében Vas vármegye muraszombati járáshoz tartoztak, Szécsiszentlászló pedig Zala vármegye alsólendvai járásnak volt a része. A Vas megyéhez tartozó települések esetében a dualizmus korában működő prosznyákfai körjegyzőség meghatározó összekötő kapocs volt, amelyhez - Szécsiszentlászló kivételével - az említett települések a korabeli időszak jelentős részében tartoztak. Kis-szerdahely bizonyos időszakban más körjegyzőségnek is a része volt. A prosznyákfai körjegyzőséghez még a túlnyomórészt szlovénok lakta Berkeháza (Berkovci) és Jánosfa (Ivanjševci) tartoztak, valamint időnként Gerőháza (Lončarovci), Tótlak (Selo), Úrdomb (Fokovci), Magyarszombatfa és Gödörháza.

Vallási tekintetben a 19. században is rendkívül sokszínű képet festett e viszonylag kis földrajzi terület. Az egykor Vas vármegyéhez tartozó települések a római katolikus egyházi szervezettség szerint a felsőszentbendeki (kancsóczi, ma: Kančevci) plébániához, az ún. ágostai evangélikus vallásúak Domonkosfához, a reformátusok Kerczához tartoztak, a néhány zsidó felekezet-61