Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban

(Tau a xtp-ja

Ov

^pS£|2£

c—/^ yi^rr

iJ&'y&r^ ^rrr^-t

.„u^i %,•!<-/?»'-^U- 'f“'f,'ú~

C,h*Si> 1 ——^-/K-fcy^p v- j>«^* .l.«^ -«^ »**t;

Prosznyákfalva nevének első említését őrző oklevél (1448)

ugyan bizonyos hét falut, amelyeket adományt elnyerő Miklós ispán vásárolt Hendrich ispántól (a terram comitis Hendrici, quam comes Nicolaus emit ab eodem Hendrico ... in qua terra habitant septem vilié),24 de ez a terület egyértelműen az uradalom és az ország nyugati határára, a Lendva és a Kucsenica patak közé tehető, ahol semmi nyoma a Gyüre nemzetség birtoklásának.25 A Szentbenedekiek a Kebele patak völgyében elterülő Prosznyákfalva mellett egy másik, közeli birtokon vannak még jelen a középkorban, a Kerca patak egyik mellékágában található Petrócon. A család két ága, a Prosznyákfalvai Prosznyák és Petróci Hencselfi família később e két birtokközpont köré

csoportosulva különült el.26 Petróc azzal a Szentbenedek vagy más néven Kancsóc körüli területtel határos, ahol az 1208. évi felsőlendvai határjárás egy bizonyos Heidrich comes földjeit említi (térré comitis Heydrici... prope ad ecclesiam Sancti Benedicti).27 Elképzelhető tehát, hogy birtoktörténeti szempontból a legkorábbi időkben, a Szentbenedekiek Vas megyébe települése előtt is összekapcsolódott Prosznyákfalva és Petróc környéke, és ahogy a Hencselfiek a Prosznyákokkal, ugyanúgy Heidrich ispán Johannái és Wolferrel állhatott rokonságban. Nem túl merész tehát az a korábban megfogalmazott feltételezésünk, hogy Heidrich, Johan és Wolfer egy nemzetséghez, németes és

24 RA I/l. 76.

25 Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: Korai uradalmak Vas vármegye délnyugati részén (1178-2013). 178-179.

26 Varjú Elemér: A Szentbenedekiek címerlevele és a Jöre nemzetség.

27 RA 1/1. 76.

26