Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
László Göncz: Območji Prosenjakovcev in Motvarjevcev od srede 19. do zadnje četrtine 20. stoletja
B(P)aybits, Varga, Osvatits in naselja Središče. Ledinska imena: • Utcai dűlő - last družin Pap, Vörös in Osvatits. • Öregh hegyi dűlő - kot lastniki so navedeni György in Ferenc Pap, János in Mihály Ostvatits, János in Ferenc Vörös, István in Iván Malatsits tér Thomásnő Prosza. • Hegy köze - zemljišče so si delili János in Mihály Ostvátits, János, György in Dániel Pap tér József in Ferenc Vörös. • Nagy hegy - tu so imeli vinograde Dániel, György in János Pap, Dániel Horváth, István Csahok, Mihály Osvatits, Iván in István Malatsits. • Falu-felüli dűlő - zemljišča so imeli v posesti György, János, Ferenc in Dániel Pap, Jánosnő Horváth, Imrenő, Dánielnő Horváth, Ferenc in József Ostvátits, Ferenc, Mihály in József Vörös, István Varga, Dániel (ml.) in Dániel (st.) Horváth, naselje Središče in Mihály Baybits (Pojbits). • Szabóhegy dűlő - lastniki zemljišč István in János Varga, Dániel (ml.), Dániel (st.) Mihály (ml.), Mihály (st.) Horváth, Dánielnő, Ferencnő in Mihály Paybits. • Atoli dűlő - posestniki zemljišč so bili: Mihály (st.), Dániel (st.), Mihálynő, Jánosnő Horváth, István in János Varga, János, György in Dániel Pap, János in Mihály Osvatits tér vas Szerdahely. • Réteki földek - ta zemljišča so obdelovali: Jánosnő, Dánielnő in Ferencnő Horváth, György in János Pap, János in József Vörös. 5 Rokopis Elle Pivar. 284 V protokolu iz leta 1857 so navedena tudi ledinska imena: Tüskés rét, Nagy úti dűlő, Patak mellék, Felső rétek, Gadinyai partok, Bükkös erdő, Hatási dűlő; njihovi lastniki so bile že omenjene osebe.5 V navedenem Direktoriju oz. imeniku Železne županije iz leta 1908 je še nekaj drugih zanimivih podatkov. Na prelomu stoletja so imela naselja v okolici Prosenjakovcev pošto v samih Prosenjakovcih. Večina naselij je spadala v pristojnost križevske žandarmerije. Samo v primeru Čikečke vasi je navedena Murska Sobota. V začetku 20. stoletja je naselje Pordašinci štelo 116 prebivalcev, ki so jih - zanimivo - že takrat omenjali kot madžarsko narodnost. Vaški rihtar je bil János Kolossá, njegov namestnik pa Ferenc Malacsics. Kurator je bil János Malacsics, mrliški oglednik Károly Vörös, babica Örzse Kercsmár in t. i. preglednik mesa Mihály Orzvatics. Kis-Szerdahely (Malo Središče), ki so ga vse pogosteje imenovali Szerdahely (Središče), je imelo v začetku 20. stoletja 202 prebivalca madžarske narodnosti. Takrat je bil rihtar starejši György Papp, njegov namestnik pa mlajši György Papp. Kurator je bil János Papp, mrliški oglednik Dániel Horváth, babica pa Teréz Berke. V naselju sta delala dva obrtnika, mlinar Péter Lepoša in gostilničar Zsigmond Singer. Prosenjakovci so na prelomu stoletja šteli 433 večinoma madžarskih prebivalcev, zbirka pa omenja tudi prebivalce slovenske narodnosti. Rihtar tega osrednjega naselja je bil János Kovács,
