Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban
Maga a személynév feltételezhetően ún. megkülönböztető név lehet, melyek elterjedése, majd családnévvé válása a legtöbb esetben éppen a 15. század első felében indult meg. A Prosznyák név egyértelműen szláv eredetű, feltehetően a szlovén 'proso - köles’ szóból származik és olyan személy mellékneve lehetett (szlovénül: 'prosenjak'), aki szerette a kölest vagy a köleskását, esetleg nemes birtokosként sok kölest termeltetett. Természetesen az elnevezés nem jelenti azt, hogy maga a személy is szláv lett volna, inkább arra utal, hogy a környezete - az Őrség és a Tótság határán ez nem meglepő - szláv nyelvű volt. Ki lehetett tehát az a „Prosznyák”, akiről a család és a falu a nevét kapta? A családtörténeti kutatások többnyire a fent említett testvérpártól, Lászlótól és Ambrustól vezetik le a Prosznyák családot, így feltehető, hogy az ő közvetlen felmenőik közül kaphatta valaki ezt a kissé gunyoros nevet. 1435-ben atyjukon, Jakab fia Györgyön kívül, ennek unokatestvérei, Balázs, János és László (Bertalan fiai) alkották a szűkebb családot, amit az is jól mutat, hogy négy fiú együtt kapott címeradományt Zsigmond királytól. Az adománylevélben mindegyikük Szentbenedeki melléknévvel szerepel, de figyelmet érdemel, hogy Bertalan fia Jánossal azonos az a személy, akit - mint fentebb láttuk - 1448-ban Prosznyákfalvai János néven említenek. Ez az adat tehát arra utal, hogy az unokatestvérek apai nagyapja, a család közvetlen őse, Pál fia Péter lehet talán az a személy, akiről a család mindkét ága megörökölte a Prosznyák nevet.3 Elképzelhető, hogy maga a település is Pál fia Péter idején alakult ki, legalábbis erre utalhat, hogy egy 1376. évi oklevélben Pál fia Pétert Pálfiapéterházi (Petrum filium Pauli de Palfyapeterhaza) néven nevezik. A név esetlegessége utalhat arra, hogy még kialakulófélben lévő településről van szó, sőt -háza utótagja egyenesen azt bizonyítja, hogy csak egy nemesi udvarház szűkebb környékéről van szó.4 A kissé hivatalosnak tűnő megnevezés magyarázata lehet azonban az is, hogy a birtokos így akarta elkerülni az élő beszédben talán már ekkor használatos Prosznyák melléknevet és a Prosznyákháza vagy Prosznyákfalva településnevet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy maga a birtok nem lehetett volna ennél régebbi, és hogy a birtokon nem léteztek volna ennél jóval korábbi települések. Már az 1376. évi oklevél megnevezi Pordasinc falut (possessionis Perdasinch), a későbbi Prosznyákfalva szomszédját, ami arra utal, hogy a birtokon már kialakult települések voltak; és ahogy majd a továbbiakban látni fogjuk, az is bizonyított, hogy a Prosznyákok ősei, a Szentbenedeki családhoz tartozó nemesek ekkor már több mint egy évszázada birtokosok voltak ezen a területen. 3 A Prosznyák családról és a tágabb rokonságról, a Szentbenedekiekről ld: Varjú Elemér: A Szentbenedekiek címerlevele és a Jöre nemzetség. In: Turul, 1900,143-147.; Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Második, bővített kiadás. Szombathely, 1901.118., 311-312.; Horváth Kálmán: Prosznyákfalvai és Szentbenedeki Prosznyák. In: Schneider Miklós (szerk.): Nemescsaládok története. I. kötet VIII. füzet. Szombathely, 1943.; Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai II. Heraldika Kiadó, 2012.362-363. 4 Benczik Gyula - Kóta Péter: Az Őrség történetének középkori írott forrásai. (Kézirat). A szerzőknek ezúton is köszönöm, hogy rendelkezésemre bocsátották kéziratukat! A kézirat idézi a felsőlendvai uradalom 1376. évi határjárásának Őrségre vonatkozó részét, az oklevél két eredeti példánya: MNL OL DL 100.149; MNL OL DL 100.150. 19
