Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig
2.2. Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely lakosságának száma a XIX. század első felében készült egyházi (1793,1812,1846), Fényes Elek 1836-ban készült összeírása, valamint az 1857. évi népszámlálás alapján Év 1793 1812 1836 1846 1857 Település Népességszám Népességszám Népességszám Népességszám Népességszám Csekefa 110 110 163 198 207 Kisfalu 37 40 68 78 79 Pártosfalva 199 193 213 239 250 Szentlászló 273 299 348 235 229 Szerdahely 123 101 129 138 146 Összesen 727 743 921 888 911 Forrás: Szily Joannes: Catalogus Cleri Diocesis Sabariensis Pro Anno M. DCC. XCIII.; Catalogus Cleri Dioecesis Sabariensis Pro Anno MDCCCXII; Fényes Elek: Magyarország és a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I. kötet. Pest, 1836.; Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Sabariensis pro anno MDCCCXLVI; Magyarország helységnévtára. A különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával mint az 1863. év elején fennállott. Az egyházi schematizmusok vagy papi névtárak egyes egyházmegyék, ezen belül pedig az egyes plébániák népességére vonatkozó adatokat tartalmaznak, melyeket kérdőíveken gyűjtöttek be a plébánosoktól. Nagy előnyük, hogy nemcsak a katolikus, hanem az összes felekezetre tartalmaznak adatokat.9 A II. fózsef-féle népszámlálás, valamint a 19. század derekán végrehajtott népesség-összeírás (1857) eredményeinek összevetése alapján megállapítható, hogy az eltelt 70 évben az elemzett öt település lakossága 120 fővel nőtt.10 11 Ez arányaiban 15%-ot jelent, ami eltér az országos átlagtól (39%), viszont valamivel jobb, mint a Magyar Királyság nyugati és északi megyéiben tapasztalható növekedés (11,5%)." A19. század első felében a Magyar Királyság területén a népesség növekedési üteme jelentősen csökkent a 18. században tapasztalt növekedéshez képest. Ennek hátterében a 19. század első felében megjelenő járványok és részben az éhínség állt. Különösen az 1830-31. évi kolera járt nagy pusztítással.12 9 Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába. 26. 10 Annak ellenére, hogy az 1857-es népszámlálási adatokat feltüntető Magyarország helységnévtára az 1863. év elején fennálló helyzetre hivatkozik, a valóságban az 1857-es népszámlálás adatai szerepelnek. Erről lásd bővebben: Az 1850. és 1857■ évi népszámlálás. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. 1993-17—19-11 Katus László: A modern Magyarország születése. 116. 12 Kovacsics József: Magyarország népessége 1787-től 1870-ig. In: Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-19951- Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1997.251. 185
