Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XIV. Összefoglaló
és kolonizációt érintő rendeletek, törvények legnagyobb hányadát, ekkor alakultak ki a jugoszláv agrárreform és a vele párhuzamosan zajló telepítések főbb irányvonalai. A földreform és kolonizáció harmadik periódusa 1924-től az agrárreformot lezáró törvény meghozataláig, 1931-ig húzódott. Erre a szakaszra általában a „provizórium” elnevezés használatos, mivel a jugoszláv parlament a nagybirtokok négyéves bérbeadásáról szóló törvényben meghatározott határidő lejárta után sem hozta meg a földreform lezárásáról szóló törvényt. Jogi értelemben valóban nem zárult le az agrárreform, mivel a tulajdonviszonyokat nem rendezték, az igényjogosultak csak bérelték az agrárföldet. Az első Jugoszláviában végrehajtott földreform és a kolonizáció negyedik szakasza 1931-től egészen 1941. április 6-ig tartott. A földreformot lezáró dátumként Jugoszlávia lerohanását szokás tekinteni, de feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a folyamat 1941. április 6-ig nem fejeződött be teljes mértékben. A Muravidéken, és ezáltal Lendva-vidéken a földreform „de facto” 1919. október 2-án vette kezdetét. Ekkor ült össze másodszor a Muravidéki Nemzeti Tanács, az ún. muravidéki parlament, és a kilenc napirendi pont közül utolsóként a földreform kérdését tárgyalták. De már a következő év derekán a muravidéki földreform a Földreformügyi Minisztérium irányítása alá került azáltal, hogy 1920. július 16-án megalakult a Muraszombati Területi Agrárhivatal. Mivel az Esterházyak alsólendvai uradalma hitbizomány volt, az Agrarreform előkészítésével kapcsolatos előzetes rendelkezésekben” előírtak szerint a földreform keretébe került. Az Esterházy-uradalomtól a földreform hatálya alá kerülő művelésre alkalmas területeket - szántóföld, rét, legelő - először egy évre, majd 1921. október 1- jével a „Nagybirtokok négyéves bérbeadásáról” szóló rendelet előírásainak megfelelően 1924. szeptember 30-ig adták bérbe. Az agrárföldek bérbeadása sok nehézséget Cséplés Hosszúfaluban az 1930-as évek derekán. (Forrás: vida István fotóéyűjteménye) 357
