Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XIV. Összefoglaló

kok jelentékeny hányada a korábbi uralkodó nemzetekhez - magyar és német - tartozó magánszemélyek és jogi társaságok, valamint politikai községek, illetve te­lepülések kezében volt, akik így komoly gazdasági pozíciókkal rendelkeztek. Külö­nösen a Muravidékre volt érvényes a fenti megállapítás, ahol az 1921-ben összeírt 11 nagybirtokos közül 9 volt magyar, egy német, egy pedig holland származású. A „Nagybirtok elidegenítését és megterhelését tiltó rendelet” értelmében - amely Szlovénia és ezáltal Muravidék területén a 131 kataszteri hold (75 hektár) termő­föld feletti gazdaságot, illetve a 350 kataszteri hold (200 hektár) feletti összterületet tekintette nagybirtoknak - Lendva-vidéken egy nagybirtok került a földreform ren­delkezése alá. Ez a nagybirtok az Esterházyak alsólendvai hitbizománya volt, illet­ve annak a jugoszláv államhoz került területei. Az Esterházyak SzHSz Királyság­hoz, azon belül Muravidékhez csatolt alsólendvai uradalma Juraj Demetrovic föld­művelésügyi miniszter 1932. június 25-én kibocsátott határozata értelmében 15.959 kataszteri hold 626 négyszögölt tett ki, amiből 6.717 kataszteri hold 59 négyszögöl volt az erdőbirtok. A nagybirtok 24 település kataszteri határában terült el egy egy­séget képezve, északnyugattól délkelet felé a következő sorrendben: Bagonya, Filócz, Őrszentvid, Bakónak, Kebeleszentmárton, Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Hídvég, Bánuta, Hosszúfalu, Alsólendva, Alsólakos, Felső­lakos, Gyertyános, Kapca, Kót, Murarév, Petesháza, Pince, Völgyifalu és Csente. A felsorolt települések közül hat falu - Bagonya, Filócz, Őrszentvid, Bakónak, Kebeleszentmárton és Murarév - nem tartoznak Lendva-vidékhez és ezért az itt végrehajtott földreform-folyamatok kimaradtak a részletes elemzésből. A földmű­velésügyi miniszter által 1932. június 25-én kibocsátott határozat alapján elvégzett számítások szerint az Esterházy-nagybirtok Lendva-vidéken 11.499 kataszteri hold 626 négyszögölön terült el. Ebből 9.284 kataszteri hold 848 négyszögöl volt találha­tó Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Hídvég, Bánuta, Hosszú­falu, Alsólendva, Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót, Petesháza, Pince, Völgyifalu és Csente települések kataszteri határában. A maradék 2.215 kataszteri hold 697 négyszögöl birtokrész a Rédics, Szemenye, Kerkaszentkirály, Lendvaújfalu, Kiscsernec és Szíjártóháza magyarországi települések Jugoszláviához (Lendva-vi­dékhez) került területeiből és a Mura menti földekből került ki. Az Esterházy-ura­­dalom Lendva-vidéken kívülre eső birtokai 4.459 kataszteri hold 681 négyszögölt öleltek fel, amelyek Bagonya, Filócz, Őrszentvid, Bakónak, Kebeleszentmárton és Murarév települések kataszteri határain belül terültek el. A földreform előtti Lendva-vidéki agrárstruktúra másik jellemzője a nagybir­353

Next

/
Thumbnails
Contents