Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XIII. A földreform és a kolonizáció hatása Lendva-vidék nemzetiségi összetételére és agrárstruktúrájára

A Körösi Vagyon Község (Križevačka Imovna Opština) által megvásárolt 6.717 kataszteri hold 59 négyszögöl erdőbirtokból 3.906 kataszteri hold 49 négyszögöl terült el Lendva-vidéken, míg az Esterházy-uradalom tulajdonában meghagyott össze­sen 347 kataszteri hold 445 négyszögöl területből 250 kataszteri hold 437 négyszög­öl volt Lendva-vidéken.22 Összegzésként elmondható, hogy a jugoszláv államhoz került alsólendvai Es­terházy-uradalom 15.959 kataszteri hold 626 négyszögöl területéből 15.612 katasz­teri hold 181 négyszögöl cserélt tulajdonost. Ebből 6.717 kataszteri hold 59 négy­szögöl kiterjedésű erdőbirtokot a Körösi Vagyon Község (Križevačka Imovna Opština) vett meg, míg 8.895 kataszteri hold 162 négyszögöl a földreformot likvidá­ló törvény, a fakultatív földvásárlási törvény értelmében, valamint az egyházi pat­­ronátus felszámolása során került új tulajdonba. A 8.895 kataszteri hold 122 négy­szögöl felosztásra kerülő területből 8.861 kataszteri hold 162 négyszögöl volt műve­lésre alkalmas terület, míg közel 34 kataszteri hold erdőbirtok volt, amit az egyházi patronátus megváltására használtak fel. Az uradalomnak így végül 347 kataszteri hold 445 négyszögöl maradt saját kezelésben. Annak ellenére, hogy az Esterházy­­nagybirtokon a földreformot lezáró miniszteri határozat 1932 nyarán lépett életbe, a birtok felosztása egészen a II. világháború kitöréséig elhúzódott. Ettől függetlenül a több száz évig működő alsólendvai Esterházy-uradalom, ahol több százan dolgoz­tak és amely a Lendva-vidék gazdasági stabilitását és egyben ellátását is biztosítot­ta, jóformán megszűnt létezni. Másrészről viszont a földreform nem oldotta meg a Lendva-vidék égető problémáját, a nagy számú és az elszegényedés veszélyével küsz­ködő törpebirtokos sorsát, mivel az itteni földre jogosultak túlnyomó többségét - magyar anyanyelvűk miatt - kizárta a földreformból. Sőt, azáltal, hogy az itt, a Lendva-vidéken található 7.343 kataszteri hold 1.059 négyszögöl mezőgazdasági használatra alkalmas területet - kevés kivételtől eltekintve - a telepesek és a több­ségében szlovén, kisebb számban a szomszédos muraközi horvát anyanyelvű helyi agrárérdekeltek között osztották szét, a gondokat és a feszültségeket csak elmélyí­tették. Egyrészt azáltal, hogy az itt élő magyarokat kizárták a földhöz jutásból és ezáltal a nagy számú magyar törpebirtokosnak még a mindennapi kenyere is kérdé­sessé vált. Másrészt viszont a telepesek által létrehozott gazdaságok 80%-a állami segély nélkül életképtelen volt. Anton Šapla, a Drávái Bánság agrárfelügyelője a már említett 1938-as beszámolójában nagyon találóan írta le a jugoszláv földreform 22) ,4S 71, fasc. 74, Esterházy; Supermaksimum, utrditev objektov in prepisi k zemljiški knjigi. 347

Next

/
Thumbnails
Contents