Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XIII. A földreform és a kolonizáció hatása Lendva-vidék nemzetiségi összetételére és agrárstruktúrájára
tott földreformot a Lendva-vidékre lebontva prezentálni lehet. A már többször idézett levéltári forrás, a Juraj Demetrovié földművelésügyi miniszter által 1932. június 25-én hozott határozat értelmében a Jugoszláviához került alsólendvai Esterházyuradalom 15.959 kataszteri hold 626 négyszögöl területet tett ki. E birtokból 7.951 kataszteri hold 968 négyszögölt osztottak szét a telepesek és az igényjogosultak között. A fakultatív földvásárlás alapján 761 kataszteri hold 337 négyszögöl cserélt gazdát. A két adat összevonásából kiderül, hogy az Esterházy-uradalom területéből az igényjogosultak között 8.712 kataszteri hold 1305 négyszögöl föld lett kiosztva.20 Az egyházi patronátusok felszámolására az uradalom 182 kataszteri hold 417 négyszögöl területet - szántót és erdőt vegyesen - sajátított ki és ruházott át tulajdonjoggal a bagonyai (Bogojina), dobronaki és alsólendvai plébániákra. E területből 148 kataszteri hold 417 négyszögöl volt művelésre alkalmas terület, 34 kataszteri hold viszont erdő. Az igényjogosultak számára kiosztott, valamint az egyházi patronátusok felszámolására lefoglalt szántóföld az alsólendvai Esterházy-uradalomból a földreform céljaira felhasznált művelésre alkalmas területet jelentette és 8.861 kataszteri hold 162 négyszögölt tett ki. E 8.861 kataszteri hold 162 négyszögöl művelésre alkalmas területből 7.343 kataszteri hold 1.059 négyszögöl földet osztottak szét Lendva-vidéken az agrárföldre jogosultaknak és a telepeseknek.21 Ez egyben azt is jelentette, hogy a Drávái Bánság 20) Sajnos azonban arról nem rendelkezünk adatokkal, hogy a fentiekben feltüntetett 8.712 kataszteri hold 1.305 négyszögöl művelésre alkalmas földön hány földigénylő osztozkodott. 21) A Lendva-vidék művelésre alkalmas területei alatt a jugoszláv államhoz került Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Hídvég, Bánuta, Hosszúfalu, Alsólendva, Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kőt, Petesháza, Pince, Völgyifalu és Csente települések kataszteri határában, valamint az egyébként Lendva-vidékkel határos Rédics, Szemenye, Kerkaszentkirály, Lendvaújfalu, Kiscsernec és Szíjártóháza magyarországi települések Jugoszláviához (Lendva-vidékhez) került területeit és a Mura menti szántókat, réteket, legelőket értjük. Alsólendva látképe az 1940-es évek elejéről, a kép jobb felső sarkában a „Našička” fafeldolgozó vállalat alsólendvai fűrésztelepe. (Forrás: Vida István képeslapgyűjteménye) 345
