Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XIII. A földreform és a kolonizáció hatása Lendva-vidék nemzetiségi összetételére és agrárstruktúrájára
néhány évig Dél-Amerika különböző államai fogadták be, elsősorban Brazília, Uruguay és Argentína. Az utazás költségeit a célállamok vagy az ottani munkaadók állták. Ezt a lehetőséget az 1930-as évek elejétől nem vehették igénybe a Lendvavidéki kivándorlók. Helyette egy másik irányú és más típusú munkavállalás terjedt el a 20-as évek végétől: a vendégmunkásság. Az európai országokba 3-5 évre elszegődött fiatalemberek elsősorban a mezőgazdaságban helyezkedtek el, otthoni tudásukat és tapasztalatukat nagyrészt hasznosíthatták. Az eredetileg egyéves szerződéssel dolgozni utazók nagy része Franciaországban vállalt munkát. A kiutazási költségeket ebben az esetben is a fogadó fél vállalta, s ha megfelelt a fiatalember, XIII. 2. számú táblázat 1931 Település Magyarok Szlovének Egyéb Összesen Dobronak 662 675 19 1.356 Zsitkóc 106 193 9 308 Kámaháza 60 84-144 Göntérháza 162 205 26 393 Radamos 183 382-565 Hídvég 38 487-531 Bánuta 36 98-134 Hosszúfalu 407 969 17 1.393 Alsólendva 887 1.314 242 2.443 Csente 518 378 6 902 Völgyifalu 427 125 6 558 Pince 220 231 101 552 Petesháza 365 622 150 1.137 Hármasmalom Alsólendva Alsólendva Alsólendva Alsólendva Alsólakos 192 138 11 341 Felsőlakos 456 181 19 656 Gyertyános 370 328 6 704 Kapca 51 672 1 724 Kót 31 175-206 Összesen 5.171 7.257 619 13.047 Százalék 39,6% 55,6% 4,8% 100% Forrás: Popis stanovništva: 1931, Dravska Banovina, Beograd, 1945. 323
