Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken

aminek következtében 2-3 éves bérleti díjat és több mint 5 éves adóhátralékot halmoztak jel. Megállapítottuk, hogy a tavalyi évben a legjobb gazdák sem termeltek annyit, hogy a nagyszámú családjukat ellássák és közben fizessék a kötelezettségeiket. Ennek okát a gyenge terméshozam mellett a nagyon alacsony mezőgazdasági terményárakban kell még keresni, amelyeken az alsólendvai zsidóknak kénytelenek eladni áruikat, mivel nincsenek más felvásárlók. Azoknál a kolonistáknál nem várható előrelépés, akik nem rendelkeznek munkaeszközzel, állattal, trágyá-Árvíz Alsólendván az 1930-as évek második felében. (Forrás: Vida István fotógyűjteménye)

val és vetőmaggal. Sokan a nagy szegénység ellenére törekednek és igyekeznek a saját gazdaságukat egyensúlyba hozni. A kolóniákon azonban vannak olyanok is, akik 10, illetve 14 év alatt semmire sem jutottak saját hibájukból. Az ilyen munkakerülőket, alkoholistákat stb., akik szégyent hoznak, ajánlatos lenne a kolóniákról eltávolítani. Mivel a kolonisták nem fizetik a különböző illetékeket és adókat, ahol kolonisták laknak, az összes község vezetése kellemetlen helyzetbe került. Nem elég, hogy a kolonisták nem fizetnek, hanem hasonló álláspontra helyezkedtek a hazaiak is, mondván ’mindenkinek egyforma jogokat’, vagyis ha azoknak nem kell fizetniük, senki sem követelheti meg tőlünk a törlesztéseket.” A továbbiakban a beszámoló településenként bemutatta a kolóniákat és a kolóniák némely

311