Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken

legelőként 45 kataszteri hold 581 négyszögöl földet hagytak meg közvetlen kezelés­ben az uradalomnak. A Földreformügyi Minisztérium néhány héttel később23 vissza­vonta a nagybirtok számára kedvező döntést, mivel kifogásolták a 749 kataszteri hold 1.490 négyszögöl különleges terület nagyságát. Az uradalom igazgatósága ennek ellenére továbbra is kitartott a speciális fel­adatok ellátásához szükséges földek nagysága mellett. Indoklásként felhozták, hogy szociális okokból is szükség van e területek közvetlen kezelésére, mivel ezek híján sok uradalmi alkalmazott maradna munka nélkül. Emellett megismételték a sok­szor leírt érvet: Alsólendva tejjel való ellátottságát veszélyeztetné a gyertyánosi bir­tokrész bérletre történő szétosztása és a tejet adó teheneket sem tudnák máshova elhelyezni.24 Az Esterházy-birtok földjeinek használatát is ellenőrző műszaki részleg vezető­je, Joža Sever 1927 tavaszán továbbra is akadályokra hivatkozott.25 A maribori szak­ember beszámolt arról, hogy hiába adott ki az illetékes minisztérium utasításokat a tulajdonok ellenőrzésére, ha a kataszterek és a telekkönyvek adatai nem egyeznek meg a birtokok valós helyzetével. A továbbiakban szólt arról, hogy a földreformra használt területek felülvizsgálatát a meglévő kataszterek alapján hajtották végre. Azokon a településeken, amelyeken még nem hajtották végre a tagosítást vagy nem vezették át a változásokat, ott a kataszteri nyilvántartás nagyjából megegyezett a fennálló helyzettel. A tagosításon már túl lévő falvak kataszterei azonban nem fe­leltek meg a valós helyzetképnek. Ezért - állt Sever levelében - a kiszállások alkal­mával a megváltozott parcellák területét csak hozzávetőlegesen határozták meg. A legnagyobb eltérések a Mura mentén és azokban a községekben jelentkeztek, ame­lyek parcelláit a magyar-jugoszláv államhatár kettészakította. A felmerült hiányos­ságok kiküszöbölésére a helyszíni szemléket végző szakember az Esterházy-birtok új felmérését ajánlotta. A Maribori Területi Agrárhivatal megbízásából tevékenyke­dő Sever a gyakorlatban nem tudta lebonyolítani az ellenőrzést. A megakadt felül­vizsgálatról szóló beszámolója hivatalból eljutott Ljubljanába, melyhez a maribori vezető az Esterházy-nagybirtokkal kapcsolatosan egy magyarázkodó levelet csatolt. Ebben kifejtette: nem tud olyan határozatot kibocsátani, amely jogilag és technika­ilag is megfelelne a Földreformügyi Minisztérium előírásainak. „Ha azonban - állt a Maribori Területi Agrárhivatal levele végén - a minisztérium annál marad, hogy a 23) 1927. február 19-én. 24) Kokol/, Miroslav: Prekmurski Slovenci 1919-1941. 518-519. p. 25) 1927. április 23-án. 268

Next

/
Thumbnails
Contents