Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

II. Bevezető

dalmi és nemzetiségi - sorolta fel. Elsőként a terület földrajzi zártságát említi meg. A Lendva-vidéki sajátosságok elterjedésének területe egybeesik a terület természetes földrajzi határával. Lendva-vidék déli határa ugyanis egybeesik a sebes folyású, mocsaras erdők által övezett Mura-folyóval, a keleti határa az Újfalutól Hosszúfaluig húzódó szőlőhegyekkel, az északkeleti határa a Kebele-patakkal és annak árteres területével, az északi határa a Vasi hegyhát nyúlványaival és a nyugati határa pedig, mely Dobronak és Kapca között húzódik, a Lendva-patakkal és a patak mellett elterülő erdőséggel. A terület különben Dobronak és Kapca körül nyílt, a zártságát azonban több út enyhíti, amelyek közül a legfontosabb a Körmend és Muraköz irányába tartó római út, valamint a dobronaki út.14

A társadalmi eltérések a terület keleti részének teljes hosszában jelentkeztek. A Kebele-patak vonalától keletre más birtokviszonyok uralkodtak, mint a pataktól nyugatra. A Kebele-pataktól keletre túlnyomórészt közbirtokosságot jelentett, ami több földesurat vagy kisnemesi falvakat tömörített. A közbirtokossági falvak némelyikében - Külső- és Belsősárd, Résznek - jelentős számú kisnemes is élt. A Kebelepataktól nyugatra eső terület falvai - a Lendva-vidéki falvak - mind az alsólendvai uradalomhoz tartoztak.15

Nemzetiségi eltérések két irányban vannak. Délen, a Mura folyó jobb partján a horvátok, muraközi horvátok, míg északnyugaton-nyugaton a szlovének találhatók. A Lendva-vidéki magyarság keleten és északkeleten a magyar nyelvterülettel folytatódik.

Halász Albert a felsorolt differenciáló tényezők mellett megemlíti még az egyházi határokat is. Lendva-vidéktől északra ugyanis már más felekezetű - református és evangélikus - falvak találhatók.

Ezek a differenciáló tényezők több szakaszon is egybeesnek. Északon a földrajzi - Vasi dombság és erdővidék - és egyházi határok; északnyugaton földrajzi (dombvidék és erdők) és nemzetiségi (szlovének); nyugaton földrajzi - erdő és mocsár valamint a szlovén nemzetiség; délen szintén a földrajzi és a nemzetiségi határok esnek egybe, a Mura folyó és mocsaras árterülete, valamint a horvát nemzetiség; keleten és északkeleten pedig földrajzi és társadalmi - a Pincétől Hosszúfaluig húzódó dombvidék, a Kebele-patak és annak mocsaras árterülete, valamint az eltérő uradalom, illetve kisnemesség - határok esnek egybe (lásd a II/l. számú térképet).

Az alapjában véve zárt terület lényeges, de nem kizárólagos tényezője volt az

14) Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 1977. 39. p.

15) U. o.: 40. p.

24