Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
XII. 4. 2. Az Esterházy-nagybirtok felső birtokhatárának kijelölése és annak változásai Az „északi területek” más nagybirtokaihoz hasonlóan az Esterházy-nagybirtokon is többször végezték el a földreform számára igénybe vehető területek felülvizsgálatát a provizórium időszakában. A Földreformügyi Minisztérium szervei 1923 októberéig nem hoztak döntést az Esterházy-nagybirtok felső határának kijelöléséről, illetve az azon felül saját kezelésbe hagyott földekről. Ennek ellenére a Muraszombati Területi Agrárhivatal a többször említett négyéves bérbeadást engedélyező rendelet szellemének megfelelően a Lendva-vidéki nagybirtokból 6.000 kataszteri hold földet osztott ki bérletbe, míg további 1.000 kataszteri holdat kolonizálásra használt fel, illetve a kolonisták számára tartott fenn. Az Esterházy-nagybirtok felső határával foglalkozó és az azon felül saját kezelésben hagyott földeket kijelölő első határozat 1923. október 4-én érkezett dr. Némethy Vilmos nevére. A nagybirtok tejhatalmú megbízott képviselőjéhez küldött végzésben szerepeltek az alapelvek. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az új állam kizárta a magyar és a nem szláv nemzetiségű személyeket a földreformból, s a nagybirtok közvetlen kezelésében 134 kataszteri hold 418 négyszögölt hagyott. E határon belül a területek egy részét - 68 kataszteri hold föld - a nagybirtokos választotta ki, a második felét pedig az illetékes területi agrárhivatal jelölte ki 66 kataszteri hold 418 négyszögöl nagyságban. A végzés a nagybirtok közvetlen kezelésében maradt 134 kataszteri hold 418 négyszögöl területe mellett különböző jogcímen további földeken biztosította a tulajdonos irányítását, s ezt „szupermaximumként” tüntették fel. A nagybirtokon a korábban már ismertetett négy különböző helyen biztosították a felső határ feletti földek közvetlen hasznosítását: a zsitkóci majorságban a „mangalica” sertésállomány megőrzéséhez és további sikeres tenyésztéséhez, valamint a ménesek fenntartásához 138 kataszteri hold 1.559 négyszögöl művelhető földterületet és legelőt, a hídvégi majorság területén a kertészeti üzem, a magtermelés és a marhatenyésztő működtetésére 353 kataszteri hold 836 négyszögöl művelésre alkalmas földterületet, valamint a hídvégi legelőt és az alsólendvai veteményeskerteket, Alsólendva tejjel való ellátottsága végett a gyertyánosi tejgyűjtő és tejfeldolgozó üzemet, valamint az itt található ménesállomány működtetése és fenn-261
