Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
tartottak igényt. A jól ismert Király Alsólendváról, aki a Radikális Párt aktivistájának és vezetőjének tartja magát, szintén nem tartotta tanácsosnak a dobrovoljácoktól bérletbe venni a földet, mivel azt várta, hogy a magyaroknak visszaadják majd a földeket. Királyban nem szabad bízni, megbízhatatlan muravidéki, könnyen lehetséges, hogy titokban Radic-tyal is összejátszik. Ennek kapcsán meg kell jegyeznem, hogy az alsólendvai földreform fejleményei iránt nagyon érdeklődik Jakob Hrupič Radié-párti képviselő Podturenből, aki időnként felkeresi a muravidéki falvakat. Biztosra mondható, hogy az agrárreform rendeletéinek ingatagsága miatt a Radic-pártiaknak nagy hasznuk lesz. A Murán át érkező Radié-pártiak az egész alsólendvai sarkot megfertőzik a Radic-szellemiséggel, a magyar parasztok pedig, akik az agrárföldjüket a dobrovoljácoknak kellett hogy átadják, még jobban megkedvelik Radiéot, látván, hogy a Radic-párti muraközieknek sikerült Muravidéken agrárföldet kapniuk”.59 A Muraszombati Járási Hivatal vezetője nagyon jó „érzékkel” mutatta be a muravidéki, illetve a Lendva-vidéki földreform és kolonizáció „sajátosságait”. Nagyon pontosan és érzékletesen megfogalmazta az agrárkérdés helyi megoldásának hatását a politikai viszonyokra. A magyarok kiszorítása a földreformból és az általuk megművelt földek szétosztása a szlovén nemzetiségű lakosságnak és a dobrovoljácoknak nagy elkeseredést váltott ki közöttük. Ennek politikai következményeit jól mérte fel a járási vezető, amikor azt állította, hogy: „... az agrárreform rendeletéinek ingatagságából nagy hasznuk lesz a Radié-pártiaknak”. A hivatal vezetőjének éleslátását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az 1925-ös parlamenti választások alkalmával a muravidéki magyarság Radič pártjára szavazott. Igaz ugyan, hogy a választási szabályok miatt Radič pártja végül nem kapott mandátumot Muravidéken,60 de a néhány tucat horvát anyanyelvű lakos mellett a szavazatok döntő többségét a Lendva-vidéki magyarok adták. A demokrata Jutro újság Radič sikerét a következőképpen kommentálta: „A muravidéki dolgokban valamicskét is jártas személyek, akiknek van kapcsolatuk a lakossággal, jól tudták, hogy a mi magyarjaink Radiéra fognak szavazni. Főleg azért, mert a gyertyánost gyűlésen az általuk lakott területek Magyarországhoz való csatolását ígérte. ”61 E sokat vitatott és tudatosan 59) PIŠK Murska Sobota, Arhiv sreskega načelstva, /ase. 17; Agrarne zadeve. 60) Muravidéken Radič pártja összesen 6.439 szavazatot kapott, míg legnagyobb ellenlábasa, a Szlovén Néppárt muravidéki megfelelője, a Klekl által vezetett Parasztszövetség Muravidékért 6272 szavazatot. Ennek ellenére a „Szkupstinába” Klekl pártjának két tagja került be. 61) Jutro, 1925. február 14. 257
