Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
II. Bevezető
kiegészítették a korabeli sajtóban a földreformról és a kolonizációról közzétett cikkek. Nagy segítségemre volt Miroslav Koholj „Prekmurje in Prekmurci v slovenskem periodičnem tisku” (Muravidék és a muravidékiek a szlovén periodikus sajtóban) című munkája. Kokolj e művében a Muravidékről és a muravidékiekről 1846 és 1945 között a Monarchia osztrák tartományaiban szlovén nyelven írott cikkeket gyűjtötte egy csokorba, mellőzve a szóban forgó területen megjelent írásokat. A téma feldolgozásában nagy segítséget nyújtottak a két világháború között a Muravidéken megjelent magyar és szlovén nyelvű újságok, melyek hozzájárultak a korabeli viták megértéséhez, az akkori légkör feltárásához. A dolgozatban több esetben is teljes terjedelmében közöltem egyes levéltári forrásokat és újságcikkeket, illetve tüntettem fel az egyes családokkal, személyekkel kapcsolatos adatokat. Ezekkel a dokumentumokkal kívántam érzékeltetni a földreform és a kolonizáció során kialakult közhangulatot, bemutatni a kortársak véleményét. 11.2. A fogalmak tisztázása II. 2.1. Lendva-vidék és Muravidék Lendva-vidék ismertetésével a 19. század második felében kezdtek el foglalkozni a kutatók - Udvarhelyi, Szántó, Szente -, s munkájukban Alsólendva vidékéről, vagy Lendva-vidékről írnak.2 Részletesebben foglalkozott Lendva-vidék leírásával Bellosics Bálint, aki az „Alsó-Lendva és vidéke” című tanulmányában így írt róla: „Az a vidék, melynek Alsó-Lendva a természetes központja, Zala megyének délnyugati szögletibe esik. Terjedelmes síkság, a Mura kiöblösült völgye, mely északkeletre a göcseji dombos-völgyes vidékkel érintkezik, nyugaton Vas megye tótsági sarkával s a Dobrai hegyek Zalába nyúló végső ágaival, keleten a Balatonmelléki hegyvidékkel.”3 Bellosics alapvető felfogása az volt - ahogy azt Szentmihályi Imre „Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai” című munkájában nagyon precízen be is mutatta hogy Alsólendva környékének számos magyar községe („22-30 egynéhány”) 2) Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 1977, 37. p. 3) Bellosics Bálint: Alsó-Lendva és vidéke. Turisták Lapja, IV. évf. 7. sz. 202. p. 21
