Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
zett rendelet, mely később törvényerőre emelkedett, 1924. szeptember 30-ig rendezte a földek bérlésének kérdését. Az illetékes tárca eddig az időpontig adta bérbe a földreform számára kijelölt területeket azzal a fenntartással, hogy a határidő egészen addig kitolható, amíg a bérlők törvényes úton nem válnak a földek tulajdonosaivá. A földreform első két fázisában a muravidéki magyarságot nem zárták ki a földreformból, vagyis 1924-ig a rendeletben leírtak alapján bérelhettek földet. Ennek ellenére már a földreform ezen szakaszában is történtek vitás esetek, a magyar és nem szláv nemzetiségű földigénylők kárára. XII. 7. számú táblázat: A muravidéki nagybirtokosok állampolgársága és nemzeti hovatartozása Vezetéknév és név Állampolgárság Nemzeti hovatartozás Batthyány Béla magyar magyar Batthyány Ernestina magyar magyar Batthyány Zsigmond magyar magyar Esterházy Miklós magyar magyar Pitz János jugoszláv holland Saint Julien Wallsee osztrák német Szapáry László jugoszláv magyar Zichy Mária jugoszláv magyar Vogler József jugoszláv magyar Batthyány Iván magyar magyar Batthyány Gábor magyar magyar Forrás: PIŠK Murska Sobota, Arhiv sreskega načelstva, fasc. 17; Agrarne zadeve. Az elemzett levéltári források alapján Farkaš Rajčič Bánutáról volt az első személy, akit nemzeti hovatartozása miatt zártak ki a földreformból Lendva-vidéken. Farkaš Rajčič 1922. október 7-i kérelmében - amelyet a Ljubljanai Agrárigazgatóságnak címzett - arról írt, hogy ez év májusában a Muraszombati Területi Agrárhivatal visszautasította föld iránti kérelmét arra hivatkozva, hogy az 1921. szeptember 5-i 25.155-ös rendelet alapján számára nem jár bérlet. A panaszt benyújtó szerint, mivel a család egyetlen tagja sem katonaszökevény, ő maga pedig nem rendelkezik saját földdel, megilleti a bérlet. A Ljubljanai Agrárigazgatósághoz küldött ké-218
