Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
vezte az ún. Nemzeti Tanácsot, korabeli szóhasználattal a „muravidéki parlament” tagjait. A tanács második ülésére7 1919. október 2-án került sor. A kilenc napirendi pont közül az utolsó az agrárreform kérdését tárgyalta. Azzal, hogy a Nemzeti Tanács napirendre tűzte az agrárreform kérdését, hivatalosan is kezdetét vette Muravidéken a földreform. Az ülésen a földreform kapcsán felszólalt Anton Štrekelj, a Szlovén Tartományi Kormány Földreformért Felelős Főmegbízotti Hivatalának muravidéki megbízottja. Beszédében kifejtette, hogy a községekben agrárbizottságokat fognak választani, amelyek segédkeznek majd a nagybirtok bérbeadásának igazságos kivitelezésében.8 A Nemzeti Tanács harmadik ülésén - amelyre 1920. március 17-én került sor - szintén szó esett a Muravidéken végrehajtásra kerülő földreformról. Az agrárreform első szakaszában két ízben esett szó ugyan a várható változásokról, de gyakorlatilag ez ügyben a Muravidéken nem történt konkrét lépés. A muravidéki földreformot és kolonizációt ezek után a megalakult Földreformügyi Minisztérium helyi szervei irányították. Ebben a második ütemben a legtöbb kezdeményezést, végrehajtást és ellenőrzést a muraszombati székhellyel működő Ljubljanai Tartományi Kormány Földreformért Felelős Főmegbízotti Hivatalának muravidéki kirendeltségén végezték. A minisztériumi hálózat végleges megszervezése után, 1920. július 16-tól a földreformmal kapcsolatos ügyek a Muraszombati Területi Agrárhivatal hatáskörébe kerültek. Az agrárreform második szakaszában kiadott törvények után - 1922-ben - csökkentették a területi agrárhivatalok számát, s a muravidéki ügyeket 1923. május 16-tól Mariborból intézték. A Muraszombati Területi Agrárhivatal első igazgatója Anton Štrekelj volt, aki tengermelléki menekültként került erre a vidékre és eredetileg a görzi9 földművelési iskolát igazgatta. Mint a liberális elveket valló Független Parasztpárt híve, gyakran konfrontációba került Klekl Józseffel, a klerikális beállítottságú Parasztszövetség Muravidékért párt vezetőjével. Klekl a Novine című újság hasábjain kifejtette, hogy a földosztást muravidékiek hajtsák végre, mivel az itteniek ismerik jól a helyi viszonyokat. Sürgette, hogy a területi agrárhivatal kapjon olyan alkalmazottat, akit a nép ismer és ő is ismeri a helyieket.10 Štrekeljt Mate Gregorovič váltotta fel a muraszombati agrárhivatal élén. Az új vezetővel sem voltak megelégedve Muravidéken és több támadás is érte személyét. Ez derül ki a Ljubljanában székelő Szlovén 7) A „muravidéki parlament”, vagyis a Nemzeti Tanács első ülésére 1919. augusztus 25-én került sor. 8) Kokolj, Miroslav: Prekmurski Slovenci 1919-1941. 27-30. p. 9) Ma Olaszország része Gorizia néven, szlovén neve Gorica. 10) Novine, 1920. I. 25-én. 194
