Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
Göncz László A dualizmus korától a 20. század végéig Hodos és környéke az Osztrák-Magyar monarchiában Általános jellemzők a hodosi körjegyzőség településeinek JELLEGÉRŐL, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI SZEREPÉRŐL Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte jelentős mértékben elősegítette a magyarországi társadalom gazdasági és kulturális fellendülését. A megállapítás a peremvidékekre, így a történelmi Őségre is elmondható. A 19. század utolsó harmadában a körjegyzőségek székhelyei az átlagosnál nagyobb fejlődést érhettek el, ami Hodos estében is bekövetkezett. A községi képviselő-testület a körjegyző közvetlen és közvetett szakmai segítségével rendszeresen működött, és lehetőségeihez mérten szorgoskodott a lakosságot közvetlenül érintő ügyekben. Az őrségi falvak a szentgotthárdi járáshoz tartoztak, így a járási hivatal, valamint a különböző járási és megyei szakintézmények úgyszintén hozzájárultak a polgárok életvitelének javításhoz. A megélhetés Hodos és szűkebb környékének lakossága szempontjából a tárgyalt korszakban az elmondottakkal együtt sem volt túlságosan kedvező, hiszen a mezőgazdaság feltételei objektíve korlátozottak voltak. Ugyanakkor megállapítható, hogy a mezőgazdaság mellett a fafeldolgozás és néhány iparág művelése kedvezően hatott több család megélhetésére. A dualizmus korában a társadalmi élet is fellendült, hiszen a polgárosodás hulláma az őrségi falvakat is jelentősen érintette. E folyamat következménye - amint azt majd a későbbiek során érzékelhetjük - a szervezett egyesületi élet kezdete, ami Hodoson a művelődés terén és a jótékonysági megnyilvánulásokat illetően egyaránt érződött. Kapornak és Hodos települések jellege a tárgyalt időszakban különösképpen nem tért el a többi őrségi falu sajátosságától - amint az különböző megyei leírások, beszámolók alapján megállapítható -, csupán abból a szempontból töltöttek be sajátos szerepet, hogy közvetlenül a szlovénok lakta falvak tőszomszédságában helyezkedtek el, ezért az interetnikus kapcsolatok különböző formáival a többi magyarok lakta falunál intenzívebben találkoztak. Erre főleg a csa-96
