Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Benczik Gyula: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig

Domafölde 1866"6

Domafölde esetében sokat ígérőnek látszik az, hogy már 1400-ban határait Damafeldei Lőrinc és a Széchyek egyezsége keretében megjárták. A helynevek feldolgozásához azonban csekély támpontot adott az oklevél. Magyar fafajneveken kívül (arbore tylie vulgo hasfa, Cheer quercus, Nyr arbor), melyek alapján a helybeli lakosság magyar anyanyelvéhez nem férhet két ség, csupán egyetlen vízrajzi név fordul elő a Kerka közelében, a Mertheulch.116 117 118 Felvethető, hogy az ezen a környéken megjelölt Merce helynévvel lehet kapcsolatba hozni.

Mercze (1859: Merce)

„ad rivum Mertheulch (?)” (1400)"8, „Mercze” (1864 Pesty)

Róna (1859: Rónáj rétek)

Hosszú földek (elkülönözött urasági)

(úrbéri birtok)

Hegytető

Cserta (1859: Tserta)

Kiskuti erdő

„Kis kút, hol hajdan igen jó forrás és kút volt” (1864 Pesty)

Tóth irtás

(elkülönözött úri birtok)

Bükös allya (1859: Bükkes alia)

A térképen nem szereplő helynevek

Csepeles

„Csepeles, mely helyen régebben tölgyes és igen szép csepe (!) fák voltak” (1864 Pesty)

Sár kert

„Sár kert, mivel egész sássas rétek környezik” (1864 Pesty)

Belső telek (1859: Belső telek)

116) A vastaggal szedett nevek az OSzK Térképtár TK 887 Domaföldi elkülönözött határ térképe (1866) kéziratos térképéről, zárójelben a VaML Kataszteri térképek gyűjteménye, Domafölde (csak Parzellenprotokoll)

117) MOL DL 94149 (1400. január 5.) A Mertheulch viszont feltehetően szláv eredetre valló vízrajzi név.

118) Ua.

51