Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Benczik Gyula: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig
lom körül épült falu. Tanulságos, hogyan alakult a pataknév évszázadokon át, míg a Hodos patakából végül Dolinci-patak lett. A falubelieknek, érthető módon, előbb ez lett „a” patak, minden megkülönböztetés nélkül. Adataink a 17. század végétől mutatják ezt a névalakot [„patak” 1698, ,A Patakon túl" 1754, „Puszta patak" rivulus, patak 1829). A 19. század elején a tudatos természetátalakítás gondolatát gazdasági érdekek kényszerítették ki, még egy olyan apró faluban is, mint Hodos. A patak szabályozásának gondját ők maguk mondják el leghitelesebben. Érdemes teljes egészében idézni a hodosiaknak 1826-ban a vármegyéhez intézett kérvényét: „Miulta a Hodossi helység mellett el folyó patak vizének árka, a Kiss és Nagy Dolintzi határokban egészlen a Hodossi határig, a Tekintetes Nemes Vármegyének engedelméböl egyenesre vetetett és megásottatott volna, azulta abban az egyenesre vett árokban valahányszor a víznek árodása vagyon, a Tóthsági hegyekből sebessen ide rohanván és véle sok temérdek követset és fövényét elhozván, Hodossi határban, kiváltképpen a helység mellett olly igen elöntötte a patakot, hogy már ippen semmi dereka nintsen, hanem a midőn akár mi tsekélly daganatja vagyon a víznek, a mi szántó földeinken és kaszálóréteinken szabadon folydogál. Mellyre nézve a mi patak melletti valamivel jobb szántó földeinket és rétjeinket annyira elrontotta, hogy ippen semmi hasznokat nem vehetjük, mert a mi szántó földeinket gyakorta vetéssel együtt, a meddig az eke felfogta, az árvíz el söpri, a réteinket pedig nyári időben, amekkora a fü, akkorára béönti, és így a mi réteinken gyakorta semmit nem kaszálhatnak, ollykor ha valami kevesset kaszálunk is, az is tele lévén sárral és iszappal, semmiféle marha meg nem eszi.” A kiszálló bizottság a falu elöljáróival együtt megállapította az 1770 öl hosszú patakszakaszról:...a Folyás a Puszta Malom Diverticulumtól alának 400. ölnyire alkalmas széles ugyan, de az több heleken beomolván, s igen tekervényes is lévén... A Teleki Földeik érkezvén ismét alának 200. ölnyire, a Patak folyása hasonlóképpen bé vagyon öntve, s több helyeken a bé omlott, s öszve hordott fák miatt a víznek folyása akadálaztatván, azt leg kevessebb esővel áradásba teszi. Ezen helytől 300. ölnyire ismét alának menvén a folyást több helyeken igen keskenynek, és tekervényesnek találtuk, melly által az áradásra leg nagyobb alkalmatosságot ád. A Puszta malomtól az Ujj Kerka Folyásig 870. ölnyire a víznek folyása nagyobb riszén olly igen keskeny, hogy az benn folydogáló víznek tsak tsörgése hallatik, és az földön nyölt fü miatt az víz nem is látszatik, még egy közönséges földi barázdához sem hasonlittathatik, ez is bokrokkal bé nyölve, és szüntelen tekervényekkel livén, a víznek folyását akadálazhatják”,n2 A tárgyalt korszakban tehát a „Dolinci-patak” vízrajzi név még nem volt használatban. Felsőszer, Alsószer ,A fölső mezeő közepiben a fölszeri út mellett" (1698), „a Cserta szélén fölül, Tótth Ádám és Fábián Házoj között, Ahova az alsó Szeriek járnak vízért" ( 1758), „Hodos, a mely felső és alsó Szerből áll és 30 gazdát tart. Az alsó Szerbe Nemes Birtokosok és Szabadosok is vannak(1818) A patak bal partjára hajló domboldalakon alakult ki a két szer. Az ősi falumag az Alsószeren a Szent András templom környéke lehetett, később a nemesek, szabadosok is itt csoportosultak. 112 112) VaML Vas Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Közgyűlési iratok 1804./1826. 48
