Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Nagy Zoltán: Állandó néprajzi kiállítás Kapornakon
A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos eszközök közül ágvágóval, gyümölcsszedővel találkozhatunk a kiállításon. A tablókon lévő fotókon kívül tájékoztató felirat hirdeti az egykori gyümölcsfajták sokszínűségét. E vidéken legalább húsz fajta almát, közöttük az arany, a batul, a csöcs, a maránci, a pogácsa, a szentkirály, a tök a legnevezetesebb, de cseresznyéből is három féle: a kalapos, a pünkösdi és a vadcseresznye volt ismeretes. Körtéből hat félét termesztettek: arany, búzaérő, császár, fekete, hébér, lapu-formájú dívott e vidéken. A szilvafélékből kilenc félét tudnak felsorolni: a búzaérőt, dobzut, daráncit, hosszit, lómonyt, sárgát, törököt, varjút és zabérőt, melyekből a többi gyümölcsfajtát is ideértve kitűnő pálinkát tudtak főzni az itt élő emberek. Míg Magyarországon az 1920. évi IV. te. a magánvállalkozás intézményesítését támogatta a községi kifőzdék rendszerének előtérbe helyezésével, addig itt a házi főzést továbbra is engedélyezték. A pálinkafőzés hagyományos módon boronafalú kunyhókban folyt. A vörösréz kazán sisakjából két rézcső vezeti a szeszpárát a hűtőkádon keresztül. A pálinka pamutszálból és faágból összeállított szarkalábon csepeg a gyűjtőedénybe, rendszerint fazekas által készített csöves, kétfülű korsóba. Hodoson és környékén égetett, illetve mézes pálinkát is készítettek. Napjainkban is dívik a házaknál főzött pálinkakészítés, az egy évre lefőzött 50-53 fokos italt újabban a padlásokon nagyméretű üvegballonokban tárolják. A házhoz tartozó pajtában mezőgazdasági eszközök bemutatása valósult meg. A nagyméretű tárgyak közül két eltérő típusú szekeret is sikerült begyűjteni, vendégoldallal, fonott kocsikassal együtt. Rajtuk kívüi egy kis fából készült szán látható még a pajtában kormánylapátos vaseke, a bakhátas szántás eszköze, az őrségi széles iga, a rögtörő boronák különböző típusaival együtt. A gazdaságban használt munkaeszközöket a különféle ásók, kapaformák, vas- és favillák, tarlógereblyék, gabonavágó kaszák, szemnyerésre szolgáló cséphadaró, kézzel hajtható szelelőrosta, szórólapát szemlélteti. A terménytárolás ősi eszközét, egy hatalmas, egy fából kivésett bodont is megcsodálhatunk néhány nagyméretű zsúpszalmából font kópicon kívül. A magtörés ősi eszköze, a lábbal mozgatható külyü is helyet kapott itt csakúgy, mint az a szintén ritkaságszámba menő, fonott ajtóval ellátott húsfüstölő, mely a család élelmezésének, élelmiszer-tartósításának fontos eszköze volt. 309
