Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Nagy Zoltán: Állandó néprajzi kiállítás Kapornakon

Az Őrség hagyományos épületei a 17-19. században kémény nélküliek, füstkonyhások voltak. A konyha magas, téglatest alakú kemencéje a szoba felőli sarokban állt. A kemence előtt lévő tűzpadkán főztek és innen tüzelték a füstmentes szoba kívülfűtős cserépkályháját is. A múlt század végétől épült házakba újfajta, kéményes kemencéket raktak és ilyenekre cserélték a régi házak füstös kemencéit is. Ez a kemence nagy méretű mászókéményhez kapcsolódott. Mellé takaréktűzhelyt, sütőket, vízmelegítőt és katlant tettek. Díszes, vasból készült alkatrészei voltak, falát gyakran mázas csempékkel borították. A füsttelenített konyha központi szerepet töltött be a lakóházban, gyakran ágyak is kerültek bele. Az öregebbek szinte kizárólagosan e helyen aludtak. Az itt bemutatott konyha berendezése eredeti, a kiállított tárgyak a két világháború közötti időszakra jellemzőek, Hódosról és Kapornakról származnak. A falon háziáldás: Hol hit, ott szeretet,/ Hol szeretet, ott béke,/ Hol béke, ott áldás,/ Hol áldás, ott Isten,/ Hol Isten, Ott szükség nincsen./

Sarokpad veszi körül a fiókos asztalt, melyet szőttes borít. Előtte két szék. Mögötte falba épített téka, benne különböző üvegneműk és az étkészlet látható. A falon két tálas, fogasáról csikóbőrös kulacs lóg, a polcon cserépedények, a Lukács családtól származó rézfedelű bádog kávédaráló, apróbb holmik, fakupa, sótartó cserépből és fából, pogácsaszaggató formák: csillag, angyal kereszt, baba, szívek. Alatta a falon keretezett, 1903. december 31-i keltezéssel Körmenden kiállított végelbocsájtó levél függ, mely tudatja, hogy „Szocsák Péter 1861, Domonkosfa nős, szolga, római katolikus, a császári és királyi huszárezredben 10 évig, 3 hónapiga m. kir. 8. honvéd huszár ezredben 2 évig, összesen 12 évig 3 hónapig huszárként híven és becsületesen szolgált". A mellette lévő kétszárnyú ajtós, pártával ellátott keretű vakablak polcain nehéz fajansz tálak és tányérok, gránittál kékpettyes bögrével26, zöld és barna színű orvosságos és boros, likőrös üvegek sorakoznak, egy tányérban fanyelű, réz csillagberakású kés, villa. A sarokban négypolcos stelázsi bádog és ólommázas cserépedényekkel. Tejesfazekak, egy vajköpülő, gombos fedők, egy zöldmázas, kívül ujjbenyomásos, abroncsdíszes kuglófsütő. Alatta abroncsos zsíros „vindöl”, kékmázas tejeskanna. A falon Háryéktól származó kétfülű, tálformájú „mácsikszűrő”, habverő, sziták. A szemközti falon hímzett falvédő terpeszkedik, rajta lantos ifjú úri leánynak énekel: „/Naptól virít, naptól hervad a rózsa,/ Hogy szeretlek, nem tehetek róla/”. A mennyezetről függő rúdon felfújt száradó disznóhólyagok, karikába hajtott fűzfavesszők. Alattuk vizespad roskadásig rakva edényekkel. Hatalmas, vékonyfalú, gyúrt fülű, széles szájú korsó, nyakán, vállán körbefutó vörös és fehér csíkokkal. Fekete, kifogatott, hasán pontsordíszes kebelei vizeskorsó. A kemencén aszaló, főző- és tárolóedények, köztük egy háromabroncsos, kifogatott, kétfülű, hatalmas lakodalmas fazék, fülei alatt mesterjeggyel, vas háromlábak, vasalótartó rézvasalóval, sárgamázas, fehér csorgatott mintás széles fenekű fazék. Gombaszárító kerek tálca rozsszalmából, kenyérszakasztók. A padkán rongyból készült fejtekercs. A földön kölestörő mozsár27. A mellette lévő sarokba támasztva pemet, sütőlapát, odább dagasztóteknő kovászoló fával, felette egy szegen félkarú mérleg csüng alá.

26) Fehér gránittól és bögre Made in Hungária fenékbélyegzővel, a tál pereme alatt körbefutó ötszirmú leveles virágmintával.

27) A kölestörő mozsarat Breszkocs Péter Hodos 68. sz. alatti lakos ajándékozta a gyűjteménynek.

305