Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Benczik Gyula: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig

Előbb kicsit vissza kell lépni az időben, az első hodosi nemesemberek letelepedéséig. Mint említettük, a Fórján család címereslevelet nyert 1655-ben. Előtte a jobbágyságba süllyedt itteni falvakban kivételképpen sem akadt nemes. Csak a címereslevelek adományozásának aranykorában, a 17. században jelentek meg az első birtoktalan, de nemesi előjogokkal bíró személyek. A Forjánok nem sokkal korábban költöztek az Őrségbe, előbb Őriszentpéteren (1612-1618), majd véglegesen Hodoson telepedtek le.57 Az alapító atyára, a nemességszerző Fórján Imrére, aki a szentpéteri kastélyban volt katona, és így feltehetően katonai érdemeiért szerezte az armálist, még nyolcvan év múlva is emlékeztek Hodoson.58 59 1655. május 15-én III. Ferdinánd Pozsonyban armálist adott ki Fórján Imre, jegyese, Fierer Mária és másik öt megnevezett rokonuk részére. A címeren a pajzsban ferdén lehúzott aranyszínű harántpólyában lépegető egész alakos oroszlán, a pajzsmező kék mezejében balról felül arany csillag, jobbról alul félhold. A sisak koronáján szintén oroszlán áll, jobb lábával kardot markol. Mindezen motívumok a címerszerző vitézségét hivatottak kifejezni.58 Három év múlva már nem a címerszerző Imrét, hanem Fórján Mártont vették fel az egytelkes nemesek jegyzékébe.60 1671-ben Fórján Jánosnak sikerült megerősítő adománylevelet szereznie hodosi két és fél sessio birtokukra, melyet még Batthyány Pál nagyapjától, Batthyány Ferenctől kaptak.61 Az idők során a Forjánok törzsökös hodosiakká váltak.

Ellentétben a hodosi Forjánokkal, a többi nemesi család a 18. században a Tótságból települt be. 1717-ben és 1726-ban már a Farkas család,62 63 1754-ben a Farkas és a Kercsmár család tagjai is a hodosi armalisták közé számíttatnak, majd innentől kezdve ez a három nemesi família (Fórján, Kercsmár és Farkas) kerül a nemesi lajstromokba.83 Mindkét utóbbi família szerte a Tótságban (egészen pontosan a mai Goricskón) élt, címeres levelüket Kanizsa felszabadulása évében, 1690- ben kapták.64 Később neves evangélikus papokat adtak szülőföldjüknek. A 19. század elején Domaföldére is a tótok, a Korosecről származó nemes Guitmanok telepedtek le.65 66 67

A népes tótsági címereslevelet szerzett kisnemességgel szemben őrségi jobbágyokból lett armalistákról alig beszélhetünk a 17. században (a szentpéteri Babosok jelentik az egyetlen kivételt).86 Az 1678-as nagy őrségi felkelés után befellegzett a nemességbe jutás reménye az őrállók földjén.87 Az ilyen kezdeményezések, próbálkozások mind elbuktak. A Hodoson törzsökös Ábrahámok csak adómentességet kaptak telkükre (inscriptio), pénzkölcsön idejére. 1698-ban 300 forintot kölcsönzött földesurának, Batthyány Zsigmond grófnak Ábrahám Péter, ugyancsak neki 500 forintot 1713-ban Ábrahám Ferenc. Ez az első lépés szokott lenni a nemessé válás felé vezető

57) MOL P 1322. Urbáriumok, Őrség 1612-1618, 1635, 1643, VaML Mikrofilmtár. Németújvári urbáriumok 1659-1566.

58) VaML Vegyes nemesi iratok, Fórján cs.

59) VaML Vegyes nemesi iratok, Fórján cs.

60) VaML Taxatio Nobilium 1658. Hodos.

ól) VaML Mikrofilmtár. A németújvári gróf Batthyány levéltár repertóriuma.

62) A tősgyökeres kapornaki Farkas jobbágycsalád és az 1690-ben armálist szerzett, majd Hodoson (is) lakó nemes Farkas család között nem találtam kapcsolatot.

63) SCHNEIDER 1939. (1717), 1940. (1726/1727) 60. p„ 1939 (1754) 72. p„ 1937. (1835) 48. p.

64) BALOGH 188., 210-211. p.

65) BALOGH 196. p„ SCHNEIDER 1937. (1835) 54. p.

66) BALOGH 168. p.

67) Id. SCHNEIDER köteteit.

25