Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Pivar Tomšič Ella: A hodosi vasút egy évszázada

érkező áru képezte. Kezdetben a helyi kereskedők, termelők alig vették igénybe az új vonalat, amelyen a végleges menetrend szerint Körmend irányába és vissza három pár vonat közlekedett, csatlakozási lehetőséggel az ország belseje és Ausztria felé közlekedő vonatokra. Az első menetrend Muraszombat Körmend irányába:

Muraszombat (indulás)

2.34

6.47

15.36

Hodos:

4.18

8.38

17.17

Körmend (érkezés)

6.40

11.10

20.12.

Körmend-Muraszombat irányban

Körmend (indulás):

4.17

7.20

16.20

Hodos

6.47

9.53

17.05

Muraszombat (érkezés)

8.31

11.28

20.47'5

A menetrend szerint az út Muraszombattól Körmendig négy és fél órát vett igénybe, de a szinte mindennapos késések miatt ez az időtartam egy órával is tolódott.

1907. IX. 26-án a miniszter 72.882. sz. rendeletével közölte, hogy ezt a vonalrészt is felvették a berni egyezmény hatálya alá eső vonalak jegyzékére.

Az engedélyezett vonal műszaki adatai szerint Hodos vízfelvevő és rakodó állomás 43 + 876 szelvénnyel, 250 méter hosszal. A teljes vonalra vonatkozó engedélyokmány15 16 40 kilométer/óra legnagyobb sebességet határoz meg, a legnagyobb emelkedésre és esésre 15 ezreléket, a legkisebb ívsugárra 250 méter az előírás. A vonal a mindenkori üzletvezetőségi terület építési szempontból legnehezebb vonala. A muraszombati 190,7 méter tenger feletti magasságról kaptatva Stanjevcin 308,5 méterre ér, majd innen leereszkedik Hodos felé, ahol a tenger feletti szint 231,8 méter. A pálya mintegy 16 kilométerén 15 ezrelékes emelkedő, illetve esés épült, és e pályaszakaszok általában egybeesnek az éles ívű szakaszokkal. A Stanjevci és maékovci dombnál még alagutat is kellett építeni. Ha figyelembe vesszük, hogy a földmunkákra adott szóbeli engedély és a Körmend-Salovci közti szakasz forgalomba helyezése közt mintegy 10 hónap, a Šalovci-Muraszombat szakasz átadásáig 16 hónap telt el, az építési teljesítményt kiválónak kell minősíteni.17

Az előírások magasépítményi fejezete mértéktartó, takarékos, különösen, ami a felvételi épületeket illeti. Csak Dávidházán és Mátyásdombon ír elő egy-egy 93 négyzetméteres földszintes, illetve Zalalövőn, Őriszentpéteren és Muraszombatban ugyanilyen alapterületű emeletes felvételi épületet, kilenc helyen megelégszik váróhelyiséggel bővített őrházzal, köztük Hodoson, 6 állomási őrházzal és 12 nyíltvonali őrházat irányoz még elő. A vonal áruraktárral, árubódéval és gabonaraktárral jól el volt látva.

15) MésV 1907 XXIII/26, július 26

16) Magyarországi rendeletek tára 1905, engedélyokirat a Körmend-Zalalövő-Oriszentpéter-Muraszombat vasútra vonatkozólag. Az engedélyokiratot 1905. X. 4-én bocsátotta ki Vörös László közlekedési miniszter (Forrás: muraszombati TTK-ban lévő Pammer-féle kézirat)

17) u.o.

245