Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: A hodosi vasút egy évszázada
Muraszombat és Hodoš között sosem üzemel vasút. Ugyanis a tisinai gróf Szécheny Tivadar képviselő tárgyalásba vonta az osztrák radkersburgi községi elöljáróságot, az illetékes minisztériumokhoz fordult és ezek pozitív válasza, főleg pedig a szükséges beruházási tőke előteremtése jelentősen átrajzolta volna Muravidék közlekedési térképét. Új fordulatot jelentett, hogy a Muraszombat-Körmend vonalhoz 1892 májusában Vas vármegye 100.000 forint törzsrészvényt ígért, így elismerve a tervezett vonal fontosságát. A tervbe vett Muraszombat-Jennersdorf közti vonal előkészítését nehezítette a körülmény, hogy részben Stájerország, tehát Ausztria, részben pedig Magyarország területén, a két határvonal közvetlen közelében akarták vezetni. Ennek a következménye lehetett, hogy az érdekeltek a századfordulón már keskeny nyomközű csatlakozással is beérték volna Szentgotthárd irányába. Ezt a Kereskedelmi Minisztérium elutasította, majd mint intézkedései bizonyítják, a Zalalövő-Körmend csatlakozást támogatta és terjesztette elő. A helyi gazdasági érdekeltség 1890-1899 között a politikai érdekeket megmozgatva próbálta előre lendíteni az ügyet, de a helyi vezető körök nagyobb tőke hiányában inkább csak hazafias húrokat pengettek. 1890 nyarán a helyi újság pátosszal veti fel, hogy mi „mindent terveznek miképp lehetne minél nagyobb teherforgalmat teremteni és mi módon lehetne czélszerőbben az ország szívébe férni...Ha Muraszombat zsebre dugja a kezét, ha elfeledi hogy Dobronak, Turniscsa és Belatincz és vidéke eddig Muraszombaton át a stájer Regedébe szállította terményét a hazai forgalom végtelen kárára, ha az uradalmak és az értelmiség fel nem karolják a vasút ügyét, akkor le kell számolni az élettel.,r:ia I/b. Nemzeti és gazdasági érdekű őrségi vonal Barthalos István pápai ügyvéd, zalalövői birtokos 1898 májusában 37873/898. v. sz. alatt kapott előmunkálati engedélyt a Körmend-Őriszentpéter-Muraszombat-Radkersburg, a Körmend-Zalalövő-Rédics és a Zalalövő-Zalaegerszeg útvonalakra. Az első öröm után hamarosan csalódva állapíthatták meg, hogy egymás követik az akadályok és még mindig aktuális maradt a Muraszombat-Radkersburg vonal építése is. A század utolsó éveiben már egyre többen adnak hangot álláspontjuknak, miszerint a „regedei vasút” a grazi piacra vezet, ahol az ország támogatja az osztrákokat, akik tudják, hogy a Muravidékről érkező árut szállítási korlátoltságok miatt máshol nehéz értékesíti, ezért olcsóbban vásárolják fel. Ezért a Regede felé vezető vonal nem hozza meg a várt gazdasági fellendülést. Vas vármegye 1899 decemberében állást foglal a vasutak ügyében és elveti a radkersburgi irányzatot. A tartalékolt pénzt átütemezik a Muraszombat-Hodos-Zalalövő-Körmend vonal építésére, kilométerenként 3000 forint segélyt szavaz meg, elrendeli a törzsrészvények kibocsátását, engedélyezi az előmunkálatokat. Az utólagos számítások kimutatják, hogy egy kilométer vasút építési értéke a talajviszonyok miatt 40.000-45.000 forint. A beruházási alap a 70 kilométer hosszra 2.900.000 forint, ennek egyharmadát a vasúti törvények szerint törzsrészvényekből kell 3a) MésV 1890/VI. 22. X 238
