Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Papp József: A hodosi iskola története - a kezdetektől 1949-ig
Iskolai oktatás a második világháború éveiben 1941. ÁPRILIS 6. - 1945. ÁPRILIS 1. A hodosi állami elemi iskola 1941. április 6-án, a háború kitörése napján 2 tagozatú iskola volt. Az alsó osztályokban magyarul, a felső osztályokban szlovénül tanultak a gyerekek a háború kitöréséig. Azt követően annyi változás történt az iskolakörzet terén, hogy ide csatolták még Kotormányt is, ahonnan 15-18 iskolaköteles gyerek járt át Hódosra. Ekkor 49 fiú és 54 kislány volt beiratkozva, összesen 103 diák. A tanítás nyelve ezt követően magyar lett. Az iskolakönyvtár állománya 127, a tanári könyvtáré pedig 40 könyv volt. Ezeket a könyveket 1941 során a magyar hatalmi szervek kérésére Muraszombatba szállították - olvashatjuk Vilko Frahm közvetlenül a háború után készült írásos feljegyzéseiben. A tanítás a régi, több mint 100 éves iskolaépületben folyt, amely a hodosi evangélikus gyülekezet tulajdonát képezte. Ekkor már folyamatban volt az új iskola építése is, amelyet a helyi iskolaszék támogatott anyagilag. Az iskolában ekkor két tanító dolgozott: Torkos Gyula mint iskolaigazgató és Bagar Helena tanítónő. 1941-ben 685 lakosa volt a két településnek. A lakosság kis kivétellel földműveléssel foglalkozott, a községhez 16.450 hektár szántó és erdő tartozott. A húszas és a harmincas években nagy szegénység volt, mégis ennek ellenére kevesen mentek el Bácskába vagy külföldi idénymunkára. Hodoson a háború ideje alatt végig megmaradt a kéttagozatos elemi iskola. Az akkori hatalom megtartotta mind a két tanítót, akik az oktatást az akkor érvényben lévő magyar oktatási törvények és előírások szerint szervezték meg. Az alsó tagozat részére szeptember első hetében kezdődött a tanítás, míg a felső tagozatos diákok részére október 15-én. A nyári iskolaszünet pedig június közepén kezdődött. Az 1944-es év őszén csak október 29-éig volt oktatás, mert azt követően az iskola épületébe beköltözött a visszavonuló magyar hadsereg. Az oktatás ezt követően sem szünetelt. Kisebb-nagyobb kihagyásokkal az 1944. november 3-a és 1945. április 1-je közötti időszakban egyes hodosi, kapornaki és kotormányi magánházaknál folyt a tanítás kisebb csoportokban. Mindkét tanító itt maradt a faluban, amellett segítségükre voltak még 1944/ 45 telén azon erdélyi tanítók is, akik mint menekültek ideiglenesen Hodoson éltek. A háború éveiben a vallástant Heiner Géza evangélikus lelkész, míg a katolikus diákok részére Franc Horvat veliki dolenci pap tartotta, aki hetente átjárt Hódosra. A különféle iskolai és egyéb ünnepségeket s rendezvényeket az iskola vezetősége a leventeszervezettel együtt szervezte. Szép ünnepségeket szerveztek az iskolaév végén, ekkor voltak az osztályzáró vizsgák is. A gyerekek és a fiatalok énekeltek és szavaltak. Az idősebb fiúknak nagyon tetszett a leventemozgalom, amelynek keretében tornázhattak és különféle sportágakkal foglalkozhattak. Egy alkalommal a diákok egy nagyobb csoportja Szombathelyen volt osztálykiránduláson, ahol megtekintették a város nevezetességeit. 223
