Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: Erős vár a mi Istenünk
A soron következő lelkész, Magyar József tevékenységét 1874-1910 között nem csak a fennmaradó egyházi könyvekből, hanem az Eőry család birtokában lévő falusi jegyzőkönyvből is számon követhetjük. Nevéhez fűződik a máig is meglévő régi fáraház építése, amely később kántorlakásként szolgált. A hívők saját kezűleg 80.000 darab téglát vetettek, a teljes épületfát maguk gyűjtötték és önkéntes munkával, fuvarral segítettek az építkezésnél. Magyar József jelentős szerepet játszott a falu vezetésében is. Az ótemetőben van eltemetve. Heiner Géza (1886-1950) elszegényedett polgári család sarjaként medikusnak készült, de végül a teológiát fejezte be. Szolgálatát segédlelkészként 1909-ben Muraszombatban kezdte, de Magyar József halálával a megüresedett hodosi gyülekezetbe hívták. A helybeli Fenyves tanítócsaládba nősült és haláláig, 1950-ig volt a gyülekezet lelkésze, a lakosság gyámolítója, hiszen a határ szélére szorult népet gyógyította, gyakorlati tanácsokkal látta el. A környék krónikásaként korszerű fényképész felszerelésével számos történelminek minősülő eseményt is megörökített.55 A nyolc évig árván maradt gyülekezetbe 1958-ban Ludvik Novak černelavci származású fiatal lelkészt hívták meg Hódosra, aki hamar elsajátította a magyar nyelvet, hogy a protestantizmus szellemében a hívők anyanyelvén hirdethesse az igét. Bár a gyülekezet a birtokainak 90 százalékát a háború után elvesztette, de ő megtalálta a módját, hogy 1962-1968 között a Lutheránus Világszövetség támogatásával felújítsa a lelkész és a kántor lakását, bevezettesse a villanyt, megjavíttassa az orgonát és számos kisebb beruházással korszerűsítse a háború után leromosodott, egyházi vagyont képező ingatlanokat. Vezetésével, a nyugati lutheránus egyházak és a gyülekezetek pénzbeli támogatásával 1976-ban felépült az új lelkészlakás, a több célt szolgáló terem, ami ma a falu egyik legkorszerűbb középületének számít.56 Amikor 1977-ben Ludvik Novákot a szlovéniai evangélikus gyülekezetek esperesévé választották és családjával Muraszombatba költözött, a hodosi lelkész megüresedett helyére Vili Kerčmart nevezték ki. Vele érkezett neje, a szlovéniai evangélikus egyház első lelkésznője, Jana Kerčmar Bartoševa. A szlovák származású Bartoševa első szolgálati helyét 1977 ben kezdte Hodoson és 1984-ig maradt, akkor újra férje, Vili Kerčmar vette át és máig ő tölti be a hodosi gyülekezet lelkészi állását. A Kerčmar család 1983-ban a szomszédos Gornji Petrovcira költözött, azóta a lelkészlak üres, csak téli istentiszteleteket, hittant és más összejöveteleket tartanak itt. Hodos és filiái a 16. század végétől a protestantizmusnak kötelezték el magukat, de sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy talán csak a református Hodossy család adott lelkészeket egyházának, a lutheri irányzat útjait mindig idegen származású gyámolítók egyengették, s ez így van a mai napig-VIII. A HÍRES VALLÁSI ISKOLA Hodosi egyháztörténete nem lenne teljes, ha nem szólnánk a széles térségben híres egyházi iskolájáról. Mikor a Türelmi Rendelet iskolát is engedélyezett itt a tótsági kerületen belül, máso-55) Adatközlő Kerec Erzsébet nyugalmazott postamester, Heiner Géza lánya. 56) Adatközlő: Leon Novak muraszombati lelkész, a néhai esperes fia. 189
