Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Pivar Tomšič Ella: Erős vár a mi Istenünk

1661-1666 között a pöszei gyülekezet meghívását elfogadva lelkészi állást vállal. Szenczi Fekete Istvánnak, Kőszeg magyar lelkészének az 1665-ös büki zsinathoz intézett levelében távolmaradásának okát ecsetelve ezt írja: „Mi légyen Tisztelendő Uraim itthon maradásomnak oka, arról nem szükséges bőségesen írnom. Ex fundamento megbeszélheti mind Fristovics Úr s mind peniglen ez elmúlt napokban itt nálunk levő Zvonarics, Szili, Perennyei és Balika Uramék, kiknek kimenetelen felöl való instantijánoknak (hihető a Nemes Tanácsnak akaratyából)simpliciter contradictált Biró Ur...”.22

A gyakori vallási villongásokkal teli korban nézeteltérésre kerülhetett sor, és Perennyeit kiűzték, vagy másképp kellett távoznia Kőszegről, ami nagyban megváltoztatta a sorsát. A Batthyány-birtokon lévő Perenyről származó, wittenbergi iskolákon tanult lelkész a megüresedett hodosi lelkészi állást vállalta, s a nagytudományú férfiú rövid idő alatt átterelte a gyülekezetei az ágostai evangélikusokhoz. Amikor 1678-ban Batthyány földesúr a mintegy négyszáz lázongó őrségit hallgatja ki, a jegyzőkönyvben olvashatjuk Valentinus Perenyey hodosi prédikátor nevét is.22a

IV.2. Protestáns egyházak katolikus részről való felmérései

A rekatolizációs mozgalom megvalósítása után, amikor a történelmi Vas és Zala megyék területén elterülő Muravidéken, ahol a 17. században a dobronaki, lendvai protestáns gyülekezetek feloszlottak, a hodosi, seloi, bogojinai, martjanci és vízlendvai pedig református irányt elhagyva evangélikussá lettek, megmérettetés történt a győri püspökség részéről.

A töröknek a dunántúli megyékből való kiszorítása és a karlócai békekötés előtt, az 1687-98 közötti években I. Lipót király és Keresztély Ágost szász herceg, győri katolikus püspök megbízásából a püspökséghez tartozó vármegyékben katolikus főesperesek, prépostok látogatást, canonica visitatiót tartottak minden községben és mezővárosban, ahol templom állt, függetlenül attól, hogy azt kik használják. A látogatáskor jegyzőkönyvezett adatokat vettek fel a templomról, állapotáról, a hozzá tartozó javakról és felszerelésről, temetőkről, harangról, parókiáról, az egyházi szántóföldekről, rétekről és a hívektől kapott és meghatározott különféle szolgáltatásokról. Jegyzőkönyvbe foglalták a templomos gyülekezethez tartozó filiális községek nevét, a különböző felekezetekhez tartozók lélekszámút, és ahol iskola volt, a tanító nevét. E feladatra Vas megye területén Kazó István vasvári apát és prépost kapott megbízást, aki két év leforgása alatt, az 1697-1698-as években valamennyi muravidéki egyházközségbe ellátogatott.

A hodosi látogatás 1698-ból származó jegyzőkönyve már a nemrég evangélikussá lett egyházközségről ír.

Kazó István vasvári prépost egyházlátogatása 1698. március 9-én: „Hodos községben, melyhez Cotormán, Kiskapornak, Domokosfa, Gerenczrócz és Domafölde filiák tartoznak. Tiszta magyar parókia. A patrónusi jog a nemes Batthyány családé.

A templom egy emelkedő dombon Szent András apostol tiszteletére és dicsőségére épült, magá-22a) VaML, a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan Hitelesjogi Levéltára, Litterae Instrumentae (1678)

175